Társadalmi kommunikáció PhD - Kommunikáció PhD

Tavaszi Elköszönő Konferencia 2013

 

Absztraktok

 

Bajnok Andrea
Akarattya leválása közelebbről

Az egy éven át húzódó terepgyakorlat empirikus adatok gazdagságát eredményezte. Az adatok, a tények és az interjúk szorgalmas felhalmozása közben tanulságos elméleteket is olvastam abban a reményben, hogy a kezdetben igen általánosan megfogalmazott, társadalmi részvétellel kapcsolatos kérdésekre választ kapjak. Egy településrész, Balatonakarattya önállósodási folyamatát kutattam, és arra voltam kíváncsi, kik és hogyan vesznek részt a folyamatban. Az induktív módszer hasznosnak tűnt az események alapos feltárásában. Ugyanakkor nagyon sok fejtörést is okozott ez a módszer, mert állandóan oda-vissza járkáltam az empirikus adatok és az elméletek között, hogy sikerüljön tisztázni, mi látszik vagy mi mutatható meg másoknak. Valójában csak a dolgozat megírása közben jöttem rá, hogy az általam felhalmozott adatok a kommunikáció részvételi demokráciában betöltött szerepéről, a részvétel megvalósulási módjáról szólnak. Az önkormányzás egyes színtereinek leírásához, a színtereken zajló kommunikáció jellegzetességeinek bemutatásához az interpretatív szemlélet vezetett el. Előadásomban a módszertani dilemmákon túl a falugyűlések és a lakossági fórumok kommunikációs szempontú elemzési lehetőségét is igyekszem felvillantani.


Bálint Katalin
A kulturális színtér önszerveződő, autonóm törekvései Budapesten

Kutatásaim során arra voltam kíváncsi, hogy hogyan menthető át az alternatív kultúra a gazdasági válság és a puha diktatúra korszakában, azaz napjainkban. Hogyan és milyen megtartó erőt tud Budapest kínálni azoknak a kreatív embereknek, akik úgy döntenek, hogy nem hagyják el az országot, hanem megpróbálnak itt élni. Azt tapasztaltam, hogy a városban, méghozzá a központi kerületekben, számos, korábban még soha nem létezett önszerveződő kulturális törekvés (hely) jelent meg, elsősorban a független előadóművészeti és az interdiszciplináris művészeti szférában. Strukturált interjúkat készítettem független, vagy arra törekvő, művészeti befogadó terek vezetőivel. A kérdéssor összeállításában a függetlenség, az önfenntarthatóság, a működési modellek, a társadalmi témák felvállalása, a közösség definiálása, a kulturális színtérhez való kapcsolódás, illetve a kreatív iparral kialakult összefonódás mentén tettem fel a kérdéseimet. Megállapítottam, hogy ezekben a közösségi terekben a kulturális javak kínálata, mind a hozzáférés, mind a tartalom, és mind az azokat létrehívó körülmények esetében is változik (az intézményesült kultúramodellhez képest). Előzetesben annyit, hogy szembetűnő a társadalmi témák térnyerése a befogadó helyeken működő független alkotócsoportok aktivitásaiban.


Banai Tibor Péter
"Machiavellizmus Bolíviában - a Tóásó eset"

Az előadás "Machiavellizmus Bolíviában - a Tóásó eset" címmel lenne, és vetítenék is egy max 20 perces filmet az expozém után, amit kint forgattam az Előddel a börtönében.


Bársony Katalin
A nem sztereotipikus reprezentáció hatása a sztereotipizációra

Tézisem a sztereotípiákkal ellentétes, felhasználók által generált Web 2.0-s tartartalmak szociálpszichológiai mechanizmusaival foglakozó tanulmányra fókuszál, Gerbner kultivációs elméletén, Allport kontaktus hipotézisén és paraszociális kontaktus hipotézisén keresztül. A tanulmány felhasználja az "I'm a Roma Woman" online kampányt, valamint az oda érkező felhasználói visszajelzéseket annak érdekében, hogy elemezze az audiovizuális, felhasználók által generált tartalmaknak az internethasználók sztereotípiáira gyakorolt hatásait.


Bogdán Mária
A hiányzó kép - a magyarországi romák médiareprezentációja

Előadásomban a posztkolonialista diskurzusból indulok ki, valamint ehhez kapcsolódó elméleteket, mint pl. a fehérség kritikai kutatása használok ahhoz, hogy a média romákkal kapcsolatos reprezentációs gyakorlatáról beszéljek. Példaként a közszolgálati média identitásteremtő gyakorlatával foglalkozom, Pesty László A cigány-magyar együttélés című filmjének elemzésén keresztül.


Bokor Tamás
Szívesen "academic test" alá vetném a "cyberdinamics" (kiberdinamika) témáját

Az online kommunikáció társadalomtudományi leírása ez idáig adós maradt azoknak a differentia specificáknak a leírásával, amelyek a humán kommunikációt jellemzik webes közegben. Mi változik, mi marad az online felületeken folytatott interakciókban abból, amit offline tapasztalunk? Ennek elméleti keretét kívánja kidolgozni a kiberdinamika koncepciója, amely merít a hálózati kommunikáció, az antropológia és a kommunikációs tréninggyakorlat eszköztárából.


Buvár Ágnes
Tudásközösség vagy kollektív intelligencia?

Az előadás témája a virtuális térben megjelenő tudásközösségek és a kollektív intelligenciát mutató közösségek közti hasonlóságok és különbségek, illetve a két jelenség egymáshoz való viszonyának tárgyalása. Az előadás vizsgálja Pierre Lévy kollektív intelligencia megközelítését, melynek fókuszában a közös intellektuális cél elérése érdekében történő tudásmegosztás áll, majd összehasonlítja más -korlátozóbb (szűkebb érvényességű)- kollektív intelligencia megközelítésekkel. Áttekintjük a két típusú közösség kialakulását, szerveződését és a közösségben megjelenő dinamikákat (működésmódot). Vizsgáljuk, hogy mennyire érvényesíthetőek a kollektív intelligencia megjelenésének kritériumai (kollektív sokféleség, függetlenség, decentralizáció, illetve az információ összegzésének módja) a tudásközösségekre. Az előadás hipotézise, hogy a tudásközösség önmagában még nem feltétlenül kollektív intelligenciát mutató közösség. Az előadó továbbá feltételezi, hogy a közösség működése optimálisabb, problémamegoldási hatékonysága pedig potenciálisan magasabb egy kollektív intelligenciát mutató csoport esetén, mint a tudásközösségeknél. Ennek oka a tudásközösségek működése során esetlegesen megjelenő negatív csoportdinamikai hatásokban keresendő. Az előadás Henry Jenkins nyomán, a Survivor spoiler közösség példáján keresztül szemlélteti a tudásközösség és kollektív intelligenciát mutató közösség közti különbségeket.


