KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA
2014/3. szám
|
|
KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2014/3. szám |
DOI: 10.20520/Jel-Kep.2014.3.3
Varsóban, a régi iratok levéltárában őrzik azt a két számadáskönyvet, amelyek ennek a tanulmánynak az alapját képezik. A feljegyzéseket olvasva nyomon követhetjük a 15-16. században komoly politikai tényezőnek számító Jagelló család egyik hercegének, Zsigmondnak (1467-1548)[1] és udvartartásának mindennapjait 1500 és 1506 között.[2] A forrás jellegéből adódóan tömör, informatív mondatokkal találkozunk,[3] amelyek puritán latinságát az udvarnépek által használt idegen - főként lengyel - szavak szövik át. Már önmagában ez a tény is számos kérdést vet fel, példának okáért azt, hogy mely nyelvet/nyelveket használták ezen a kis közösségen belüli kommunikációra, vagyis ha tüstént e tanulmányfüzér témájához akarnék kapcsolódni, felmerül a kérdés, hogy milyen nyelven zajlott az információ áramlása az udvaron belül és kívül.
Elöljáróban annyit elárulhatok, hogy a kérdésre egyértelmű választ nem tudok adni. A véleményalkotáshoz nem elegendő a hercegi udvart alkotó, hierarchiáját tekintve is több csoportra bomló közösség tagjainak "nemzetiségével" tisztában lennünk, hiszen számolnunk kell azzal is, hogy nem egy elszigetelt társaságról, hanem egy mobilis, gyakran úton lévő udvartartásról van szó, vagyis a mai Szerbia területétől Litvániáig terjedő földrajzi közegben utazó és komoly kapcsolati hálóval rendelkező korona várományosról és személyzetéről beszélünk.
Aki veszi a fáradságot és a nyelvi akadályok ellenére ellátogat Varsóba, hogy eredetiben tanulmányozhassa a számadáskönyveket, két hosszúkás, eredeti barna bőrkötésben lévő igencsak vaskos kötetet láthat a levéltárban. A két könyv - melyek lapjait kronologikus rendben, egymást követve írta tele az írnok - mindegyike úgynevezett főkönyv, vagyis minden egyes bevétellel és kiadással kapcsolatos tétel feljegyzésre került hasábjain. A szöveg számos helyen utal arra, hogy több mellékszámadást is vezettek,[4] s ezekben feltehetőleg részletesebb leírása szerepelt az egyes tételeknek. Egy kivételtől eltekintve ilyen segéd-könyv nem maradt fenn.[5]Ezeknek a kiegészítő regisztrumoknak a megléte magyarázza azt a tényt, hogy a nagy összesítő főkönyvben nem mindig vagy nem túl részletesen szerepelnek a vásárolt javak. Példának okáért az udvar élelmezésére költött összegek sok esetben "ad necessaria coquine" vagyis konyhai szükségletekre fordított kiadásként szerepelnek, de hogy pontosan milyen termékek voltak aznap szükségesek, nem tudjuk.
Számunkra a főkönyveknek azok a mondatai különösen értékesek, amelyek a puszta tényen, vagyis a megvásárolt terméken vagy szolgáltatáson és értékén kívül többlet információt tartalmaznak. Ahogy azt már említettem, a herceg és udvartartása gyakran volt mozgásban: Zsigmond huzamosabb ideig tartózkodott a Magyar Királyság területén, 1498-tól Budán vendégeskedett fivére, II. Ulászló király (1490-1516)[6] udvarában, majd 1501-től az ifjú Jagelló sokat utazott udvartartásával az irányítása alatt álló hercegségek[7] központjai között, de gyakran megfordult a krakkói udvarban és fivére, Sándor litván nagyfejedelem (1492-1506) és lengyel király (1501-1506)[8] kérésének eleget téve Vilniusba is ellátogatott.
