|
Bajnok Andrea
Akarattya leválása közelebbről
Az egy éven át húzódó terepgyakorlat empirikus adatok gazdagságát
eredményezte. Az adatok, a tények és az interjúk szorgalmas felhalmozása
közben tanulságos elméleteket is olvastam abban a reményben, hogy
a kezdetben igen általánosan megfogalmazott, társadalmi részvétellel
kapcsolatos kérdésekre választ kapjak. Egy településrész, Balatonakarattya
önállósodási folyamatát kutattam, és arra voltam kíváncsi, kik
és hogyan vesznek részt a folyamatban. Az induktív módszer hasznosnak
tűnt az események alapos feltárásában. Ugyanakkor nagyon sok fejtörést
is okozott ez a módszer, mert állandóan oda-vissza járkáltam az
empirikus adatok és az elméletek között, hogy sikerüljön tisztázni,
mi látszik vagy mi mutatható meg másoknak. Valójában csak a dolgozat
megírása közben jöttem rá, hogy az általam felhalmozott adatok
a kommunikáció részvételi demokráciában betöltött szerepéről,
a részvétel megvalósulási módjáról szólnak. Az önkormányzás egyes
színtereinek leírásához, a színtereken zajló kommunikáció jellegzetességeinek
bemutatásához az interpretatív szemlélet vezetett el. Előadásomban
a módszertani dilemmákon túl a falugyűlések és a lakossági fórumok
kommunikációs szempontú elemzési lehetőségét is igyekszem felvillantani.
Bálint Katalin
A kulturális színtér önszerveződő, autonóm törekvései Budapesten
Kutatásaim során arra voltam kíváncsi, hogy hogyan menthető át
az alternatív kultúra a gazdasági válság és a puha diktatúra korszakában,
azaz napjainkban. Hogyan és milyen megtartó erőt tud Budapest
kínálni azoknak a kreatív embereknek, akik úgy döntenek, hogy
nem hagyják el az országot, hanem megpróbálnak itt élni. Azt tapasztaltam,
hogy a városban, méghozzá a központi kerületekben, számos, korábban
még soha nem létezett önszerveződő kulturális törekvés (hely)
jelent meg, elsősorban a független előadóművészeti és az interdiszciplináris
művészeti szférában. Strukturált interjúkat készítettem független,
vagy arra törekvő, művészeti befogadó terek vezetőivel. A kérdéssor
összeállításában a függetlenség, az önfenntarthatóság, a működési
modellek, a társadalmi témák felvállalása, a közösség definiálása,
a kulturális színtérhez való kapcsolódás, illetve a kreatív iparral
kialakult összefonódás mentén tettem fel a kérdéseimet. Megállapítottam,
hogy ezekben a közösségi terekben a kulturális javak kínálata,
mind a hozzáférés, mind a tartalom, és mind az azokat létrehívó
körülmények esetében is változik (az intézményesült kultúramodellhez
képest). Előzetesben annyit, hogy szembetűnő a társadalmi témák
térnyerése a befogadó helyeken működő független alkotócsoportok
aktivitásaiban.
Banai Tibor Péter
"Machiavellizmus Bolíviában - a Tóásó eset"
Az előadás "Machiavellizmus Bolíviában - a Tóásó eset"
címmel lenne, és vetítenék is egy max 20 perces filmet az expozém
után, amit kint forgattam az Előddel a börtönében.
Bársony Katalin
A nem sztereotipikus reprezentáció hatása a sztereotipizációra
Tézisem a sztereotípiákkal ellentétes, felhasználók által generált
Web 2.0-s tartartalmak szociálpszichológiai mechanizmusaival foglakozó
tanulmányra fókuszál, Gerbner kultivációs elméletén, Allport kontaktus
hipotézisén és paraszociális kontaktus hipotézisén keresztül.
A tanulmány felhasználja az "I'm a Roma Woman" online
kampányt, valamint az oda érkező felhasználói visszajelzéseket
annak érdekében, hogy elemezze az audiovizuális, felhasználók
által generált tartalmaknak az internethasználók sztereotípiáira
gyakorolt hatásait.
Bogdán Mária
A hiányzó kép - a magyarországi romák médiareprezentációja
Előadásomban a posztkolonialista diskurzusból indulok ki, valamint
ehhez kapcsolódó elméleteket, mint pl. a fehérség kritikai kutatása
használok ahhoz, hogy a média romákkal kapcsolatos reprezentációs
gyakorlatáról beszéljek. Példaként a közszolgálati média identitásteremtő
gyakorlatával foglalkozom, Pesty László A cigány-magyar együttélés
című filmjének elemzésén keresztül.
Bokor Tamás
Szívesen "academic test" alá vetném a "cyberdinamics"
(kiberdinamika) témáját
Az online kommunikáció társadalomtudományi leírása ez idáig adós
maradt azoknak a differentia specificáknak a leírásával, amelyek
a humán kommunikációt jellemzik webes közegben. Mi változik, mi
marad az online felületeken folytatott interakciókban abból, amit
offline tapasztalunk? Ennek elméleti keretét kívánja kidolgozni
a kiberdinamika koncepciója, amely merít a hálózati kommunikáció,
az antropológia és a kommunikációs tréninggyakorlat eszköztárából.
Buvár Ágnes
Tudásközösség vagy kollektív intelligencia?
Az előadás témája a virtuális térben megjelenő tudásközösségek
és a kollektív intelligenciát mutató közösségek közti hasonlóságok
és különbségek, illetve a két jelenség egymáshoz való viszonyának
tárgyalása. Az előadás vizsgálja Pierre Lévy kollektív intelligencia
megközelítését, melynek fókuszában a közös intellektuális cél
elérése érdekében történő tudásmegosztás áll, majd összehasonlítja
más -korlátozóbb (szűkebb érvényességű)- kollektív intelligencia
megközelítésekkel. Áttekintjük a két típusú közösség kialakulását,
szerveződését és a közösségben megjelenő dinamikákat (működésmódot).
Vizsgáljuk, hogy mennyire érvényesíthetőek a kollektív intelligencia
megjelenésének kritériumai (kollektív sokféleség, függetlenség,
decentralizáció, illetve az információ összegzésének módja) a
tudásközösségekre. Az előadás hipotézise, hogy a tudásközösség
önmagában még nem feltétlenül kollektív intelligenciát mutató
közösség. Az előadó továbbá feltételezi, hogy a közösség működése
optimálisabb, problémamegoldási hatékonysága pedig potenciálisan
magasabb egy kollektív intelligenciát mutató csoport esetén, mint
a tudásközösségeknél. Ennek oka a tudásközösségek működése során
esetlegesen megjelenő negatív csoportdinamikai hatásokban keresendő.