Cseh Szilvia
A kulturális identitás a vizuális művészetek tükrében

A vizuális kultúra tudományos teóriái az 1990-es évektől kezdődően a vizuális kommunikációban, a mindennapi tapasztalatokban sűrűsödni látszó vizuális élmények következtében - a kultúrakutatás irányaival párhuzamban - új irányt vettek. A korábbi art history- és képelmélet központú felfogást a társadalmi kontextusok szélesebb körű kutatása egészítette ki. Tervezett doktori témám tehát a visual culture, ezen belül a kortárs művészet vizsgálatához kapcsolódik. A lehetséges elméleti megközelítések közül - mint a szemiotika, a művészettörténet vagy a pszichoanalízis -, ebben az előadásban a kulturális aspektust használom fel: kapcsolatunkat a művészeti objektumokkal, interpretációs készségeinket, a vizuális reprezentációkhoz kapcsolódó tudatosságunkat. Egy általános értelemben vett, a kulturális identitásunkra vonatkozó kérdést teszek fel: milyen műalkotásokban látjuk meg önmagunk tükörképét? Tehát nem a műalkotás saját, belső esztétikai terét, hanem a társadalmi kommunikációban betöltött helyét kívánom bemutatni. Bevezetőként röviden felvázolom az elmúlt három évtized visual culture-elmélettörténetének a témához kapcsolódó fogalmait, valamint megemlítem az előzményeket: Magyarországon többek között Horányi Özséb-Beke László vizuális kultúra szöveggyűjteményét, valamint többek között Mirzoeff, Mitchell, Mieke Bal, Paul Duncum, Räsänen értelmezéseit, képillusztrációkkal kiegészítve.


Csorba Zsuzsanna
Startupok és a kommunikáció

Az utóbbi időben felkeltette érdeklődésemet a Startupok világa, az ebbe megjelenő kommunikációs folyamatok. Kb 5 éve kezdett el itthon is kiépülni ez a forma, és manapság nagyon kedvelt. Azért tetszik ez a téma, mert elég friss, nem nagyon találtam hazai kutatás erről és nagyon összetett. Ezen belül a következő területeket különítettem el, amivel érdemes lehet foglalkozni:

- A startup közösség bizonyos értelemben zárt, viszonylag jól körülhatárolható. Mivel ezen a területen kiemelten fontos a networking érdemes lehet a hazai közösséget hálózatkutatással elemezni. Ez abból a szempontból is hasznos lehet, hogy a törekvések afelé mutatnak, hogy Budapest legyen a közép-kelet-európai régió startup központja.

- Érdekes lehet a szakaszaival foglalkozni, azzal hogy miért jut el nagyon kevés jó kezdeményezés az érett fázisig, hol található a töréspont (erre is választ adhatna a hálózatos elemzés)

- Az ötletet is lehetne vizsgálni. Lehet-e mérni egy "teszttel" az ötlet életképességét? Milyen alapkritériumok vannak?

- A meggyőzés szempontjából az lehet az izgalmas, hogy hogyan próbálnak eladni valamit, ami gyakorlatilag még nem is létezik, vagy csak nagyon kezdetleges. Mik azok a kulcsfontosságú pontok, ami alapján a tőkebefektetők mérlegelnek? Mit vesznek meg valójában: az ötletet vagy az embert?

- Az is érdekes kutatási rész lehet, hogy a sikert, a vállalkozási szellemet hogyan kommunikálják a gyerekek felé Amerikában és hogy itthon. Miért van az, hogy ott a legtöbb startupos 16-17 évesen előáll egy ötlettel és néhány év alatt valóra váltja? Valószínűleg ez nem csupán anyagi kérdés, sokkal inkább szemléletmód.

A konferencián egy átfogó képet szeretnék lefesteni erről a jelenségről. Célom, hogy pontosan azonosítsam és meghatározzam azokat a kritériumokat, melyek a fent nevezett témakört relevánssá teszik a kommunikáció területén is.


Demeter Márton
Pure Communication Inquiry

Ha valamiről, hát a kommunikciókutatásról biztosan nem mondható el, hogy rendelkezik valamiféle propedeutikával, amely meghatározná vagy legalábbis kijelölné a kommunikáció fogalmának lehetséges használati körét. Ez meglátásom szerint különösképp kétféle jelenségre vonatkozik. Először is, a kommunikációkutatás a diszciplína kezdetei óta igyekszik alkalmazott tudományként fungálni, önnön propedeutikájának felállítására gyakorlatilag nem is törekszik. Másodszor, az elméleti megalapozottság igényével fellépő - egymástól egyébként konceptuálisan és módszertanilag is rendkívüli módon különböző - kutatási hagyományok nem abban az értelemben fogalmazzák meg axiómáikat, mint az például a pure matematika esetében történik: a kommunikációkutatási hagyományok úgynevezett axiómái valójában impresszionisztikus megállapítások, vagy épp metaforák. Az előadásban, vagy még inkább, beszélgetésben azt a kérdést fogom feltenni, hogy vajon miből fakadnak az előbb említett tények, és, ami sokkal fontosabb, mihez lehet kezdeni velük. Mindennek tetejébe - meglehetősen arcátlan módon - a saját javaslatommal is elő fogok állni


Dömötör Ildikó
A remake társadalmi válságtünet?

Kutatási témámnak azért választottam - a társadalmi kommunikáció szempontjából - az újraforgatott filmek (remake) elemzését, mert úgy gondolom, minden film magán hordozza a születésének hátterét adó társadalom lenyomatát. Az "újraforgatott" filmek esetén izgalmas kérdésnek tartom, hogy az eredeti film és a remake társadalmi környezete, illetve az alkotók motivációi mutatnak-e valamilyen hasonlóságot. A remake esetében, nemcsak új színészek "szájára kell igazítani" a dialógusokat, hanem már egy eltérő gondolkodásmódú közönség számára is autentikussá kell tenni a történetet.