Ez az életforma bizonyos szempontból felgyorsította az információ áramlását, emellett pedig meglehetősen kiszélesítette azoknak a körét, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a herceggel. A kommunikációnak és az információ áramlásának alapvetően két formája különíthető el a tárgyalt forrásban. Leggyakrabban szóbeli interakcióval kapcsolatos feljegyzéseket találunk, de nagy számban fordul elő utalás levélváltásokra is. Ezek mellett az információ vizuális formában való közvetítésére is találunk néhány adatot, melyek leginkább az egyházhoz és a korabeli hitélethez kapcsolódnak. Napi rendszerességgel érkeznek a herceghez - legtöbbször kéregető, olykor ajándékokat hozó - szerzetesek és olyan jövevények (venientes) - elsősorban szegény és beteg emberek -, akik anyagi támogatás reményében látogatnak az udvarba. Alapvetően a szövegből csak arról értesülünk, hogy kik érkeznek (ritkán név szerint, gyakrabban foglalkozásuk, társadalmi pozíciójuk, állapotuk megnevezésével) és mennyi pénzt kapnak. Olykor azonban előfordul, hogy az írnok azt is feljegyzi, mi okból kérik a herceg támogatását, segítségét. 1506 augusztusában ferencesek érkeznek Zsigmond színe elé és arra kérik, adjon segítséget szent Szaniszló (Stanisław) képmásához.[9] Az az olvasó fantáziájára van bízva, hogy vajon egy újonnan festendő képmásra, esetleg egy szoborra vagy egy már meglévő műtárgy felújítására szerettek volna támogatást kapni.[10] Szerencsés helyzetben ennél több részletet tudunk meg: a Vilnius felé utazó herceget a Varsótól Délre eső Piaseczno-ban egy pap keresi fel és kér pénzt festékre - egy befestendő templomhoz[11] -, egy más alkalommal leégett templomok és egy monostor újjáépítése miatt folyamodnak támogatásért.[12] Ritka kivételként még azt is megtudhatjuk, hogy a herceg látogatta templomok közül melyikben volt szentkép,[13] ahogyan arról is olvashatunk, hogy Zsigmond rendelkezett egy saját képpel, amely a szent szüzet ábrázolta, s ezt utazásai során is magával vitte.[14] Egy ízben épületek rajzait mutatja be a hercegnek egy olasz, s néhány soron keresztül nyomon követhetjük, hogyan készül egy könyvecske a herceg számára (az írástól a díszítésen át a kötésig).[15] Ezek a mondatok fel-fellobbanó fáklyaként nemcsak arra vetnek némi világot, hogy milyen vizuális közegben élt a herceg, hanem arra is, hogy miféle információk jutottak el hozzá a környező falvakból, városokból vagy akár idegen országokból.
A képekben közvetített információnak egy sokkal világiasabb vetülete is megjelenik a forrásban. Több helyen találunk utalást a herceg szabadidős tevékenységére, szórakoztatására vonatkozóan. Ezek többsége - meglepő módon - zenéhez kapcsolódik, azonban két alkalommal - értelmezésem szerint - bábokkal játszó parasztok szórakoztatják a herceget estebéd idején.[16]
Arról is tudunk, hogy Zsigmond követek és a segítségükkel közvetített szóbeli és írásbeli üzenetek révén élénk kapcsolatot tartott fenn Radziwiłłów Anna mazoviai hercegnővel,[17] akinek még egy festményt is küldött magáról.[18]
A fennmaradt forrás kézbe vehető eredetije számunkra is komoly jelentőséggel bíró látható információt hordoz. Az íráshoz használt papírlapok vizsgálata, konkrétabban az íráshordozón látható vízjelek azonosítása révén képet alkothatunk arról, hogy honnan szerezték be a papírt, a forrás szövegéből pedig megtudhatjuk, hogy mire használtak még papírt a napi kiadások rögzítéséhez állandósított számadáskönyveken kívül. Havonta átlagosan két alkalommal vásároltak papírt, főként azzal a céllal, hogy lejegyezzék a pénzmozgásokat,[19] de bizonyos esetekben tudjuk, hogy levélíráshoz szerezték be[20] és az is előfordult, hogy csomagolóanyagnak használták. Jóllehet a "történetünknek" fő helyszínét biztosító régióban, Szilézia térségében, valamint a mai Dél-Lengyelország (Krakkó és környéke) területén éppen a 15-16. század fordulóján létesülnek az első papírmalmok,[21] mégis - a vízjeleket beazonosítva - azt tapasztaljuk, hogy a hercegi udvar szükségletét főként észak-itáliai import-termékből fedezték.[22] Arra vonatkozóan, hogy konkrétan hol szerezték be az árut a hercegnek, semmiféle információval nem szolgál a forrás.