Az előadás Henry Jenkins nyomán, a Survivor spoiler közösség példáján
keresztül szemlélteti a tudásközösség és kollektív intelligenciát
mutató közösség közti különbségeket.
Cseh Szilvia
A kulturális identitás a vizuális művészetek tükrében
A vizuális kultúra tudományos teóriái az 1990-es évektől kezdődően
a vizuális kommunikációban, a mindennapi tapasztalatokban sűrűsödni
látszó vizuális élmények következtében - a kultúrakutatás irányaival
párhuzamban - új irányt vettek. A korábbi art history- és képelmélet
központú felfogást a társadalmi kontextusok szélesebb körű kutatása
egészítette ki. Tervezett doktori témám tehát a visual culture,
ezen belül a kortárs művészet vizsgálatához kapcsolódik. A lehetséges
elméleti megközelítések közül - mint a szemiotika, a művészettörténet
vagy a pszichoanalízis -, ebben az előadásban a kulturális aspektust
használom fel: kapcsolatunkat a művészeti objektumokkal, interpretációs
készségeinket, a vizuális reprezentációkhoz kapcsolódó tudatosságunkat.
Egy általános értelemben vett, a kulturális identitásunkra vonatkozó
kérdést teszek fel: milyen műalkotásokban látjuk meg önmagunk
tükörképét? Tehát nem a műalkotás saját, belső esztétikai terét,
hanem a társadalmi kommunikációban betöltött helyét kívánom bemutatni.
Bevezetőként röviden felvázolom az elmúlt három évtized visual
culture-elmélettörténetének a témához kapcsolódó fogalmait, valamint
megemlítem az előzményeket: Magyarországon többek között Horányi
Özséb-Beke László vizuális kultúra szöveggyűjteményét, valamint
többek között Mirzoeff, Mitchell, Mieke Bal, Paul Duncum, Räsänen
értelmezéseit, képillusztrációkkal kiegészítve.
Csorba Zsuzsanna
Startupok és a kommunikáció
Az utóbbi időben felkeltette érdeklődésemet a Startupok világa,
az ebbe megjelenő kommunikációs folyamatok. Kb 5 éve kezdett el
itthon is kiépülni ez a forma, és manapság nagyon kedvelt. Azért
tetszik ez a téma, mert elég friss, nem nagyon találtam hazai
kutatás erről és nagyon összetett. Ezen belül a következő területeket
különítettem el, amivel érdemes lehet foglalkozni:
- A startup közösség bizonyos értelemben zárt,
viszonylag jól körülhatárolható. Mivel ezen a területen kiemelten
fontos a networking érdemes lehet a hazai közösséget hálózatkutatással
elemezni. Ez abból a szempontból is hasznos lehet, hogy a törekvések
afelé mutatnak, hogy Budapest legyen a közép-kelet-európai régió
startup központja.
- Érdekes lehet a szakaszaival foglalkozni,
azzal hogy miért jut el nagyon kevés jó kezdeményezés az érett
fázisig, hol található a töréspont (erre is választ adhatna a
hálózatos elemzés)
- Az ötletet is lehetne vizsgálni. Lehet-e
mérni egy "teszttel" az ötlet életképességét? Milyen
alapkritériumok vannak?
- A meggyőzés szempontjából az lehet az izgalmas,
hogy hogyan próbálnak eladni valamit, ami gyakorlatilag még nem
is létezik, vagy csak nagyon kezdetleges. Mik azok a kulcsfontosságú
pontok, ami alapján a tőkebefektetők mérlegelnek? Mit vesznek
meg valójában: az ötletet vagy az embert?
- Az is érdekes kutatási rész lehet, hogy
a sikert, a vállalkozási szellemet hogyan kommunikálják a gyerekek
felé Amerikában és hogy itthon. Miért van az, hogy ott a legtöbb
startupos 16-17 évesen előáll egy ötlettel és néhány év alatt
valóra váltja? Valószínűleg ez nem csupán anyagi kérdés, sokkal
inkább szemléletmód.
A konferencián egy átfogó képet szeretnék lefesteni erről a jelenségről.
Célom, hogy pontosan azonosítsam és meghatározzam azokat a kritériumokat,
melyek a fent nevezett témakört relevánssá teszik a kommunikáció
területén is.
Demeter Márton
Pure Communication Inquiry
Ha valamiről, hát a kommunikciókutatásról biztosan nem mondható
el, hogy rendelkezik valamiféle propedeutikával, amely meghatározná
vagy legalábbis kijelölné a kommunikáció fogalmának lehetséges
használati körét. Ez meglátásom szerint különösképp kétféle jelenségre
vonatkozik. Először is, a kommunikációkutatás a diszciplína kezdetei
óta igyekszik alkalmazott tudományként fungálni, önnön propedeutikájának
felállítására gyakorlatilag nem is törekszik. Másodszor, az elméleti
megalapozottság igényével fellépő - egymástól egyébként konceptuálisan
és módszertanilag is rendkívüli módon különböző - kutatási hagyományok
nem abban az értelemben fogalmazzák meg axiómáikat, mint az például
a pure matematika esetében történik: a kommunikációkutatási hagyományok
úgynevezett axiómái valójában impresszionisztikus megállapítások,
vagy épp metaforák. Az előadásban, vagy még inkább, beszélgetésben
azt a kérdést fogom feltenni, hogy vajon miből fakadnak az előbb
említett tények, és, ami sokkal fontosabb, mihez lehet kezdeni
velük. Mindennek tetejébe - meglehetősen arcátlan módon - a saját
javaslatommal is elő fogok állni
Dömötör Ildikó
A remake társadalmi válságtünet?
Kutatási témámnak azért választottam - a társadalmi kommunikáció
szempontjából - az újraforgatott filmek (remake) elemzését, mert
úgy gondolom, minden film magán hordozza a születésének hátterét
adó társadalom lenyomatát. Az "újraforgatott" filmek
esetén izgalmas kérdésnek tartom, hogy az eredeti film és a remake
társadalmi környezete, illetve az alkotók motivációi mutatnak-e
valamilyen hasonlóságot. A remake esetében, nemcsak új színészek
"szájára kell igazítani" a dialógusokat, hanem már egy
eltérő gondolkodásmódú közönség számára is autentikussá kell tenni
a történetet.
Domschitz Mátyás
A kommunikatív tőke 8 világa
Tárgyakat, szimbolikust, s értelmi szerkezeteket konstruálunk.
