Reflexiók

Herendy Csilla: Online kommunikáció > a weboldalak vizuális felépítése > ergonómia és navigáció, különös tekintettel a közigazgatási weboldalakra

(2006.10.09) c. témafelvető előadására

[Bota Szidónia], [Demeter Márton], [Fellner Zoltán Ákos], [Füri Katalin], [Gagyi Ágnes], [Ganzler Orsolya], [Kardos Zoltán], [Kárpáti György], [Kató Linda], [Knapp Ádám], [Körtesi Gyopár Tekla], [Kovács Lajos], [Kriskó Edina], [Magyar Ábel Ágnes], [Margitházi Orsolya], [Mucsi Eszter], [Munk Veronika], [Nagy István], [Nagy Károly Zsolt], [Németh Mihály], [Németh Viktor], [Palovits Ildikó], [Péterfi Rita], [Sebestyén Eszter], [Simon Miklós], [Sipos Tünde], [Suhajda Virág], [Szanyi Ágnes], [Szentistványi Rita], [Török Marianna], [Vári Péter], [Wild Judit], [Zsigmond Andrea]

[vissza a listához]

Nem voltam ott a témafelvető bemutatásán, ezért nem tudom, hogy a kutatásnak erről a részéről volt-e szó. Arra lennék kíváncsi, hogy felhasználói oldalról hogyan lehet tesztelni az illető weboldalak tényleges eredményességét, mert más egy weboldal-készítő érzékenysége, mint egy egyszerű felhasználóé. Az egyik oldalon történő professzinoalizálódás nem egyértelműen talál partnerre a másik oldalról, mint ahogy az sem egyételmű, hogy egy oldal minősége és funkcionalitása egymást fedő kategóriák.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Számomra a legérdekesebb az elemzés tervezett szempontjai közül a felhasználói preszuppozíciók kérdése (p3), amely - véleményem szerint - szorosan összefügg a vizualitás, design, funkció, forma (p3) témakörével.

Az "egyvesszős jelzőrendszer" - ből származtatható képi analfabetizmus felszámolása vagy enyhítése nélkül ugyanis nehézkes, sőt lehetetlen a hatásos absztrakt képi közlés. Ez alapfeltétel a felhasználó legfőbb szempontjainak érvényesülésében, amelyek (itt!) - mint azt a szerző Jacob Nielsen - re hivatkozva említi is (p2) - a gyorsaság és az eredményesség.

Nem kívánom a digitális írástudás fogalmát a képolvasás képességeivel összemosni, mindazonáltal a kyber - tér - beli navigációhoz erősen hozzátartozik a vizuális artefaktumok ismerete.

Ezzel kapcsolatban lehet kérdés: hogyan tanítható ez a fajta nyelv, és az elemzett tartalomszolgáltatók mit tesznek, mit tehetnek ennek érdekében? Segíthetnek - e más médiumok az elsajátításban? Képesek - e önmagukban bármire a szolgáltatásokat népszerűsítő kiadványok és egyéb önreflexiók, vagy a specifikus kódból adódóan eleve kizárják az "írástudatlanokat"?

Fenti kérdés azért merült fel bennem, mert előállhat a 22-es csapdája: a tartalomszolgáltató egyre több, és nyilván egyre bonyolultabb digitális interakciót lesz képes felajánlani, szélesítve az ezzel élni tudók és nem tudók közti szakadékot, akik - önerejükből - egyre kevésbé lesznek képesek azt átugrani.

Ehhez kapcsolódó kutatások, kötetek, melyek letölthetőek a MEK honlapjáról:

A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005, BME - UNESCO - ITTK, 2005 - 2006

Magyar információs társadalom, Éves jelentés 2005, BME-Unesco - ITTK, 2006

Vit László: Információs szupersztráda, 1996

Valamint remek irodalomjegyzék található Fülöp Géza: Az információ c. 1996 - os tanulmányában

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A formális hozzászólásom a hipotézishez kapcsolódik. Számomra nem volt teljesen világos, hogy pontosan mi a kutatás hipotézise. A témefelvezető szövege is jobbára kérdéseket tesz fel hipotézis megnevezéssel. Természetesen mondható, hogy egy témában nem állítható fel konkrét hipotézis, csak dilemmák illetve kérdések, de ezek a fajta kiinduló pontok inkább hermeneutikai jellegű problématerületekre jellemzőek.