Alapvetően a követeket két nagy csoportra oszthatjuk aszerint, hogy mivel közlekedtek. A forrás említ gyalogos (nuncius pedester, cursor)[23] követet, ezek elsősorban olyan futárok, akik az úton - illetve távol - lévő herceget Glogoviával (Głogów), hercegsége központjával kötik össze, minden esetben levelet hoznak, s a megtett távolság függvényében kapnak pénzt költségeik térítésére.[24] Ezek a - feltehetőleg - adminisztratív ügyek úgy tűnik nem igényeltek gyors levélváltást, hiszen sürgős elintézni való esetén lovas futárt menesztettek.
Az úton lévő herceg érkezésének híre fontos, egyrészt az ott lakóknak, másrészt az átutazóknak, hiszen Zsigmondnak éjszakára megfelelő szállásra volt szüksége. Ezt a bizalmi pozíciót 1505 augusztusáig Karwat kamarás (cubicularius) töltötte be, 1506 januárjától pedig Zaporski kamarás. A forrásból egyértelműen kiviláglik, hogy az aktuálisan előre küldött szálláskészítő[25] minden egyes állomáson bevárta az utána érkező herceget és kíséretét, s csak eztán lovagolt a következő település felé, ahol egyrészt közölte a hírt a herceg érkezéséről (adventum domini principis), másrészt alkalmas szállást szerzet, s szükség szerint előkészíttetett Zsigmond számára. Emellett a kifejezetten követi funkciót betöltő Hanusbott és Bartos jóval nagyobb távolságokat megtéve a célállomásra vette az irányt, hogy tudassa a herceg érkezésének hírét, s emellett más fontos üzenetek kézbesítése is az ő feladatuk volt.
A beérkező hírnökökkel kapcsolatban azt mondhatjuk - legalábbis azokról, akiket név szerint is megemlíti az írnok -, hogy ugyancsak "hivatásszerűen" jártak el ebbéli tevékenységükben, megérkeztüket követően ellátásuk a hercegi udvar költségvetését terhelte. A hercegi udvarban megforduló követek - akiket a forrás nuncius-ként és legatus-ként emleget - bizonyos esetekben biztosan levélben közvetítették az - írott - információt. A számadáskönyvhöz kapcsolható megmaradt oklevelek alapján ezeknek nyelve főként latin lehetett. Abban az esetben, amikor a szöveg nem említi, hogy levéllel (cum litteris) érkezett vagy távozott a küldött, nem lehetünk biztosak abban, hogy vajon szóban kellett az üzenetet átadni, vagy volt vele egy levél is, amit az írnok nem tartott fontosnak feljegyezni vagy nem tudott rögzíteni, mivel nem volt tisztában a részletekkel.
Arra is következtethetünk a leírtakból, hogy szükség esetén a herceg nemcsak saját követeit és a beérkező hírnököket bízza meg levél kézbesítésével, hanem mások alkalmi segítségét is igénybe veszi. A számadáskönyv utolsó, 1506-ban írott része tele van ilyen adatokkal, amikor a Litván Nagyfejedelemség felé utazó Zsigmond - értesülvén bátyja, Sándor haláláról - körül felgyorsultak az események, s a litván fejedelmi szék és a lengyel korona megszerzése kapcsán számos levélváltásra került sor az érintett területeken élő előkelőkkel, majd pedig koronázásának napját hírül adó számos alkalmi követ indult útnak a szélrózsa minden irányába.[26]
Csak néhány példát ragadnék ki, milyen jellegű politikai és családi eseményekről kap hírt a herceg a vizsgált időszakban. Édesanyja, Habsburg Erzsébet[27] valamint két fivére, János Albert (lengyel király 1492-1501)[28] és Sándor halála is erre a néhány évre esett, s ezekről a gyászhírekről a herceg levelekből vagy követek szóbeli közlése alapján értesült. János Albert halála kapcsán nem egyszerűen hírként (novitas), vagy levélként utaltak az információra, hanem a "biztos" és "valós" (certa, vera) jelzővel látta el azt az írnok, amely a hír valóságtartalmának megerősítésére szolgált.[29] Örömteli üzenet is érkezett az udvarba: II. Ulászló és felesége Anna de Foix[30] házasságából 1506. július 1-jén fiú gyermek született amely ugyancsak többszöri megerősítést nyert. Az első hírhozóról júl. 13-án emlékezik meg a forrás, eszerint Hanel budai egyházfi, a Magyar Királyság és Głogów közötti távolságot alig két hét alatt tette meg.[31] A "hivatalos" királyi küldött júl. 23-án érkezett a hírrel.[32] Egyfajta közvetítő szerepet is ellát az udvar, hiszen a beérkező hírek egy részét - így a halálozással kapcsolatosakat - továbbítja.[33] Az említett családi hírek kapcsán azt tapasztaljuk, hogy több követ is érkezik a hírrel, s amikor komoly tétje van annak, hogy a hír mielőbb célba érjen, a hírvivő képes volt nagy távolságot megtenni rövid idő alatt. Így érkezik a Varsóhoz közeli Liw városában éjszakázó Zsigmondhoz 1506. aug. 24-én Sándor halálának a híre, aki 1506. aug. 19-én adta át lelkét teremtőjének Vilnius városában.[34] A gyorsaságnak itt komoly tétje volt, a litván nagyfejedelmi szék betöltése, s hogy ezt a célt Zsigmond elérte az nagyban köszönhető a gyors információáramlásnak. Természetesen az sem véletlen, hogy a herceg ilyen közel volt Litvániához, hiszen gyengélkedő fivére kérésének eleget téve indult el Vilnius felé. Halogatás nélküli, határozott fellépésének köszönhetően pedig sikerült pozícióját megerősíteni és a Jagelló család számára elfoglalni a fejedelmi széket.