Domschitz Mátyás
A kommunikatív tőke 8 világa

Tárgyakat, szimbolikust, s értelmi szerkezeteket konstruálunk. E három összetevő minden emberi konstrukció, minden társadalmi tény összetevője. Ezek az emberek problémamegoldó felkészültségei, tőkéi. Így a felkészültségeket-tőkét három dimenziósnak látjuk. Van benne természeti, szimbolikus, és értelmi összetevő. Mindegyik összetevő fejlődik, s mindegyik lehet több s kevesebb. E több-kevesebb arányokból különböző felkészültség-kombinációk adódnak. E kombinációkkal jól jellemezhetünk "világokat". Más világ egyszerű értelemszegény betanított fizikai munkán dolgozni, s más értelemmel telien, magas műveltséggel alkotó munkán én-bevontan alkotni. E tőke összetevők arányaival korszakokat is leírhatunk, s tágabb perspektívából láthatunk társadalomfejlesztési feladatokat.


Farkas Edit
Szellemi páros ének. Gondolatok a dialógusról

Jelenleg folyik a sajtó alá rendezése annak a kötetnek, amely egy 2012 szeptemberében megrendezett konferencia előadásaiból készült tanulmányokat tartalmaz. Amikor a konferencia programját látván rákérdeztek, én miért nem adok elő, azt mondtam, elég nekem a szervezés. Most, hogy túl vagyunk rajta, talán mégis érdemes lenne megfogalmaznom, mit is jelent számomra a dialógus.


Fehér Katalin
Big data, új média, digitális identitás

Makro# Az adatrobbanásra (big data) való felkészülés, az IKT-innovációk és a média digitalizációja az összetett üzleti és társadalmi hálózatok vizsgálatát, illetve az adatkészlet-kezelés és adatelemzés új módszereinek létrehozását teszik szükségessé. Mikro# A digitális identitás olyan online elérhető adatkészlet, ami személyes/társas/társadalmi identitást vagy más entitást (szervezeti, vállalati, márka stb.) definiál, azonosít és megkülönböztet.


Havelda Zsuzsanna
Az egyetem-típusú szervezetek belső kommunikációja a 21. században

A felsőoktatási intézmények az elmúlt években jelentős átalakuláson mentek keresztül, aminek részben a Bologna-folyamat az oka, de ehhez a folyamathoz nagy mértékben hozzájárult a megváltozott társadalmi-gazdasági környezet is. Ez utóbbit gyakran nevezik tudás alapú gazdaságnak, vagy tudás alapú társadalomnak. A tudás alapú gazdaságban nagyobb hangsúly kerül az egyetemi-főiskolai polgárok meggyőzésére, elköteleződésük megerősítésére és fenntartására. Ennek megvalósításához új kommunikációs eszközöket kell használni a felsőoktatásban. Kutatásom tárgya ezeknek az eszközöknek a megjelenése, használatuk módja. Hipotézisem az, hogy az egyetemi vezetők Magyarországon, különösen a Budapesti Corvinus Egyetemen nem, vagy nagyon ellentmondásosan használják ezeket az eszközöket, ami jelentősen rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Bár a kommunikáció technikai feltételei rendelkezésre állnak, de az ezek használatához szükséges kultúra, szaktudás jelentős mértékben hiányzik - mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az Egyetem a takarékosság jegyében nem töltötte be a kommunikációs igazgatói posztot. A kommunikációs három szintjét vizsgálom:

1. Az oktatók és hallgatók közötti kommunikációt.

2. Az adminisztratív teendőket végző kollégák és a hallgatók kommunikációját, és végül

3. Az oktatók, dolgozók egymás közötti kommunikációját.


Horváth Dorottya
A Vékey módszer kritikája

A média rohamtempót diktál ,a társadalom médiához füződő elvárásai ösztönzik a fejlődést eme gyorsaságra. A hagyományos politikai kommunikációfelfogás szerint (Gianpietro Mazzoleni, Steven Chaffee, Donald Shaw) az állampolgárok csak a cső végén állnak, ahol a média és a politikai rendszer birtokosai adják az üzeneteket. Az új technológiák megjelenésével ezek a szerepek megváltoztak. Az új technológiák eszközök a civilek kezében, és kizárólag rajtuk múlik, hogy mennyire akarnak élni velük.
Hogyan értelmezhető a társadalmi láthatóság kérdése a közösségi média világában? A modern technikák megjelenéséig az esetleg azonos érdekekkel rendelkező nagycsoportok sokszor nem ismerték fel magukat csoportként, és így romlottak a kollektív cselekvés esélyei. (Gagyi Ágnes) Ám az online világban, ahol "követhető", "lekövethető" mindenki, aki ugyanahhoz a felülethez kapcsolódik, az említett esélyek elképesztő módon javultak. Ha pedig elismerjük a modern technikák adta lehetőségek fontosságát, elképzelhető-e, hogy egy politikai párt ne használja, ne használja ki ezeket?
A politikai pártok választó közönsége eddig arctalan volt. Most ennek a tömegnek lehetősége van bemutatkozni. A maga választott módján, nem közvélemény-kutatások, "nemzeti konzultációk" útján.
Előadásomban két esettanulmányt szeretnék bemutatni. Az egyik az olasz Beppe Grillo esete. Az Öt Csillag Mozgalom négy éve még nem is létezett. Jelöltjeik nem rendelkeznek parlamenti tapasztalatokkal, pártokra lebontva mégis ők gyűjtötték be a legtöbb szavazatot az időközi választáson. A mozgalom létrehozója és vezetője egy volt komikus, Beppe Grillo. Kinek több, mint 1,4 millió követője van a Facebookon, kizárólag a közösségi média csatornáin keresztül építette fel politikai karrierjét.
A másik példám Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök. Országát a közösségi média útjain keresztük megreformáló elnök szerint, a nyitottság kiválóan társítható az internettel és az online közösségi oldalakkal. A szigetországnak saját Twitter- és Facebook-fiókja, valamint blogja.
A politikai siker feltétele korábban kiépített struktúra, műkődő adminisztráció, bevonható források és lojális támogatottság nélkül elképzelhetetlen volt. Minden, ami egy politikai párt alapja, volt a szükséges, de nem elégséges feltétele a politikai sikernek. Ma a helyzet megváltozott, talán az új médiának köszönhetően. Én erre keresem a választ. Párt nélkül is elérhető a siker. Gyorsabban és rövidebb idő alatt.