Mivel nem vagyok járatos az on-line kommunikáció elméletének területén, számomra a témefelvezető előadás bevezető gondolata volt érdekes, amely a szóbeli bemutatáson merült fel, és egy kicsit sajnálom, hogy a nyomtatott verzió azt nem tartalmazza. Ez pedig az az állítás, miszerint az állampolgárok számára az állam mint közigazgatási forma jelenik meg. Ez egy nagyon érdekes alkotmányjogi és politikai filozófiai kérdést tesz fel kommunikációs szempontból.

Ennek a gondolatnak a gyökere Michael Sandel nevéhez kötethető, aki a procedurális köztársaság elméletében amellett érvelt, hogy az alkotmányos jogok az USA-ban kezdenek fokozatosan feloldódni a bírósági személyiségjogi perek hálójában. Ugyan Sandel nem közigazgatásról, illetve nem on-line kommunikációról beszél, a párhuzam mégis felismerhető a mögöttes folyamatok terén.

Talán a procedurális köztársaság elméletének valamilyen szintű feldolgozása segíthet abban, hogy a téma társadalomtudományi kérdéskörök felé indulhasson, mert így jelenlegi formájában számomra inkább egy PR-jellegű témafelvezetőnek tűnt.

Hiv.irod.: Michael Sandel: Liberalism and the Limits of Justice. Cambridge, 1982.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Sajnos az előadáson nem voltam jelen, pedig a témakör vizuális-percepciós oldala engem is érint. A navigáció aspektusával, direkt módon nem foglalkoztam, de mindenképpen fontos lenne ezzel mélyrehatóbban foglalkoznom, hiszen bármilyen befogadással kapcsolatos kutatásnak ez is alapvető része. Érthető, jól áttekinthető témafelvetés. Annyi kérdés merült fel bennem mindössze, hogy a szakdolgozatodhoz képest milyen módon tágítod (vagy esetleg szűkíted), fejleszted a kutatást?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A kutatási terved reálisnak, teljesíthetőnek tűnik, ugyanakkor kicsit szűknek is. Engem nagyon érdekelne, bár értem, hogy nem ezt jelölted meg a kutatásod elsődleges céljának, hogy valóban milyen szerepe tud lenni akár a demokrácia növelésében, akár csak egyes operatív problémák megoldásában ezeknek a honlapoknak. Kik használják? Miért? Mit gondolnak a felhasználókról azok, akik ezeket a honlapokat készítik, és mennyiben igazolódik vissza ez az elképzelt viszony a használatban? Mi az a koherens rendszer, amelybe egy ilyen honlap illeszkedik, vagy van-e ilyen?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Átgondolt, alapos dolgozat, érződik, hogy a szerző kellő jártassággal rendelkezik a választott területen. Erre utal az áttekinthető bibliográfia és az ütemterv is.

Ami számomra nem derül ki egyértelműen a dolgozatból: mennyivel nyújtana ez a kutatás többet, mint a már elkészült szakdolgozat? Mi is a pontos hipotézis?

Felmerült bennem továbbá még néhány kérdés:

Figyelembe veszi-e a szerző, hogy a közigazgatási honlapok is legalább olyan gyakran változnak, mint ahogyan az adott szervezeti egység vezetői? (különösen igaz ez minisztériumi honlapokra)

Ki dönti el, milyen a tetszetős design, a felhasználóbarát weboldal? Van-e erre valamilyen objektív mérce?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvetot és annak nyilvános bemutatását is nagy érdeklodéssel fogadtam. A vizsgálni kívánt problémáról úgy tudom, nem sokat lehetett olvasni eddig, vagy ha igen, akkor is elsosorban muszaki, technológiai szempontrendszerek felol közelíto tanulmányokban.

A szolgáltató, pontosabban közszolgáltató webes felületek funkcionális áttekintése a befogadó/felhasználó perspektívájából olyasféle vállalkozás lehet, mint amikor egy közszolgálati médium szolgáltatta musoros tartalom hatásvizsgálatát végzik el a kutatók.

A szerzo – számomra szimpátiát kelto módon – nem akar „sokat markolni“, s egyelore megelégszik egy szukített területnek (közigazgatási szféra - webes tartalom) alapvetoen egyetlen szempont (navigáció) szerinti vizsgálatával.

Az áttekintheto (felhasználóbarát, a könnyebb eligazodást elotérbe helyezo) honlapok számomra olyanok, mint a közértheto szöveges tartalmak. Ezzel a problémával magunk is megküzdöttünk a budapesti Holokauszut Emlékközpont honlapjának teljes megújításakor, ahol nem pusztán korszerubb és ergonomikusabb navigációs megoldásokkal igyekeztünk áttekinthetobb (és tartalmasabb, modernebb) webes szolgáltatást nyújtani.