Sándor halála előtt röviddel jelentős győzelmet aratott a tatárok felett, s erről levélben informálta öccsét.[35] 1505 őszén egy tatár követ és tolmács (Czarsz, interpres et nuncius Thartari) tartózkodott a herceg udvarában, akinek küldetéséről és tevékenységéről a forrás jellegéből adódóan, s mivel mindennapi kiadásait feltehetőleg maga fedezte nem tudunk meg közelebbit.[36]
Ahogy azt már említettem, Zsigmondnak számos látogatója volt nap, mint nap, s ezek nem elhanyagolható százaléka messze földekről érkezet, s jóllehet szó szerint nem írja a forrás, de biztosan hoztak onnan híreket. A fenyegető oszmán előretörés híre nemcsak levélben vagy hivatalos követek útján juthatott el a herceghez - aki budai tartózkodása idején kíséretével csatlakozott II. Ulászló Bácsra induló török elleni hadjáratához[37] - hanem azon foglyok illetve hozzátartozóik révén, akik török fogságból menekültek vagy épp szabadulásuk fejében a váltságdíjukhoz szükséges pénzt próbáltak összegyűjteni.[38]
Zarándokok (peregrinus) is felkeresik a herceget, a zarándok helyre menőben vagy éppen onnan érkezve, azonban ezek a bejegyzések -sajnos - meglehetősen szűkszavúak.[39]
Sokféle információ szivároghatott be az udvarba a személyzet azon tagjain keresztül, akik a kereskedőkkel tartották a kapcsolatot, vásárokra jártak és az udvar szükségleteit biztosító termékeket beszerezték. Sajnos mindezekre csak következtethetünk, konkrét közlés a forrásban nem szerepel.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell emlékezni azokról a társasági összejövetelekről, amelyek a herceg életét színesítették. Az apró hercegségekre tagolt sziléziai térség hercegeivel meglehetősen jó kapcsolatban volt Zsigmond, a számadáskönyv rendszeresen elősorolja a közös lakomákra költött kiadás költségeit, s mi lehetne alkalmasabb színtere az őszinte beszélgetésnek, s az információ szabad áramlásának, mint egy finom magyar borral és kiváló cseh sörrel kísért, gazdagon fűszerezett, pompás vadételekkel tarkított vacsora.
Jagelló Zsigmond életének talán egyik legnagyobb fordulópontja, s egyben a tanulmány záró híre 1506. dec. 22-én érkezett. Ezen a keddi napon a követ azzal a hírrel érkezik, hogy a herceget az urak egyhangúlag Lengyelország királyává választották.[40]
[1] Wojciechowski, Zygmunt: Zygmunt Stary (1506-1548), Warszawa 1979.; Duczmal, Małgorzata: Jagellonowie: Leksykon biograficzny, Krakow 1996. (a továbbiakban Duczmal) 543-563.