E három összetevő minden emberi konstrukció, minden társadalmi
tény összetevője. Ezek az emberek problémamegoldó felkészültségei,
tőkéi. Így a felkészültségeket-tőkét három dimenziósnak látjuk.
Van benne természeti, szimbolikus, és értelmi összetevő. Mindegyik
összetevő fejlődik, s mindegyik lehet több s kevesebb. E több-kevesebb
arányokból különböző felkészültség-kombinációk adódnak. E kombinációkkal
jól jellemezhetünk "világokat". Más világ egyszerű értelemszegény
betanított fizikai munkán dolgozni, s más értelemmel telien, magas
műveltséggel alkotó munkán én-bevontan alkotni. E tőke összetevők
arányaival korszakokat is leírhatunk, s tágabb perspektívából
láthatunk társadalomfejlesztési feladatokat.
Farkas Edit
Szellemi páros ének. Gondolatok a dialógusról
Jelenleg folyik a sajtó alá rendezése annak a kötetnek, amely
egy 2012 szeptemberében megrendezett konferencia előadásaiból
készült tanulmányokat tartalmaz. Amikor a konferencia programját
látván rákérdeztek, én miért nem adok elő, azt mondtam, elég nekem
a szervezés. Most, hogy túl vagyunk rajta, talán mégis érdemes
lenne megfogalmaznom, mit is jelent számomra a dialógus.
Fehér Katalin
Big data, új média, digitális identitás
Makro# Az adatrobbanásra (big data) való felkészülés, az IKT-innovációk
és a média digitalizációja az összetett üzleti és társadalmi hálózatok
vizsgálatát, illetve az adatkészlet-kezelés és adatelemzés új
módszereinek létrehozását teszik szükségessé. Mikro# A digitális
identitás olyan online elérhető adatkészlet, ami személyes/társas/társadalmi
identitást vagy más entitást (szervezeti, vállalati, márka stb.)
definiál, azonosít és megkülönböztet.
Havelda Zsuzsanna
Az egyetem-típusú szervezetek belső kommunikációja a 21. században
A felsőoktatási intézmények az elmúlt években jelentős átalakuláson
mentek keresztül, aminek részben a Bologna-folyamat az oka, de
ehhez a folyamathoz nagy mértékben hozzájárult a megváltozott
társadalmi-gazdasági környezet is. Ez utóbbit gyakran nevezik
tudás alapú gazdaságnak, vagy tudás alapú társadalomnak. A tudás
alapú gazdaságban nagyobb hangsúly kerül az egyetemi-főiskolai
polgárok meggyőzésére, elköteleződésük megerősítésére és fenntartására.
Ennek megvalósításához új kommunikációs eszközöket kell használni
a felsőoktatásban. Kutatásom tárgya ezeknek az eszközöknek a megjelenése,
használatuk módja. Hipotézisem az, hogy az egyetemi vezetők Magyarországon,
különösen a Budapesti Corvinus Egyetemen nem, vagy nagyon ellentmondásosan
használják ezeket az eszközöket, ami jelentősen rontja az intézmény
működésének hatékonyságát. Bár a kommunikáció technikai feltételei
rendelkezésre állnak, de az ezek használatához szükséges kultúra,
szaktudás jelentős mértékben hiányzik - mi sem bizonyítja ezt
jobban, minthogy az Egyetem a takarékosság jegyében nem töltötte
be a kommunikációs igazgatói posztot. A kommunikációs három szintjét
vizsgálom:
1. Az oktatók és hallgatók közötti kommunikációt.
2. Az adminisztratív teendőket végző kollégák
és a hallgatók kommunikációját, és végül
3. Az oktatók, dolgozók egymás közötti kommunikációját.
Horváth Dorottya
A Vékey módszer kritikája
A média rohamtempót diktál ,a társadalom médiához füződő elvárásai
ösztönzik a fejlődést eme gyorsaságra. A hagyományos politikai
kommunikációfelfogás szerint (Gianpietro Mazzoleni, Steven Chaffee,
Donald Shaw) az állampolgárok csak a cső végén állnak, ahol a
média és a politikai rendszer birtokosai adják az üzeneteket.
Az új technológiák megjelenésével ezek a szerepek megváltoztak.
Az új technológiák eszközök a civilek kezében, és kizárólag rajtuk
múlik, hogy mennyire akarnak élni velük.
Hogyan értelmezhető a társadalmi láthatóság kérdése a közösségi
média világában? A modern technikák megjelenéséig az esetleg azonos
érdekekkel rendelkező nagycsoportok sokszor nem ismerték fel magukat
csoportként, és így romlottak a kollektív cselekvés esélyei. (Gagyi
Ágnes) Ám az online világban, ahol "követhető", "lekövethető"
mindenki, aki ugyanahhoz a felülethez kapcsolódik, az említett
esélyek elképesztő módon javultak. Ha pedig elismerjük a modern
technikák adta lehetőségek fontosságát, elképzelhető-e, hogy egy
politikai párt ne használja, ne használja ki ezeket?
A politikai pártok választó közönsége eddig arctalan volt. Most
ennek a tömegnek lehetősége van bemutatkozni. A maga választott
módján, nem közvélemény-kutatások, "nemzeti konzultációk"
útján.
Előadásomban két esettanulmányt szeretnék bemutatni. Az egyik
az olasz Beppe Grillo esete. Az Öt Csillag Mozgalom négy éve még
nem is létezett. Jelöltjeik nem rendelkeznek parlamenti tapasztalatokkal,
pártokra lebontva mégis ők gyűjtötték be a legtöbb szavazatot
az időközi választáson. A mozgalom létrehozója és vezetője egy
volt komikus, Beppe Grillo. Kinek több, mint 1,4 millió követője
van a Facebookon, kizárólag a közösségi média csatornáin keresztül
építette fel politikai karrierjét.
A másik példám Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök. Országát
a közösségi média útjain keresztük megreformáló elnök szerint,
a nyitottság kiválóan társítható az internettel és az online közösségi
oldalakkal. A szigetországnak saját Twitter- és Facebook-fiókja,
valamint blogja.
A politikai siker feltétele korábban kiépített struktúra, műkődő
adminisztráció, bevonható források és lojális támogatottság nélkül
elképzelhetetlen volt. Minden, ami egy politikai párt alapja,
volt a szükséges, de nem elégséges feltétele a politikai sikernek.
Ma a helyzet megváltozott, talán az új médiának köszönhetően.
Én erre keresem a választ. Párt nélkül is elérhető a siker. Gyorsabban
és rövidebb idő alatt.