A kérdés, hogy:

Mikor sikeres és mikor sikertelen egy ilyenfajta misszió, próbálkozás, kampány?
Milyen üzenetek találnak célba?
Milyen fórumokon lehet a választókat megszólítani?
Milyen célközönség fogékony az előbb vázolt üzenetekre?
Milyen politikai, kultúrális kontextusban értelmezhető eme megközelítés?

A feladatom operecionalizálni a kérdéseket. Mérhető módon mefogalmazni azokat. A minta választáshoz, hasonló esetek összehasonlítása szükséges. A problematika csak hasonló társadalmi, politikai környzeteben és egy időben értelmezhető.


Ilg Barbara
A mentális reprezentációk és az intencionalítás helye a narratív pszichológiában

A narratív pszichológia a kognitív pszichológiában a nyolcvanas években bekövetkező második kognitív forradalom egyik irányzataként jelent meg, és napjainkra olyan átfogó gondolkodási mintával kecsegtet, amely paradigmaváltást eredményezhet a mai pszichológiában. A kognitív pszichológiában uralkodó komputációs metafora rögzített szabályokból és szimbólumokból álló modelljét a konstrukcionista törekvéseknek köszönhetően felváltották a megismerő hálózatokat modellező plasztikus belső leírások. A rendszerrel folyamatos interakcióban lévő megismerő ember középpontba állítása új központi modelleket, és új központi, vagy tőmetaforákat eredményezett, amelyek egyike a narratíva metaforája. A narratív gondolatmenet az elbeszélő sémák előtérbe helyezésével a természettudományos pszichológia oksági gondolkodásmódját kérdőjelezi meg, úgy, hogy az intencionális-teleologikus értelmezési sémákat is ugyanolyan rangra emeli. Így az ember kettős arculatát, azt hogy az ember okságilag meghatározott és ugyanakkor értelmező lény is, egy modellben értelmezi. A hermeneutikus meghatározottság az ember természeti lényegeként jelenik meg a mai lélektan számára. A kiindulópont a narratív pszichológia számára az elbeszélési mintázatok elemzése, amelyek nem csupán elemek összességei, hanem pszichológiai többlettel is rendelkeznek. A narratív pszichológia fő kérdése egyrészt, hogy az elbeszélő mintázatoknak milyen magyarázó értéke van az emberi tudatáramlás organizációjában, másrészt, hogy az elbeszélő mintázat milyen forrásokból ered, harmadrészt pedig, hogy az elbeszélés milyen funkciót tölt be az ember életében, és hogyan határozza meg az ember önképét. (Pléh, 2008) Az előadás egyrészt azt kívánja körbejárni, hogy a számítógép-központú mentális modelleket/reprezentációkat hogyan váltja fel fokozatosan egy olyan plaszikus modell, amely már a hermeneutikus mozzanatot is magában foglalja, másrészt hogy az új modellekből hogyan lehet eljutni egy mindent átfogó narratív metateóriához.


Iványi Márton
Hatalmi válaszok a közösségi média kihívásaira

Az egyik érv mellett, hogy a közösségi média társadalmi folyamatokban nagyon is szerepet játszik, az az, hogy bizonyos vezetések (Sphäre der öffentlichen Gewalt) világszerte válaszolnak vélt vagy valós kihívásaira, akár a kibertér által biztosított kereteken belül, akár azon kívül, akár sikerrel, akár sikertelenül. A "kibertérben" adott kifinomult (Szíria) vagy durva (Egyiptom) hatalmi válasz - előbbi helyen a korábban tiltott oldalak látogatásának engedélyezése, amiben néhányan az aktivisták titkosszolgálati szemmel tartásának új módszerét látják, utóbbi helyen a teljes internetszolgáltatás kikapcsolása az egyiptomi forradalom "kellős közepén" - egyértelmű - mégha elkésett is - felismerése a közösségi média hatalmának és az eseményekben játszott szerepének. A "kibertéren" kívüli válaszként jelen előadás a jogalkotás és -alkalmazást, valamint a releváns oldalak démonizálását azonosítja.


Jenei Ágnes
A közigazgatási kommunikáció kutatásának lehetőségei

Előadásomban a szervezetek integritás alapú belső kommunikációjának lehetséges megközelítéséről és megoldási módjairól beszélek részletesen.


Kaczur-Somfay Dorottya
Kommunikációs lehetőségek a magyar társadalmi tudatformálásban - Környezetvédelem-hulladékgazdálkodás

A környezetvédelmi tudatformálás célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabb nézve ez a magatartás-, értékrend-, attitűd-, érzelmi viszonyulások formálását és a környezetről-társadalomról kialakítható tudás bővítését célozza. Mindezek a törekvések a bioszféra - s benne az emberi társadalmak - megőrzésére, fenntartására irányulnak, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozásával. Előadásomban végig kívánom venni azon színtereket és módszereket, amelyek befolyással bírnak erre a területre. Témabevezetőmben bemutatom, a környezeti nevelés fontosságát, kitérek a fenntartató fejlődés témakörére, végigveszem a kommunikációs elméleti párhuzamokat, amelyek a kapcsolatba hozhatóak e területtel, röviden felvázolom azt a luhmanni rendszerelméletet, amelyet alapjául és megalapozott hátteréül kívánom szánni a dolgozatnak, továbbá nagyvonalakban felvázolnom a hulladékgazdálkodás társadalmat befolyásoló tényezőit, majd végül összegezem a benyomásokat a kutatás kiindulásához.