[2] Levéltári jelzetük: Archiwum Główne Akt Dawnych w Warszawie, Archiwum Skarbu Koronnego dz. 1 Rachunki Królewskie (a továbbiakban ASK RK), sign. 29. (Rachunki Krzysztofa Szydłowieckiego z dochodów i wydatków dworu królewicza Zygmunta z lat 1500-1504) és sign. 33. (Rachunki Krzysztofa Szydłowieckiego z dochodów i wydatków dworu królewicza Zygmunta z lat 1504-1507). A forrásból részleteket közölt: Pawiński, Adolf: Młode lata Zygmunta Starego, Warszawa Nakład Gebethnera i Wolffa 1893. (a továbbiakban Pawiński); Divéky, Adorján: Zsigmond lengyel herczeg budai számadásai (1500-1502., 1505), Magyar Történelmi Tár, Budapest 1914, (a továbbiakban Divéky). A tanulmányhoz Divéky kiadásán kívül a gondozásomban megjelenő 33. jelzetű kötet szövegét használtam, a továbbiakban olvasható idézetek ezekből származnak. A forrás és a vele kapcsolatos kutatatás részletesebb leírása olvasható: Divéky 1-10.; Divéky, Adorján: Zsigmond lengyel herceg II. Ulászló udvarában, Századok 1914 (XLVIII) 449-463. és 562-576.; Rábai, Krisztina: "Hic aliud registrum novum incipit..." Acta Tomiciana (Tomus CXXXI.), Szeged 2010. 39-54.
[3] Lexikon des Mittelalters, szócikk: Rechnungsbücher (Sprandel, R.), Vol. 7. Munich 1995, 508-510.
[4] Biztosan vezettek egy számadáskönyvet a lovakról (registrum equorum), a herceg és személyzete élelmezésért felelős dispensator ugyancsak rendelkezett saját kimutatással, ahogyan a ranglétra különböző fokain elhelyezkedő csoportok (kamarások, kocsisok, lovászok, stb.) bérezését is külön-külön segédkönyvekbe jegyezték fel.
[5] Regestrum curiensium principis Sigismundi. ASK RK, sign. 21.
[6] Fógel, József: II. Ulászló udvartartása (1490-1516), Budapest 1913.; Duczmal 461-478.
[7] A Jagelló Zsigmond fennhatósága alatt álló területek a következők: Glogoviai Hercegség (1499.); Opaviai Hercegség (1501.); Alsó-Lausitzi Őrgrófság (1504. Pawiński 282-283.). Palacky, Franz: Geschichte von Böhmen: Das Beitalter Jagelloniden, Fünfter Band, zweiter Abtheilung, Prag 1867, 25.; Grünhagen, C.: Geschichte Schlesiens, Erste Band, Gotha 1884, 360-363. Divéky, 55.; Nowogrodzki, Stanisław: Rz±dy Zygmunta Jagiellończyka na ¦l±sku i w Łużycach (1499-1506), Kraków 1937.; Boras, Zygmunt: Zygmunt Stary w Głogowie, Katowice 1983.; Kozák, Petr: Zrod stavovského Hlohovska. Mocenská uskupení ve slezském pozdním středověku, Opava 2008.
[8] Papée, Fryderyk: Aleksander Jagiellończyk, Kraków 1999.; Duczmal 21-36.
[9] "Item ad mandata domini principis monachis Sancti Francisci ad dominum principem venientibus et rogantibus, ut pro ymagine Sancti Stanislai daretur eis adiuvamen, dedi II florenos." ASK RK sign. 33. fol. 206v.
[10] A szentek képi ábrázolásáról és annak jelentőségéről a középkori ember hitvilága kapcsán l. Belting, Hans: Kép és kultusz, Budapest 2000. (Párbeszéd a képpel. A magánáhítat képeinek időszaka a középkor végén) 433-484.
[11] "Item ad mandata domini principis sacerdoti cum thabula roganti propter Deum, ad colores pro pingenda eclesia dedi VI grossos." ASK RK sign. 33. 215v.
[12] "...monachis de ordine Sancti Dominici
pro elemosina rogantibus pro edificatione eclesie combuste in Crosno [ma:
Krosno, Lengyelország] dedi I florenum." "...monachis Sancti Dominici
ad dominum principem venientibus, quibus monasterium combustum erat, dedi pro
elemosina I florenum." "...ad tabulam de eclesia parochiali, que cremata
est, ad edificandum dedi I ortt 1/2 florenum." "...pro edificatione
eclesie Sancti Leonardi dedi I grossum." "...monachis de Sancta Katherina
cum suplicatione ad dominum principem venientibus pro edificiis dedi ... I florenum"
ASK RK sign. 33. fol. 201, 215, 33v, 38v, 170.