A kérdés, hogy:
Mikor sikeres és mikor sikertelen egy ilyenfajta misszió, próbálkozás,
kampány?
Milyen üzenetek találnak célba?
Milyen fórumokon lehet a választókat megszólítani?
Milyen célközönség fogékony az előbb vázolt üzenetekre?
Milyen politikai, kultúrális kontextusban értelmezhető eme megközelítés?
A feladatom operecionalizálni a kérdéseket. Mérhető módon mefogalmazni
azokat. A minta választáshoz, hasonló esetek összehasonlítása
szükséges. A problematika csak hasonló társadalmi, politikai környzeteben
és egy időben értelmezhető.
Ilg Barbara
A mentális reprezentációk és az intencionalítás helye a narratív
pszichológiában
A narratív pszichológia a kognitív pszichológiában a nyolcvanas
években bekövetkező második kognitív forradalom egyik irányzataként
jelent meg, és napjainkra olyan átfogó gondolkodási mintával kecsegtet,
amely paradigmaváltást eredményezhet a mai pszichológiában. A
kognitív pszichológiában uralkodó komputációs metafora rögzített
szabályokból és szimbólumokból álló modelljét a konstrukcionista
törekvéseknek köszönhetően felváltották a megismerő hálózatokat
modellező plasztikus belső leírások. A rendszerrel folyamatos
interakcióban lévő megismerő ember középpontba állítása új központi
modelleket, és új központi, vagy tőmetaforákat eredményezett,
amelyek egyike a narratíva metaforája. A narratív gondolatmenet
az elbeszélő sémák előtérbe helyezésével a természettudományos
pszichológia oksági gondolkodásmódját kérdőjelezi meg, úgy, hogy
az intencionális-teleologikus értelmezési sémákat is ugyanolyan
rangra emeli. Így az ember kettős arculatát, azt hogy az ember
okságilag meghatározott és ugyanakkor értelmező lény is, egy modellben
értelmezi. A hermeneutikus meghatározottság az ember természeti
lényegeként jelenik meg a mai lélektan számára. A kiindulópont
a narratív pszichológia számára az elbeszélési mintázatok elemzése,
amelyek nem csupán elemek összességei, hanem pszichológiai többlettel
is rendelkeznek. A narratív pszichológia fő kérdése egyrészt,
hogy az elbeszélő mintázatoknak milyen magyarázó értéke van az
emberi tudatáramlás organizációjában, másrészt, hogy az elbeszélő
mintázat milyen forrásokból ered, harmadrészt pedig, hogy az elbeszélés
milyen funkciót tölt be az ember életében, és hogyan határozza
meg az ember önképét. (Pléh, 2008) Az előadás egyrészt azt kívánja
körbejárni, hogy a számítógép-központú mentális modelleket/reprezentációkat
hogyan váltja fel fokozatosan egy olyan plaszikus modell, amely
már a hermeneutikus mozzanatot is magában foglalja, másrészt hogy
az új modellekből hogyan lehet eljutni egy mindent átfogó narratív
metateóriához.
Iványi Márton
Hatalmi válaszok a közösségi média kihívásaira
Az egyik érv mellett, hogy a közösségi média társadalmi folyamatokban
nagyon is szerepet játszik, az az, hogy bizonyos vezetések (Sphäre
der öffentlichen Gewalt) világszerte válaszolnak vélt vagy
valós kihívásaira, akár a kibertér által biztosított kereteken
belül, akár azon kívül, akár sikerrel, akár sikertelenül. A "kibertérben"
adott kifinomult (Szíria) vagy durva (Egyiptom) hatalmi válasz
- előbbi helyen a korábban tiltott oldalak látogatásának engedélyezése,
amiben néhányan az aktivisták titkosszolgálati szemmel tartásának
új módszerét látják, utóbbi helyen a teljes internetszolgáltatás
kikapcsolása az egyiptomi forradalom "kellős közepén"
- egyértelmű - mégha elkésett is - felismerése a közösségi média
hatalmának és az eseményekben játszott szerepének. A "kibertéren"
kívüli válaszként jelen előadás a jogalkotás és -alkalmazást,
valamint a releváns oldalak démonizálását azonosítja.
Jenei Ágnes
A közigazgatási kommunikáció kutatásának lehetőségei
Előadásomban a szervezetek integritás alapú belső kommunikációjának
lehetséges megközelítéséről és megoldási módjairól beszélek részletesen.
Kaczur-Somfay Dorottya
Kommunikációs lehetőségek a magyar társadalmi tudatformálásban
- Környezetvédelem-hulladékgazdálkodás
A környezetvédelmi tudatformálás célja a környezettudatos magatartás,
a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabb nézve ez
a magatartás-, értékrend-, attitűd-, érzelmi viszonyulások formálását
és a környezetről-társadalomról kialakítható tudás bővítését célozza.
Mindezek a törekvések a bioszféra - s benne az emberi társadalmak
- megőrzésére, fenntartására irányulnak, a természetet, az épített
és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi,
értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásával. Előadásomban
végig kívánom venni azon színtereket és módszereket, amelyek befolyással
bírnak erre a területre. Témabevezetőmben bemutatom, a környezeti
nevelés fontosságát, kitérek a fenntartató fejlődés témakörére,
végigveszem a kommunikációs elméleti párhuzamokat, amelyek a kapcsolatba
hozhatóak e területtel, röviden felvázolom azt a luhmanni rendszerelméletet,
amelyet alapjául és megalapozott hátteréül kívánom szánni a dolgozatnak,
továbbá nagyvonalakban felvázolnom a hulladékgazdálkodás társadalmat
befolyásoló tényezőit, majd végül összegezem a benyomásokat a
kutatás kiindulásához.
Kéri Rita
Kooperáció és bizonytalanság
Doktori kutatásom induló célkitűzése az volt, hogy összefüggést
keressek a kommunikációs dinamikák és az emergens kooperáció alakulása
között kis közösségi helyzetekben. Módszerem elsősorban a terepkutatás,
részvevő megfigyelés volt, és kezdeti vizsgálódásaimat civil projektfejesztési
és formális, illetve informális oktatási helyzetekben végeztem.
Doktori tanulmányaim során a kutatásomhoz a releváns kommunikációelméletek
mellett a bizalom, a koordináció, a kooperáció és a kreativitás
különböző megközelítéseinek a feltárását tartottam fontosnak.