Kéri Rita
Kooperáció és bizonytalanság

Doktori kutatásom induló célkitűzése az volt, hogy összefüggést keressek a kommunikációs dinamikák és az emergens kooperáció alakulása között kis közösségi helyzetekben. Módszerem elsősorban a terepkutatás, részvevő megfigyelés volt, és kezdeti vizsgálódásaimat civil projektfejesztési és formális, illetve informális oktatási helyzetekben végeztem. Doktori tanulmányaim során a kutatásomhoz a releváns kommunikációelméletek mellett a bizalom, a koordináció, a kooperáció és a kreativitás különböző megközelítéseinek a feltárását tartottam fontosnak. A terepkutatást jelenleg olyan laza struktúrájú kreatív közösségi helyzetekben végzem, melyeket a kutatás eddigi tanulságainak felhasználásával tervezek és vezetek Magyarországon élő bevándorlók és magyarok részvételével. Ezek a helyzetek az eredmények gyakorlati hasznosítása mellett segítenek mélyebbre ásni, a felvetett kérdéseket és felmerülő válaszokat új perspektívában megvizsgálni. Az eredményekről való gondolkodás most több szálon fut, többféle lehetséges összegzéssel és kimenetellel, ezek közül kettőt szeretnék kiemelni. (1) Szempontok az interperszonális kommunikáció dinamikáinak megfigyeléséhez és leírásához kis közösségi kooperációs helyzetekben, tekintettel a kooperáció lehetőségeivel való összefüggésekre. (2) Valamely konkrét összefüggés szigorú leírása és tesztelése viselkedéses kísérlet formájában.


Milován Andrea
Problémahelyzet - a PTC egy "láthatatlan" terminusa

Mi alapján azonosíthatók azok a tényállások, melyek hivatkozhatók problémahelyzet kategóriacímkével? Hogyan ismerhetők fel az olyan kifejezések, melyek problémahelyzetként kategorizálható tényállásokat neveznek meg? Milyen feltételek megléte mellett beszélhetünk egyáltalán problémahelyzetről? Előadásomban ezeket a kérdéseket körüljárva a problémahelyzet kifejezésnek egy olyan lehetséges jelentésleírását vázolom fel, mely alkalmasnak látszik arra, hogy kijelölje ennek a nyelvi reprezentációnak a helyét a PTC terminusértékkel bíró kifejezései között.


Molnár Bálint
Társadalmi konfliktusok kommunikatív kezelése a vállalatok érintetti kapcsolatainak gyakorlatában

A vállalatok és érintettjeik együttműködési formáinak jellemző hazai gyakorlatait vizsgálom a kutatásban és esettanulmányok formájában mutatom be azt, hogy milyen win-win együttműködések jellemzik a nagyvállalati gyakorlatot és milyen alternatív gyakorlatok ismerhetőek meg a felelős vállalatok, illetve társadalmi célú vállalkozások működése kapcsán.


Nagy Ágnes
Megerősítés a kommunikációban
(vázlat)

1. A megerősítés alkalmazásának feltételei a kommunikáció során

1.1. Empátia: empatikus kommunikáció

1.2. Proszociális viselkedés: proszociális kommunikáció

2. A megerősítés manifesztációja a kommunikációs tartalomban

2.1. Az individuum intern kommunikációjában

2.2. A megerősítés a szervezeti kommunikációban

2.2.1. A megerősítés az iskolai közegben

2.2.3 Megerősítés a munkahelyi szervezetben


Nagy Károly Zsolt
Akaratlan antropológusok - fénykép(ezőgép)használat a keresztény missziókban a 19-20. század fordulóján

Gay Ruby írja egyik tanulmányában az antropológiai filmről, hogy az igazából nem a másikról szól, hanem a másik és a kutató közt kialakult tünékeny és törékeny kapcsolat lenyomata. A misszionáriusok és az antropológusok sokszor kerülnek konfliktusba egymással, ám mindkettő sajátos "perem-létben", kulturális közvetítő szerepben dolgozik, s munkájának középpontjában ez a törékeny kapcsolat áll. Hogyan jelenik meg ebben a kapcsolatban a fényképezőgép? Az antropológusok fényképhasználatról - annak ellenére, hogy a vizuális antropológia szakirodalma inkább ennek ellenkezőjéről győz meg - általában szeretünk úgy gondolkodni, hogy az elméletileg és módszertanilag jól megalapozott, vagyis profi. A misszionáriusok kevés kivételtől eltekintve amatőrök. Az antropológusok kutatási céllal fotóznak, a misszionáriusok céljaként legfeljebb a támogatók motiválását célzó traktátusok képanyaggal történő ellátását szokták megjelölni, egyébként képeik menthetetlenül "privátak". Eltérő felkészültségek, motivációk, célok - a képek azonban megdöbbentő hasonlatosságokról árulkodnak. Mi lehet e jelenség mögött? Az előadásban erre a kérdésre próbálok válaszolni, annak reményében, hogy a válasz az antropológiai fotóhasználattal kapcsolatos diskurzusokhoz is új szemponttal járulhat hozzá.


Neag Annamária
A gyermekek a demokrácia hírnökei?

Children are the youngest political citizens whose opinions and beliefs will once influence the world they will be living in. Since political regimes have always paid an important attention to young audiences it is relevant to see how this process was taking place in the course of late modern history through ideology. Ideology is considered in this context as containing certain ideas on what it considers to be the best form of government and the best economic system. For my dissertation it is extremely interesting to see how children's TV shows affected this process. In the present paper my aim is to see the relationship between children and a specific ideology: that of democracy. Some of the questions I wish to deal with are: Why are governments interested in the political socialization of children? Why the first vote matters? How does the particular relationship between democracy and capitalism shape what children know about democracy? What is the role of the media in this process?


Németh Anetta
Tükröm, tükröm... Társadalmi csoportok sztereotípiái a televíziós híradásokon keresztül

Az elköszönő konferencián egy friss, május 1. és 14. közötti médiakutatás eredményeiről szeretnék beszámolni. A kutatás keretében tartalomelemzéssel megvizsgáltam a fenti időszak négy televíziós csatornának (MTV, Duna TV, RTL klub, TV2) esti híradásának anyagait. Azt vizsgáltam, hogy a híradások hogyan ábrázolnak bizonyos társadalmi csoportokat, ez a keretezés követ-e valamiféle mintázatot, mely csoportok esetében beszélhetünk sztereotipizált (esetleg stigmatizált) reprezentációról, valamint, hogy milyen képi világgal támasztják ezt alá a szerkesztők. Jelen kutatás a majdani disszertációmban vizsgálandó terület pilot kutatásának tekinthető, szűk időintervalluma miatt ugyanakkor nem lesznek valid eredményei, fontossága inkább a módszer gyakorlati megvalósításának a tesztelése.