[13] "Item ad offertorium domino principi in capella Sancte Beate Virginis, ubi stat ymago, dedi I florenum Hungaricalem in auro." "...ad offertorium domini principi in eclesia Beate Virginis, in capella, ubi ymago stat, dedi I florenum." ASK RK sign. 33. fol. 133, 181.
[14] "...a reformatione futralis, ubi ymago Beate Virginis ad portatile servatur, dedi II grossos." ASK RK sign. 33. fol. 19v.
[15] "...Italo, qui picturas edificiorum domino principi dedi 1/2 florenos." "...scriptori, qui scribebat libellum orationale pro domino principe, dedi secundo II florenos..." "...illuminatori, qui libellum domino principi illuminavit, dedi VII florenos." "Item ab introligatione libelli orationalis domini principis, quem monachus pingebat, dedi I florenum." Divéky 179, 54, 142, 153.
[16] "... rusticis lusoribus cum ymaginibus infra cenam ante dominum principem ludentibus dedi 1/2 florenum." "...rusticis infra cenam cum ymaginibus ludentibus dedi 1/2 florenum." ASK RK sign. 33. fol. 191v, 206v.
[17] Polski słownik biograficzny (Tomus. 1-49.), Kraków 1935-2014. (a továbbiakban PSB) T. 1. 125-126.
[18] "...pro corio et aliis rebus necessariis ad ymaginem domini principis, que ymago est missa in Mazoviam, per manus Balyczki dedi VII 1/2 grossos." "pro liganda ymagine, quam portare secum debuit, dedi, ad priores IX grossos." ASK RK sign. 33. fol. 44, 45.
[19] "...pro I libra papiri bona dedi II 1/2 grossos propter registra." "...pro I libra papiri, quum alii curienses et multi conscribi debebantur, propter registra dedi II grossos." "... pro novo registro ad conscribendum equos curiensium dedi XX grossos." "... pro novo registro, in quo summe scribi debebant, quum aliud erat iam prope finem completum, dedi XXXVI grossos." ASK RK sign. 33. fol. 244.; 245; 168; 193.
[20] "...pro litteris scribendis domino principi ad papirum et pro inchausto et pulveribus..." Divéky 19. "...pro una resa papiri Italici pro scribendis litteris, quum est necessarium domino principi, quia talis raro invenire, dedi II florenos." ASK RK sign. 33. fol. 37v.
[21] D±browski, Józef: Paper manufacture in central and eastern Europe before the introduction of paper-making machines, ŁódĽ 2008. 38-40; 64-67. internetes publikáció: http://www.paperhistory.org/dabro.pdf; D±browski, Józef - Siniarska-Czaplicka Jadwiga: Rękodzieło papiernicze, Sigma Not 1991.
[22] Erre a forrás maga is utal egy helyen, l. a 20 lábjegyzetet.
[23] Divéky 19, 93, 102, 116, 120, 130, 134, 135; ASK RK sign. 33. fol. 26, 34-34v, 35v, 54, 76v, 77v, 202v.
[24] A legnagyobb távolságot akkor kellett megtenniük, amikor a herceg Budán időzött: Glogovia-Buda útvonal megtétele mai útviszonyok mellett 592 km távolságot és 121 óra gyaloglást jelent (mindezt 1 forinttal honorálták); Glogovia-Cracovia [Kraków] 358 km, hozzávetőleg 73 óra, Glogovia-Nissa [Nysa] távolság 181 km és 37 óra. Mindössze egy olyan alkalomról tudunk 1504. júl. 31-én, amikor gyalog érkezik levélhordó Prága városából a Krakkóban tartózkodó Zsigmondhoz, aki aug. 6-án indul vissza, s költségei fedezésére az érkeztekor kapott 8 garas mellé további 1 forintot kapott. ASK RK sign. 33. fol. 34-34v. A két város 446 km, vagyis 91 óra gyaloglásnyi távolságra fekszik egymástól.
[25] "ad principium equitanti propter ordinanda hospitia" ASK RK sign. 33. passim.
[26] ASK RK sign. 33 fol. 243-243v.
[27] Duczmal 195-214.; PSB T. 6. 250-254.
[28] Papée, Fryderyk: Jan Olbracht, Kraków 1999.; Duczmal 319-336.; PSB T. 10. 405-410.