A terepkutatást jelenleg olyan laza struktúrájú kreatív közösségi
helyzetekben végzem, melyeket a kutatás eddigi tanulságainak felhasználásával
tervezek és vezetek Magyarországon élő bevándorlók és magyarok
részvételével. Ezek a helyzetek az eredmények gyakorlati hasznosítása
mellett segítenek mélyebbre ásni, a felvetett kérdéseket és felmerülő
válaszokat új perspektívában megvizsgálni. Az eredményekről való
gondolkodás most több szálon fut, többféle lehetséges összegzéssel
és kimenetellel, ezek közül kettőt szeretnék kiemelni. (1) Szempontok
az interperszonális kommunikáció dinamikáinak megfigyeléséhez
és leírásához kis közösségi kooperációs helyzetekben, tekintettel
a kooperáció lehetőségeivel való összefüggésekre. (2) Valamely
konkrét összefüggés szigorú leírása és tesztelése viselkedéses
kísérlet formájában.
Milován Andrea
Problémahelyzet - a PTC egy "láthatatlan" terminusa
Mi alapján azonosíthatók azok a tényállások, melyek hivatkozhatók
problémahelyzet kategóriacímkével? Hogyan ismerhetők fel
az olyan kifejezések, melyek problémahelyzetként kategorizálható
tényállásokat neveznek meg? Milyen feltételek megléte mellett
beszélhetünk egyáltalán problémahelyzetről? Előadásomban ezeket
a kérdéseket körüljárva a problémahelyzet kifejezésnek
egy olyan lehetséges jelentésleírását vázolom fel, mely alkalmasnak
látszik arra, hogy kijelölje ennek a nyelvi reprezentációnak a
helyét a PTC terminusértékkel bíró kifejezései között.
Molnár Bálint
Társadalmi konfliktusok kommunikatív kezelése a vállalatok
érintetti kapcsolatainak gyakorlatában
A vállalatok és érintettjeik együttműködési formáinak jellemző
hazai gyakorlatait vizsgálom a kutatásban és esettanulmányok formájában
mutatom be azt, hogy milyen win-win együttműködések jellemzik
a nagyvállalati gyakorlatot és milyen alternatív gyakorlatok ismerhetőek
meg a felelős vállalatok, illetve társadalmi célú vállalkozások
működése kapcsán.
Nagy Ágnes
Megerősítés a kommunikációban
(vázlat)
1. A megerősítés alkalmazásának feltételei a kommunikáció során
1.1. Empátia: empatikus kommunikáció
1.2. Proszociális viselkedés: proszociális
kommunikáció
2. A megerősítés manifesztációja a kommunikációs tartalomban
2.1. Az individuum intern kommunikációjában
2.2. A megerősítés a szervezeti kommunikációban
2.2.1. A megerősítés az iskolai közegben
2.2.3 Megerősítés a munkahelyi szervezetben
Nagy Károly Zsolt
Akaratlan antropológusok - fénykép(ezőgép)használat a keresztény
missziókban a 19-20. század fordulóján
Gay Ruby írja egyik tanulmányában az antropológiai filmről, hogy
az igazából nem a másikról szól, hanem a másik és a kutató közt
kialakult tünékeny és törékeny kapcsolat lenyomata. A misszionáriusok
és az antropológusok sokszor kerülnek konfliktusba egymással,
ám mindkettő sajátos "perem-létben", kulturális közvetítő
szerepben dolgozik, s munkájának középpontjában ez a törékeny
kapcsolat áll. Hogyan jelenik meg ebben a kapcsolatban a fényképezőgép?
Az antropológusok fényképhasználatról - annak ellenére, hogy a
vizuális antropológia szakirodalma inkább ennek ellenkezőjéről
győz meg - általában szeretünk úgy gondolkodni, hogy az elméletileg
és módszertanilag jól megalapozott, vagyis profi. A misszionáriusok
kevés kivételtől eltekintve amatőrök. Az antropológusok kutatási
céllal fotóznak, a misszionáriusok céljaként legfeljebb a támogatók
motiválását célzó traktátusok képanyaggal történő ellátását szokták
megjelölni, egyébként képeik menthetetlenül "privátak".
Eltérő felkészültségek, motivációk, célok - a képek azonban megdöbbentő
hasonlatosságokról árulkodnak. Mi lehet e jelenség mögött? Az
előadásban erre a kérdésre próbálok válaszolni, annak reményében,
hogy a válasz az antropológiai fotóhasználattal kapcsolatos diskurzusokhoz
is új szemponttal járulhat hozzá.
Neag Annamária
A gyermekek a demokrácia hírnökei?
Children are the youngest political citizens whose opinions and
beliefs will once influence the world they will be living in.
Since political regimes have always paid an important attention
to young audiences it is relevant to see how this process was
taking place in the course of late modern history through ideology.
Ideology is considered in this context as containing certain ideas
on what it considers to be the best form of government and the
best economic system. For my dissertation it is extremely interesting
to see how children's TV shows affected this process. In the present
paper my aim is to see the relationship between children and a
specific ideology: that of democracy. Some of the questions I
wish to deal with are: Why are governments interested in the political
socialization of children? Why the first vote matters? How does
the particular relationship between democracy and capitalism shape
what children know about democracy? What is the role of the media
in this process?
Németh Anetta
Tükröm, tükröm... Társadalmi csoportok sztereotípiái a televíziós
híradásokon keresztül
Az elköszönő konferencián egy friss, május 1. és 14. közötti
médiakutatás eredményeiről szeretnék beszámolni. A kutatás keretében
tartalomelemzéssel megvizsgáltam a fenti időszak négy televíziós
csatornának (MTV, Duna TV, RTL klub, TV2) esti híradásának anyagait.
Azt vizsgáltam, hogy a híradások hogyan ábrázolnak bizonyos társadalmi
csoportokat, ez a keretezés követ-e valamiféle mintázatot, mely
csoportok esetében beszélhetünk sztereotipizált (esetleg stigmatizált)
reprezentációról, valamint, hogy milyen képi világgal támasztják
ezt alá a szerkesztők. Jelen kutatás a majdani disszertációmban
vizsgálandó terület pilot kutatásának tekinthető, szűk időintervalluma
miatt ugyanakkor nem lesznek valid eredményei, fontossága inkább
a módszer gyakorlati megvalósításának a tesztelése.