Pólya Tamás
Empirikus, teoretikus, deskriptív. Gondolatok a személyközi kommunikáció kutatásáról

Jobbára kérdező formájú előadásom távoli motiválója a társadalomtudományok, azon belül a Magyarországon kommunikáció- és médiatudomány néven intézményesült diszciplínaköteg egyik fő problémája, a kutatás jellegét meghatározó tudásszerzés empirikus, illetve teoretikus volta. Miféle elismerés- és támogatásesélyei vannak az empirikus kutatásoknak, ha a kommunikációkutatás (nevezzük összefogóan így) eleve csak leíró jellegű lehet? És milyen esélyekkel indul az elméletalkotás ott, ahol az empirikus megközelítések a filologizáló (történeti) vagy szinkron leírásokra korlátozódnak? Kielégítőek-e a részletgazdag, de elaprózott "kisrealista" empirikus kutatások, és vezet-e valahova az univerzalitásra törekvő "nagyrealista" elméletalkotás? E távoli kérdésekre egy közelebbi tárgy szemlélésével keresek válaszokat: az előadásomban - lehet, hogy nem a kommunikációkutatás paradigmatikus eseteként - a személyközi kommunikáció kutatásának néhány fejleményéről szeretnék beszélni.


Rényi Ádám
A tudás fogalmának változásai a televíziós kvízműsorok tükrében

Előadásomban azt fogom bizonyítani, hogy a televíziós kvízműsorok tematikája, a játékosoknak feltett kérdések reális képet adnak az adott korról, országról, társadalomról, politikai berendezkedésről, a nyilvánosság szintjéről. A nyereményekért küzdő játékosokkal szemben elvárt tudás tehát érdekesnek tűnő vizsgálat alanya lehet. Számos összehasonlítás születik a különböző országok oktatási rendszere, tantárgyi követelményei között, a televíziós vetélkedőkben "számon kért" ismeretanyag azonban az esetek túlnyomó többségében egyfajta felületes szintézisét adják egy-egy társadalom, egy-egy korszak tudáshalmazának. A munka során nem kerülhető el az sem, hogy górcső alá vegyük a "kvíztudás" kapcsolódást az elitkultúrához, illetve a populáris kultúrához. Dolgozatomban először a tudás fogalmával, és annak változásaival foglalkozom, majd feltárom a tudás alapú játékok és a televíziós vetélkedőműsorok történetét, különös tekintettel a műfaj magyarországi elemeire, miközben a korszakokat, formátumokat elsősorban az elvárt tudás szempontjából vizsgálom. Kutatásaim két nagyobb egységből állnak majd, ezeket néhány példával és magyarázattal már ebben a dolgozatban is illusztrálom. Az első részben összehasonlító elemzésnek vetek alá egy a rendszerváltás éveit megelőző magyarországi kvízműsor kérdéseit és napjaink egyik nemzetközi formátum alapján megvalósult modern kvízműsorának elvárt ismeretanyagát. Később ugyanannak a formátumnak hasonló időszakban két különböző - egy posztkommunista és egy nyugati - országban készült változatának elvárt tudását, feladatait, kvízkérdéseit hasonlítom össze, és vonok le belőle érvényes következtetéseket az adott országok társadalmáról, kulturális hagyományairól, politikai berendezkedéséről. A júniusi záró konferencián két kérdésadatbázis fogok összehasonlítani, valamint illusztratív példákkal igazolom alapkoncepciómat.


Simon Miklós
A berúgás folyamatának kommunikatív állapotai (fiktív elemzés)

Amennyiben sikerülne modellezni a raport elvesztését megelőző, és azt követő állapotok főbb jellemzőit, addiktív folyamatok általános képletét írhatnánk le. A folyamatok kritikus kommunikatív állapotai összehasonlító elemzése (eltérő attitűdtárgyak eset (ében), addiktív folyamat-típusok elkülönítését teheti lehetővé. Kollektív ágensek addiktív társadalmi kommunikációs állapotai feltárása, e típusok mentén történő leírása, nehezen megfogható társadalmi jelenségek újszerű megközelítését (is) nagyban elősegítené.



Sólyom Barbara
Háromgenerációs sváb és magyar házassági mobilitásvizsgálat Dunabogdányban

Disszertációm kutatási témája a társadalmi mobilitás, ezen belül a házassági mobilitás. Megvizsgálom, hogy a házasság révén történő társadalmi mobilitást alapvetően mely tényezők határozzák meg és milyen új, eddig háttérben levő tényezők hatnak még rá. Ilyen erősen kiemelkedő és a társadalmi mobilitást döntően meghatározó "új" tényezőket találtam egy Pest-megyei sváb faluban, Dunabogdányban. Empirikus kutatásomban feltártam/feltárom az etnikum, a vallás és a vagyoni helyzet együttes, összefonódott hatását a párválasztásra, a házasságra, a társadalmi mobilitásra. Ezt három generációra vonatkoztatva vizsgálom.


Szabó Levente
Természeti törvények színterei, ágensei, kódjai

Ha a kommunikációtudományok területén felvethetők a jelentésekkel kapcsolatos kérdések, úgy ezek a vizsgálódások általánosíthatók olyan területeken is, amelyek szokványosan nem tartoznak a kommunikációkutatások vonzáskörzetébe. A kommunikáció participációs elméletének fogalmai a nyelvi kifejezések jelentésein túlmenően ezek összefüggéseinek (szignifikációs rendszereinek), színtereinek és ágenseinek vonatkozásait is kivetítik. Ez a perspektíva, hitem szerint, ígéretes lehet a fizikai elméletek mint nyelvi rendszerek logikájának, világának, megfigyelési lehetőségeinek és az elméletképzési módjainak feltérképezésében. Vagyis olyan kérdések felvetésében, kommunikációs szempontból, amelyeket a filozófia is a modern racionalitás és értelem megértésében kitüntetetten vizsgál.


Szabó Vivien
Az imázs maga az ember

"Korunk vizuális kor", olyan korszak, melyben "a kép átveszi az írott szó helyét" (Gombrich, 1972, p. 123). Ez a kijelentés bár a 70-es évek elején még kissé erőteljesnek hathatott, mára azonban elvitathatatlan eredmények bizonyítják, hogy a politikusok külseje befolyásolja a választók róluk alkotott benyomását, véleményét, és így közvetetten a szavazói magatartásukat is. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a különböző öltözékek és kiegészítők pontosan milyen benyomást keltenek a választókban, milyen tulajdonságokat kötnek például ahhoz, ha valaki lazán kötve hordja a nyakkendőjét és kigombolva a zakóját, vagy mit gondolnak azokról a női képviselőkről, akik kosztümjükhöz színben hozzá illő kalapot viselnek? Fontos számomra, hogy kiderüljön: vajon társítanak-e a választók bizonyos kompetenciákat színekhez, formákhoz, viseletekhez, és ha igen, mennyire pontosan és egybehangzóan tudják megfogalmazni ezen vélekedéseiket.