[29] "...certa novitas portata est de morte domini regis Polonie..." "...Polak, qui veram novitatem portaverat de morte domini regis..." Divéky 118.
[30] Duczmal 69-78.
[31] "... nunctio de Hungaria a doctore Hanel, archipresbitero Budensi, qui ab eo novitatem portavit, quod domina regina filium peperit, quum recessit, pro expensis dedi X florenos." 1506. aug. 1-jén kelt bejegyzés egy másik magyar követ jelenlétéről tanúskodik, aki egész háznépével érkezett és került elszállásolásra a herceg költségén: "...in hospitio apud Herczyk Niklos, ubi Czyesyelyczki stabat, quum a domino rege cum novitate venit, quod domina regina filium peperit, pro expensis, que ibi cum familia et equis consumsit, dedi XV florenos per 1/2 sexagenam et XVI grossos." ASK RK sign. 33. fol. 203v.
[32] "...Cyeszyelyczki, qui in legatione a domino rege Hungarie venerat, nunctiando, quod filius sue serenitati natus sit, pro expensis dedi LX florenos Hungaricales in auro." 1506. aug. 1-jén kelt bejegyzés arról tanúskodik, hogy a követ egész háznépével érkezett és került elszállásolásra a herceg költségén: "...in hospitio apud Herczyk Niklos, ubi Czyesyelyczki stabat, quum a domino rege cum novitate venit, quod domina regina filium peperit, pro expensis, que ibi cum familia et equis consumsit, dedi XV florenos per 1/2 sexagenam et XVI grossos." ASK RK sign. 33. fol. 221, 205.
[33] Példának okáért a Sándor haláláról érkező hírt levélben közlik a lengyel urakkal és a magyar királlyal: "pro II libris papiri Zamboczki, quum scribebantur littere ad Poloniam ad dominos de morte domini regis, dedi IIII grossos." "...Strzalkowski cum litteris a domino principe ad dominos Maioris Polonie nunctiare de morte domini regis Alexandri pro expensis dedi VIII florenos." "dedi Janek Mazurek pro expensis cum litteris in Hungariam ad dominum regem nunctiare de morte domini regis Polonie XII florenos, qui usque in Lithvaniam contra debuit venire." ASK RK sign. 33. fol. 217-217v.
[34] Mai útviszonyokkal számolva a távolság 376 km, ami gyalog 76 óra alatt teljesíthető.
[35] "Item pro uno vase cervisie ad mandata domini principis, quum 'Te Deum laudamus' canthaverunt, dum a domino rege de Lithvania de victoria super Thartaros littere portate sunt domino principi, dedi VII grossos." ASK RK sign. 33. fol. 215v.
[36] Csupán egy ajándékváltás képe vázolható fel a kérdéses 2 mondat alapján:"... interpreti Tharthari Czars, qui sagittas domino principi portavit, dedi II florenos." "...pro panno lunskie, qui datus est Tharthari Czars nunctio, dedi VI florenos et II grossos." ASK RK sign. 33. fol. 135., 137.
[37] "pro expeditione versus Baciam" Divéky
[38] "... uni Karvatto [horvát], qui venerat ad dominum principem cum supplicatione rogans subsidium pro exemendo fratre captivitate Turcorum..." "...uni Karwato de Pozega litterato...cum supplicatione venienti pro exemptione captivitatis sue de Thurcia roganti..." "uni mulieri fugienti ex captivitate Thurkorum, que aduc in Valachia in bello domini regis Johannis Alberti capta erat in Moldauia..." Divéky 109, 172, 173." captivis de Thurcia fugientibus" ASK RK sign. 33. fol. 168v.
[39] "...uni pauperi peregrino de Sancto Jacobo..." "...sacerdoti peregrino met secundo ad curiam Romanam eunti..." "...uni peregrino pauperi ad curiam Romanam..." "...uni peregrino Lythvano ad sepulcrum domini eunti..." "uni peregrino sacerdoti a Sancto Jacobo eunti" ASK RK sign. 33. fol. 27v, 73, 130v, 182, 202v
[40] "Item eodem die ad mandata domini principis Maczyeyowski, qui cum novitate venerat ad dominum principem in eo quod favente gratia est unanimi voto dominorum electus in regem Polonie, pro eadem dati sunt sibi XL floreni per 1/2 sexagenam."ASK RK sign. 33. fol. 242.