Pólya Tamás
Empirikus, teoretikus, deskriptív. Gondolatok a személyközi
kommunikáció kutatásáról
Jobbára kérdező formájú előadásom távoli motiválója a társadalomtudományok,
azon belül a Magyarországon kommunikáció- és médiatudomány néven
intézményesült diszciplínaköteg egyik fő problémája, a kutatás
jellegét meghatározó tudásszerzés empirikus, illetve teoretikus
volta. Miféle elismerés- és támogatásesélyei vannak az empirikus
kutatásoknak, ha a kommunikációkutatás (nevezzük összefogóan így)
eleve csak leíró jellegű lehet? És milyen esélyekkel indul az
elméletalkotás ott, ahol az empirikus megközelítések a filologizáló
(történeti) vagy szinkron leírásokra korlátozódnak? Kielégítőek-e
a részletgazdag, de elaprózott "kisrealista" empirikus
kutatások, és vezet-e valahova az univerzalitásra törekvő "nagyrealista"
elméletalkotás? E távoli kérdésekre egy közelebbi tárgy szemlélésével
keresek válaszokat: az előadásomban - lehet, hogy nem a kommunikációkutatás
paradigmatikus eseteként - a személyközi kommunikáció kutatásának
néhány fejleményéről szeretnék beszélni.
Rényi Ádám
A tudás fogalmának változásai a televíziós kvízműsorok tükrében
Előadásomban azt fogom bizonyítani, hogy a televíziós kvízműsorok
tematikája, a játékosoknak feltett kérdések reális képet adnak
az adott korról, országról, társadalomról, politikai berendezkedésről,
a nyilvánosság szintjéről. A nyereményekért küzdő játékosokkal
szemben elvárt tudás tehát érdekesnek tűnő vizsgálat alanya lehet.
Számos összehasonlítás születik a különböző országok oktatási
rendszere, tantárgyi követelményei között, a televíziós vetélkedőkben
"számon kért" ismeretanyag azonban az esetek túlnyomó
többségében egyfajta felületes szintézisét adják egy-egy társadalom,
egy-egy korszak tudáshalmazának. A munka során nem kerülhető el
az sem, hogy górcső alá vegyük a "kvíztudás" kapcsolódást
az elitkultúrához, illetve a populáris kultúrához. Dolgozatomban
először a tudás fogalmával, és annak változásaival foglalkozom,
majd feltárom a tudás alapú játékok és a televíziós vetélkedőműsorok
történetét, különös tekintettel a műfaj magyarországi elemeire,
miközben a korszakokat, formátumokat elsősorban az elvárt tudás
szempontjából vizsgálom. Kutatásaim két nagyobb egységből állnak
majd, ezeket néhány példával és magyarázattal már ebben a dolgozatban
is illusztrálom. Az első részben összehasonlító elemzésnek vetek
alá egy a rendszerváltás éveit megelőző magyarországi kvízműsor
kérdéseit és napjaink egyik nemzetközi formátum alapján megvalósult
modern kvízműsorának elvárt ismeretanyagát. Később ugyanannak
a formátumnak hasonló időszakban két különböző - egy posztkommunista
és egy nyugati - országban készült változatának elvárt tudását,
feladatait, kvízkérdéseit hasonlítom össze, és vonok le belőle
érvényes következtetéseket az adott országok társadalmáról, kulturális
hagyományairól, politikai berendezkedéséről. A júniusi záró konferencián
két kérdésadatbázis fogok összehasonlítani, valamint illusztratív
példákkal igazolom alapkoncepciómat.
Simon Miklós
A berúgás folyamatának kommunikatív állapotai (fiktív elemzés)
Amennyiben sikerülne modellezni a raport elvesztését megelőző,
és azt követő állapotok főbb jellemzőit, addiktív folyamatok általános
képletét írhatnánk le. A folyamatok kritikus kommunikatív állapotai
összehasonlító elemzése (eltérő attitűdtárgyak eset (ében), addiktív
folyamat-típusok elkülönítését teheti lehetővé. Kollektív ágensek
addiktív társadalmi kommunikációs állapotai feltárása, e típusok
mentén történő leírása, nehezen megfogható társadalmi jelenségek
újszerű megközelítését (is) nagyban elősegítené.
Sólyom Barbara
Háromgenerációs sváb és magyar házassági mobilitásvizsgálat
Dunabogdányban
Disszertációm kutatási témája a társadalmi mobilitás, ezen belül
a házassági mobilitás. Megvizsgálom, hogy a házasság révén történő
társadalmi mobilitást alapvetően mely tényezők határozzák meg
és milyen új, eddig háttérben levő tényezők hatnak még rá. Ilyen
erősen kiemelkedő és a társadalmi mobilitást döntően meghatározó
"új" tényezőket találtam egy Pest-megyei sváb faluban,
Dunabogdányban. Empirikus kutatásomban feltártam/feltárom az etnikum,
a vallás és a vagyoni helyzet együttes, összefonódott hatását
a párválasztásra, a házasságra, a társadalmi mobilitásra. Ezt
három generációra vonatkoztatva vizsgálom.
Szabó Levente
Természeti törvények színterei, ágensei, kódjai
Ha a kommunikációtudományok területén felvethetők a jelentésekkel
kapcsolatos kérdések, úgy ezek a vizsgálódások általánosíthatók
olyan területeken is, amelyek szokványosan nem tartoznak a kommunikációkutatások
vonzáskörzetébe. A kommunikáció participációs elméletének fogalmai
a nyelvi kifejezések jelentésein túlmenően ezek összefüggéseinek
(szignifikációs rendszereinek), színtereinek és ágenseinek vonatkozásait
is kivetítik. Ez a perspektíva, hitem szerint, ígéretes lehet
a fizikai elméletek mint nyelvi rendszerek logikájának, világának,
megfigyelési lehetőségeinek és az elméletképzési módjainak feltérképezésében.
Vagyis olyan kérdések felvetésében, kommunikációs szempontból,
amelyeket a filozófia is a modern racionalitás és értelem megértésében
kitüntetetten vizsgál.
Szabó Vivien
Az imázs maga az ember
"Korunk vizuális kor", olyan korszak, melyben "a
kép átveszi az írott szó helyét" (Gombrich, 1972, p. 123).
Ez a kijelentés bár a 70-es évek elején még kissé erőteljesnek
hathatott, mára azonban elvitathatatlan eredmények bizonyítják,
hogy a politikusok külseje befolyásolja a választók róluk alkotott
benyomását, véleményét, és így közvetetten a szavazói magatartásukat
is. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a különböző öltözékek
és kiegészítők pontosan milyen benyomást keltenek a választókban,
milyen tulajdonságokat kötnek például ahhoz, ha valaki lazán kötve
hordja a nyakkendőjét és kigombolva a zakóját, vagy mit gondolnak
azokról a női képviselőkről, akik kosztümjükhöz színben hozzá
illő kalapot viselnek? Fontos számomra, hogy kiderüljön: vajon
társítanak-e a választók bizonyos kompetenciákat színekhez, formákhoz,
viseletekhez, és ha igen, mennyire pontosan és egybehangzóan tudják
megfogalmazni ezen vélekedéseiket.