Szekfü András
Filmgyártás a kereteken kívül - A "Hortobágy" (1936) gyártása és finanszírozása

Georg Höllering osztrák filmrendező 1934 tavaszától 1936 nyaráig élt hazánkban, és készítettel el "Hortobágy" című (mai szóval) dokumentum-játékfilmjét. Az előadásban azt mutatom be, hogy miként boldogult a korabeli magyar filmgyártásban egy minden szempontból a hagyományos kereteken kívüli filmvállalkozás. Hölleringet Móricz Zsigmond (aki a film írója lett) így jellemezte: "magánkalóz a filmdsungelben". Nem tartozott se a nagy külföldi, se a magyarfilmgyártó cégekhez, filmjének producere maga volt. Nagyon kevés tőkéje volt, állandó pénzgondokkal küszködött, leleményes trükkökkel finanszírozta a forgatást. Művészi törekvéseivel kivívta a magyar filmszakma gúnykacaját ("itt egy osztrák ki azt filmezi, hogyan nő a fű") és súrlódott a filmgyári vezetéssel, majd ütközött a filmcenzúrával. Az előadás, mely készülő Höllering könyvem egyikrésztémája, ennek a komplex folyamatnak gyártási és finanszírozási oldalát mutatja be, friss levéltári és egyéb anyagok alapján. Módszerét a filmtörténeten belül egyfajta mikrotörténetírásként jellemezhetem.


Szondy Réka
A közjó

A társadalmi célú kommunikáció és társadalmi marketing magatartási, viselkedési módokat, formákat a "JÓ" érdekében kíván megváltoztatni, társadalmi érdekeket, értékeket realizálni. A társadalmi célú kommunikáció/marketing úgy kívánja megoldani a társadalmi problémákat, kérdéseket, hogy az érintettekkel, a célcsoportokkal megérteti, az új magatartás haszna nagyobb, mint a korábbi magatartással való szakítás esetleges problémái, fáradsága. A társadalmi célú kommunikáció a belső értékek piacán tevékenykedik, ahol ugyanaz a cél még nem biztos, hogy mindenkinek ugyanazt is jelenti. Közös értékeket, célokat kell találni, melyeket legjobban a közjó fogalmával lehet leírni. A közjó nem az egyéni javak és sikerek összessége, hanem azon anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége, melyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösség tagjai szabadon és megfelelően boldoguljanak, de melyeket egyénenként nem képesek előállítani. Lényegében a társadalom által a saját tagjainak nyújtott segítség az alapvető életfeladatok teljesítéséhez. A közjó a társadalomban élő személyek számára közös jó, tehát a társadalom összes tagjának személyes java, amennyiben ez csak társadalmi együttműködésben érhető el. Ebben az értelemben a közjónak önérték jellege van, amennyiben tartalmazza a személyek szolidáris együttműködésben eszközölt öncélúságát. A közjó fogalma jelentős változáson, átalakuláson ment keresztül Arisztotelésztől napjainkig, a zárókonferencián ezt az átalakulást kívánom bemutatni.


Tasnádi Róbert
Miről szólnak a képek? - munkában a sajtófotósok

A sajtófotó, ahogy a sajtóhír, társadalomalakító tényező. Ez a megállapítás nem új keletű, a sajtófotók a mindennapi tapasztalás részévé váltak, alakították a világról, a valóságról alkotott képet. A képek a társadalomtudományi megismerésben szerepet kaphatnak. Hogy hogyan, az sok tekintetben átgondolás tárgya lehet. Elfogadva azt az előfeltevést, hogy a sajtóképek nem önmagukban létezők, hanem egy adott társadalom produktumaiként tekinthetünk rájuk, az adott korról informálnak, kiegészítve az egyéb forrásokból szerzett ismereteinket. Jelen felvetésben a sajtófotó képi reprezentációjának természetére és annak korlátaira kérdezünk rá. Mintegy esettanulmányként az 1989-90-es körüli évek vizuális kifejezésmódjának változása és a kor sajtóviszonyainak átalakulása közötti összefüggéseket keressük, szerkesztőségi interjúkat felhasználva.


Terenyi Zoltán
Civil Csoport Hétvége: reflektivitás és a színtér komplexitása

A "Tanuljuk a demokráciát - Keressük a közös hangot" alcímű program célja a társadalmi problémákhoz való személyes viszony önismereti igényű megértése, eszköze a rendszert alkotó csoporthelyzetekben való részvétel. A komplexitás nem csupán a strukturális elemek sokféleségét jelenti, hanem azt a többletfelkészültséget is, amely az egyes elemek egymásra és a programegészre való reflexiójával érhető el. A reflexió egyszerre igényli a távolságot a társadalmi realitástól illetve a társadalmi realitás szimbolikus reprezentációját a csoportterekben, a résztvevők kapcsolódási mintáiban. Ennek a paradoxonját igyekszik feloldani az előadás.


Tóth Benedek
Vilém Flusser és a 'digitális világkép'

Előadásomban Vilém Flussert szeretném bemutatni, mint a kortárs (főként német) médiaelméleti/médiafilozófiai diskurzus egyik legfontosabb szerzőjét. Az előadás első részében magáról erről a diskurzusról adok rövid vázlatot (hivatkozásokkal olyan korai szerzőkre, mint például Günther Anders, illetve olyan mai médiafilozófusokra, mint Frank Hartmann vagy Reinhard Margreiter), az előadás második felében pedig ebben a kontextusban mutatom be Vilém Flusser néhány sajátos gondolatmenetét és fogalmát (olyanokat, mint például az 'apparátus', a 'technikai kép', a 'nem-dolog', a 'jelentésvektor megfordulása', a digitális tartalomképzés, mint látszat és valóság megkülönböztetésének felülírása stb.). Azt a Flusser által 'digitális világképnek' nevezett paradigmát szeretném röviden áttekinteni és bemutatni, amely a (klasszikus fenomenológiai értelemben vett) életvilág, az identitásképzés és általában véve a kommunikációs viszonyok mind kulturális, mind pedig technikai értelemben új horizontjaként (is) értelmezhető.