Szekfü András
Filmgyártás a kereteken kívül - A "Hortobágy" (1936)
gyártása és finanszírozása
Georg Höllering osztrák filmrendező 1934 tavaszától 1936 nyaráig
élt hazánkban, és készítettel el "Hortobágy" című (mai
szóval) dokumentum-játékfilmjét. Az előadásban azt mutatom be,
hogy miként boldogult a korabeli magyar filmgyártásban egy minden
szempontból a hagyományos kereteken kívüli filmvállalkozás. Hölleringet
Móricz Zsigmond (aki a film írója lett) így jellemezte: "magánkalóz
a filmdsungelben". Nem tartozott se a nagy külföldi, se a
magyarfilmgyártó cégekhez, filmjének producere maga volt. Nagyon
kevés tőkéje volt, állandó pénzgondokkal küszködött, leleményes
trükkökkel finanszírozta a forgatást. Művészi törekvéseivel kivívta
a magyar filmszakma gúnykacaját ("itt egy osztrák ki azt
filmezi, hogyan nő a fű") és súrlódott a filmgyári vezetéssel,
majd ütközött a filmcenzúrával. Az előadás, mely készülő Höllering
könyvem egyikrésztémája, ennek a komplex folyamatnak gyártási
és finanszírozási oldalát mutatja be, friss levéltári és egyéb
anyagok alapján. Módszerét a filmtörténeten belül egyfajta mikrotörténetírásként
jellemezhetem.
Szondy Réka
A közjó
A társadalmi célú kommunikáció és társadalmi marketing magatartási,
viselkedési módokat, formákat a "JÓ" érdekében kíván
megváltoztatni, társadalmi érdekeket, értékeket realizálni. A
társadalmi célú kommunikáció/marketing úgy kívánja megoldani a
társadalmi problémákat, kérdéseket, hogy az érintettekkel, a célcsoportokkal
megérteti, az új magatartás haszna nagyobb, mint a korábbi magatartással
való szakítás esetleges problémái, fáradsága. A társadalmi célú
kommunikáció a belső értékek piacán tevékenykedik, ahol ugyanaz
a cél még nem biztos, hogy mindenkinek ugyanazt is jelenti. Közös
értékeket, célokat kell találni, melyeket legjobban a közjó fogalmával
lehet leírni. A közjó nem az egyéni javak és sikerek összessége,
hanem azon anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége,
melyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösség tagjai szabadon és
megfelelően boldoguljanak, de melyeket egyénenként nem képesek
előállítani. Lényegében a társadalom által a saját tagjainak nyújtott
segítség az alapvető életfeladatok teljesítéséhez. A közjó a társadalomban
élő személyek számára közös jó, tehát a társadalom összes tagjának
személyes java, amennyiben ez csak társadalmi együttműködésben
érhető el. Ebben az értelemben a közjónak önérték jellege van,
amennyiben tartalmazza a személyek szolidáris együttműködésben
eszközölt öncélúságát. A közjó fogalma jelentős változáson, átalakuláson
ment keresztül Arisztotelésztől napjainkig, a zárókonferencián
ezt az átalakulást kívánom bemutatni.
Tasnádi Róbert
Miről szólnak a képek? - munkában a sajtófotósok
A sajtófotó, ahogy a sajtóhír, társadalomalakító tényező. Ez
a megállapítás nem új keletű, a sajtófotók a mindennapi tapasztalás
részévé váltak, alakították a világról, a valóságról alkotott
képet. A képek a társadalomtudományi megismerésben szerepet kaphatnak.
Hogy hogyan, az sok tekintetben átgondolás tárgya lehet. Elfogadva
azt az előfeltevést, hogy a sajtóképek nem önmagukban létezők,
hanem egy adott társadalom produktumaiként tekinthetünk rájuk,
az adott korról informálnak, kiegészítve az egyéb forrásokból
szerzett ismereteinket. Jelen felvetésben a sajtófotó képi reprezentációjának
természetére és annak korlátaira kérdezünk rá. Mintegy esettanulmányként
az 1989-90-es körüli évek vizuális kifejezésmódjának változása
és a kor sajtóviszonyainak átalakulása közötti összefüggéseket
keressük, szerkesztőségi interjúkat felhasználva.
Terenyi Zoltán
Civil Csoport Hétvége: reflektivitás és a színtér komplexitása
A "Tanuljuk a demokráciát - Keressük a közös hangot"
alcímű program célja a társadalmi problémákhoz való személyes
viszony önismereti igényű megértése, eszköze a rendszert alkotó
csoporthelyzetekben való részvétel. A komplexitás nem csupán a
strukturális elemek sokféleségét jelenti, hanem azt a többletfelkészültséget
is, amely az egyes elemek egymásra és a programegészre való reflexiójával
érhető el. A reflexió egyszerre igényli a távolságot a társadalmi
realitástól illetve a társadalmi realitás szimbolikus reprezentációját
a csoportterekben, a résztvevők kapcsolódási mintáiban. Ennek
a paradoxonját igyekszik feloldani az előadás.
Tóth Benedek
Vilém Flusser és a 'digitális világkép'
Előadásomban Vilém Flussert szeretném bemutatni, mint a kortárs
(főként német) médiaelméleti/médiafilozófiai diskurzus egyik legfontosabb
szerzőjét. Az előadás első részében magáról erről a diskurzusról
adok rövid vázlatot (hivatkozásokkal olyan korai szerzőkre, mint
például Günther Anders, illetve olyan mai médiafilozófusokra,
mint Frank Hartmann vagy Reinhard Margreiter), az előadás második
felében pedig ebben a kontextusban mutatom be Vilém Flusser néhány
sajátos gondolatmenetét és fogalmát (olyanokat, mint például az
'apparátus', a 'technikai kép', a 'nem-dolog', a 'jelentésvektor
megfordulása', a digitális tartalomképzés, mint látszat és valóság
megkülönböztetésének felülírása stb.). Azt a Flusser által 'digitális
világképnek' nevezett paradigmát szeretném röviden áttekinteni
és bemutatni, amely a (klasszikus fenomenológiai értelemben vett)
életvilág, az identitásképzés és általában véve a kommunikációs
viszonyok mind kulturális, mind pedig technikai értelemben új
horizontjaként (is) értelmezhető.
Tóth János
Nyílt hozzáférésű folyóiratok üzleti modelljei a tudománykommunikáció
egy kurrens problémájának fényében
Az Open Access mozgalom által elért eredmények a 2000-es évek
elejétől kezdve egyre komolyabb befolyásolják a tudományos közlés
gyakorlatát. Az OA folyóiratok megjelenése és népszerűségük felívelése
mindeközben komoly vitákat generált a tudományos eredmények nyílt
hozzáférésű megjelentetésének arról a finanszírozási típusáról,
amelyben a publikálás költségeit nem a célközönséggel fizettetik
meg, hanem a szerzőnek kell azt biztosítania -saját vagy egyéb
forrásból- a kiadó számára. Ennek kapcsán előadásunkban három,
egymással összefüggő problémakörrel fogunk foglalkozni. Először
is azzal a jelenséggel, hogy a tudományos élet szereplői az "Open
Access" címkével nem csak egy hozzáféréstípust, hanem egy
új üzleti/publikációs modellt is jelölhetnek. Másodszor, hogy
ezek közül az utóbbinak, mint a szerzői finanszírozású publikációs
modellek egy speciális esetének megítélése a felmérések szerint
negatívan befolyásolhatja az ilyen hozzáférhetőségű tudományos
eredmények megítélését. Harmadszor pedig, hogy milyen olyan, a
tudományos közlés szempontjából normasértőnek minősíthető publikációs
formákat tudunk nyilvános adatok alapján azonosítani, melyek megjelenése
egyértelműen a nyílt hozzáférésű folyóiratok elterjedéséhez köthető.
Tóth Judit Gabriella
Goffman szerepértelmezésének jelentősége az élettörténeti visszaemlékezésekben
A csoportközi viszonyok, a közös tudás és a történelem feltérképezésének
alaptétele, az egyéni identitás és emlékezet megfigyelése. Érdemes
megvizsgálni azokat az új koherenciákat, ahogyan az egyén újraírja
történetét vagy életének bizonyos szakaszait. Az értelmezés alapfeltétele
a történetmesélésnek, melyet meghatároz a kontextus, amelyben
a visszaemlékezőt térben és időben elhelyezzük. Jelen előadás
Goffman szerepértelmezéseinek megjelenését igyekszik felvázolni
egy esettanulmányon keresztül, mely a Csereháton található Nyésta
faluban készült azzal a céllal, hogy feltárja kontextus és emlékezet
összefüggéseit. Egy adott élettörténeti esemény társas környezetben
vagy a történés helyszínén való újbóli elmondása rávilágított
arra, hogy az egyén visszaemlékezései során láthatóan megjelennek
és jól elkülöníthetőek Goffman szerepértelmezései és a kontextus
hatására bekövetkező homlokzatváltozások és változtatások. Az
is egyértelműen kiderül, hogy a kontextus vizsgálata több mint,
egyszerű kommunikációelméleti értelmezés, egy olyan többletkompetenciát
jelent, mely mélyebb belátást nyújt az egyéni élettörténetekbe.
Vári Péter
54, 53, 52...
A digitális átállás éve hazánkban 2013. Az előadásban bemutatnám,
hogy milyen változásokat hozhat a televíziózásban a digitális
technológia. Áttekintenénk, hogy a technológiai fejlődés milyen
irányokat vett az első digitális TV megjelenése óta, és ezen irányok
a továbbfejlődés lehetőségét vagy a zsákutcát tartogatják a jövő
televízió nézője számára. A vizsgálat során fókuszálnék a földfelszíni
televíziózás helyzetére, mely annyiban különleges, hogy korlátos
állami erőforrást - frekvenciát- használ. Többször került megemlítésre
a digitális hozadék fogalma, áttekintenénk, hogy a hozadék mit
is jelent valójában, és milyen célokat szolgálhat a jövőben. Igaz
lehet-e az a paradoxnak tűnő állítás, hogy a hozadék nem jelent
mást, mint hogy az ingyenes tartalmak a jövőben fizetősé válnak?
Vékey Zoltán
A Vékey módszer
Kutatási témámmal papíron nem, fejben viszont sokat haladtam.
Előadásomat két kérdéskör köré szeretném felépíteni. Az első így
szól: Mi lesz a tartalomelőállítás következő üzleti modellje?
Ebben a részben a média jelenlegi állapotáról fogok beszélni,
különös tekintettel a hazai viszonyokra. Állami hirdetésekről,
olvasókról és olvasói szokásokról lesz szó. Ez utóbbin keresztül
fogok a másik témára áttérni, ez pedig a textuális média megváltozott
szerepe. A mottó itt a következő: Több betű, kevesebb olvasás.
Igaz, hogy egyre kevesebb betűt fogyasztunk a növekvő kínálat
ellenére? Igaz, hogy az audiovizuális tartalmak egyre nagyobb
szeletet hasítanak ki a napi médiabetevőnkből? A kutatásról is
szeretnék beszélni. Az első részben vizsgálni fogom a nemzetközi
és a hazai médiavállalatok válaszlépéseit, amelyet az internet
ingyenes tartalmaira adnak. Üzleti modellek és új stratégiák,
lehetséges megoldások a problémára: hozzászoktunk ahhoz, hogy
az információ ingyenes. A fogyasztókat is vizsgálom: mi az amiért
hajlandóak lennének fizetni, hogyan és mennyit. A második témakörben
szeretnék retina-vizsgálatot végezni több célcsoporttal. A feladat
egyszerű lesz. Tegyenek úgy mint otthon. Internetezzenek egy órát,
utána pedig olvassanak újságot egy órát. Az itt kapott adatok
rámutatnak majd, hogy mennyiben változnak a szokásaink ha képernyő
elé kerülünk.
Wilhelm Gábor
A tárgyak lázadása
A hétköznapi, kulturális tárgyainkkal kapcsolatban számos ismeretünk
és elvárásunk van. A tárgyaink viselkedése és reakciója, úgy gondoljuk,
nem teljesen és nem mindig kiszámíthatatlan. Ennek ellenére léteznek
helyzetek, amikor ugyanezek a tárgyak kilépnek e kerékvágásból,
"fellázadnak" a használóikkal szemben. E jelenség típust
igyekszem körüljárni a tárgyakkal való kapcsolatunk keretében,
kommunikációtudományi megközelítéssel. Megpróbálom különböző kultúrákból
és időkből hozott példákkal illusztrálni az alaphelyzetet, majd
egy tágabb kulturális, kommunikációs modellen belül értelmezni
a jelenséget.
|