Tóth János
Nyílt hozzáférésű folyóiratok üzleti modelljei a tudománykommunikáció egy kurrens problémájának fényében

Az Open Access mozgalom által elért eredmények a 2000-es évek elejétől kezdve egyre komolyabb befolyásolják a tudományos közlés gyakorlatát. Az OA folyóiratok megjelenése és népszerűségük felívelése mindeközben komoly vitákat generált a tudományos eredmények nyílt hozzáférésű megjelentetésének arról a finanszírozási típusáról, amelyben a publikálás költségeit nem a célközönséggel fizettetik meg, hanem a szerzőnek kell azt biztosítania -saját vagy egyéb forrásból- a kiadó számára. Ennek kapcsán előadásunkban három, egymással összefüggő problémakörrel fogunk foglalkozni. Először is azzal a jelenséggel, hogy a tudományos élet szereplői az "Open Access" címkével nem csak egy hozzáféréstípust, hanem egy új üzleti/publikációs modellt is jelölhetnek. Másodszor, hogy ezek közül az utóbbinak, mint a szerzői finanszírozású publikációs modellek egy speciális esetének megítélése a felmérések szerint negatívan befolyásolhatja az ilyen hozzáférhetőségű tudományos eredmények megítélését. Harmadszor pedig, hogy milyen olyan, a tudományos közlés szempontjából normasértőnek minősíthető publikációs formákat tudunk nyilvános adatok alapján azonosítani, melyek megjelenése egyértelműen a nyílt hozzáférésű folyóiratok elterjedéséhez köthető.


Tóth Judit Gabriella
Goffman szerepértelmezésének jelentősége az élettörténeti visszaemlékezésekben

A csoportközi viszonyok, a közös tudás és a történelem feltérképezésének alaptétele, az egyéni identitás és emlékezet megfigyelése. Érdemes megvizsgálni azokat az új koherenciákat, ahogyan az egyén újraírja történetét vagy életének bizonyos szakaszait. Az értelmezés alapfeltétele a történetmesélésnek, melyet meghatároz a kontextus, amelyben a visszaemlékezőt térben és időben elhelyezzük. Jelen előadás Goffman szerepértelmezéseinek megjelenését igyekszik felvázolni egy esettanulmányon keresztül, mely a Csereháton található Nyésta faluban készült azzal a céllal, hogy feltárja kontextus és emlékezet összefüggéseit. Egy adott élettörténeti esemény társas környezetben vagy a történés helyszínén való újbóli elmondása rávilágított arra, hogy az egyén visszaemlékezései során láthatóan megjelennek és jól elkülöníthetőek Goffman szerepértelmezései és a kontextus hatására bekövetkező homlokzatváltozások és változtatások. Az is egyértelműen kiderül, hogy a kontextus vizsgálata több mint, egyszerű kommunikációelméleti értelmezés, egy olyan többletkompetenciát jelent, mely mélyebb belátást nyújt az egyéni élettörténetekbe.


Vári Péter
54, 53, 52...

A digitális átállás éve hazánkban 2013. Az előadásban bemutatnám, hogy milyen változásokat hozhat a televíziózásban a digitális technológia. Áttekintenénk, hogy a technológiai fejlődés milyen irányokat vett az első digitális TV megjelenése óta, és ezen irányok a továbbfejlődés lehetőségét vagy a zsákutcát tartogatják a jövő televízió nézője számára. A vizsgálat során fókuszálnék a földfelszíni televíziózás helyzetére, mely annyiban különleges, hogy korlátos állami erőforrást - frekvenciát- használ. Többször került megemlítésre a digitális hozadék fogalma, áttekintenénk, hogy a hozadék mit is jelent valójában, és milyen célokat szolgálhat a jövőben. Igaz lehet-e az a paradoxnak tűnő állítás, hogy a hozadék nem jelent mást, mint hogy az ingyenes tartalmak a jövőben fizetősé válnak?


Vékey Zoltán
A Vékey módszer

Kutatási témámmal papíron nem, fejben viszont sokat haladtam. Előadásomat két kérdéskör köré szeretném felépíteni. Az első így szól: Mi lesz a tartalomelőállítás következő üzleti modellje? Ebben a részben a média jelenlegi állapotáról fogok beszélni, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Állami hirdetésekről, olvasókról és olvasói szokásokról lesz szó. Ez utóbbin keresztül fogok a másik témára áttérni, ez pedig a textuális média megváltozott szerepe. A mottó itt a következő: Több betű, kevesebb olvasás. Igaz, hogy egyre kevesebb betűt fogyasztunk a növekvő kínálat ellenére? Igaz, hogy az audiovizuális tartalmak egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a napi médiabetevőnkből? A kutatásról is szeretnék beszélni. Az első részben vizsgálni fogom a nemzetközi és a hazai médiavállalatok válaszlépéseit, amelyet az internet ingyenes tartalmaira adnak. Üzleti modellek és új stratégiák, lehetséges megoldások a problémára: hozzászoktunk ahhoz, hogy az információ ingyenes. A fogyasztókat is vizsgálom: mi az amiért hajlandóak lennének fizetni, hogyan és mennyit. A második témakörben szeretnék retina-vizsgálatot végezni több célcsoporttal. A feladat egyszerű lesz. Tegyenek úgy mint otthon. Internetezzenek egy órát, utána pedig olvassanak újságot egy órát. Az itt kapott adatok rámutatnak majd, hogy mennyiben változnak a szokásaink ha képernyő elé kerülünk.


Wilhelm Gábor
A tárgyak lázadása

A hétköznapi, kulturális tárgyainkkal kapcsolatban számos ismeretünk és elvárásunk van. A tárgyaink viselkedése és reakciója, úgy gondoljuk, nem teljesen és nem mindig kiszámíthatatlan. Ennek ellenére léteznek helyzetek, amikor ugyanezek a tárgyak kilépnek e kerékvágásból, "fellázadnak" a használóikkal szemben. E jelenség típust igyekszem körüljárni a tárgyakkal való kapcsolatunk keretében, kommunikációtudományi megközelítéssel. Megpróbálom különböző kultúrákból és időkből hozott példákkal illusztrálni az alaphelyzetet, majd egy tágabb kulturális, kommunikációs modellen belül értelmezni a jelenséget.

 

 

| A konferencia programja >>>