A régi és az új oldalakat itt lehet megtekinteni:

http://www.hdke.hu/old

http://www.hdke.hu

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagy izgalmas a téma, főképp a szerző által is felvetett magyar sajátosságok miatt. Lemaradásunk az internet világában minden szempontból jelentős. Magyarországon ráadásul eleddig nem is mélyrehatóan vizsgált terület. Ám a témafelvetőből sem derül ki pontosan mi is a hipotézis? A felvetés és vizsgálati szempontok elegendőek-e disszertáció kutatási témának? Emellett az optimista ütemezés másfél évre teszi a teljes kutatás egészét. Egyebek mellett kérdés: milyen módszertani eszközökkel történne mindez?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A kutatás folyamán a szubjektív elemek vizsgálatán kívül objektív tényezők bevonása is érdekes lehet, így például akár az alkalmazott színvilág elemzése és annak kommunikáció elméleti háttere.

A C3 Alapítvány a T-Online számára végzett egy kutatást a dinamikusan változó web-felületek valós idejű szemmozgás-mintázatával kapcsolatosan, amely eredményei véleményem szerint érdekesek lehetnek számodra, illetve további kiindulópontokhoz vezethetnek. A kutatás során elsőként a statikus webes felületek vizsgálatára alkalmas szemmozgás-mintázatok mérésén alapuló módszer dolgozták ki, majd továbbfejlesztésre került ez a dinamikus, időben változó kommunikációs felületek utólagos offline jellemzésére is, illetve bemutatásra került hogy a módszer hogyan segít objektív módon láthatóvá tenni a felületekről kialakuló szubjektív véleményeket és élményeket.

A vizsgálatok hátterében az idegtudományok és megismerés-tudományok által az utóbbi években az emberi agyról megszerzett tudás és a laboratóriumokban használt módszerek egyszerűbb, alkalmazott kutatásokra való adaptálása áll: szemünk mozgásai az általunk fontosnak ítélt tárgyat, területet helyezik arra a területére ideghártyánknak, amely a legnagyobb részletességgel képes a külvilágot reprezentálni. A szemmozgások mintázata tehát objektív információt szolgáltat arról, hogy mi vonta magára a megfigyelő figyelmét.

Véleményem szerint a kutatásod rendkívül hasznos lehet ezen honlapok fejlődésének tekintetében.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témát érdekesnek, aktuálisnak és ami még fontosabb továbbgondolhatónak tartom. Egyetértek abban, hogy az önkormányzati portálok egyre fontosabb szerepet játszanak az ügyintézésben, ugyanakkor érdemes lenne más aspektusukat is megvizsgálni úgymint a tudatformáló, értékteremtő, közösségépítő funkciókat. Ugyancsak érdekes párhuzamok vonhatóak le a tartalom és az arculat viszonyának alakulásából. Vizsgálandó, hogy a honlapok fejlődésével, az elérhető információmennyiség növekedésével, hogyan változik az adott honlap külső megjelenése, illetve az esztétikum mennyiben kap szerepet egy közigazgatási honlap kialakításában. Felfedezhetőek-e párhuzamok a honlap minősége és a település fejlettsége között, valamint mennyire befolyásolja az esztétikum a használhatóságot. Tapasztalataim szerint jellemzően két út létezik: egyrészt vannak olyan oldalak, amik kezdetben elsősorban a külső megjelenést helyezték előtérbe, majd a tartalom bővítésével párhuzamosan egyre jobban egyszerűsítették a grafikát. Ugyanakkor ennek az ellenkezőjére is vannak példák, igaz véleményem szerint jóval kisebb számban. Ami a közigazgatási portálok tartalmát illeti az ügyintézés megkönnyítése, illetve az e-ügyintézés szélesebb körű elterjesztése mellett a lokálpatrióta értékrend erősítése is szerepet kap sok helyütt. Gondolok itt a helytörténeti információkra vagy a helyi események beharangozására, majd ismertetésére. A kutatás tárgyát képezhetné a honlapok fejlődésének nyomon követése, különös tekintettel arra, hogy ennek iránya vajon az egységesülés, vagy az elkülönülés. Mivel a kötelezően megjelenítendő tartalmak és funkciók száma egyre növekszik félő, hogy ez a standardizálódás felé tolja a honlapokat, ami óhatatlanul a külső megjelenésben is megmutatkozik. Ahogyan az a témafelvetőben is olvasható az oldalon történő navigálásnak megvannak az írott és íratlan szabályai. A figyelemfelkeltés, a használhatóság kérdése végső soron azonos pozícionálási, térhasználati, grafikai technikákhoz kell vezessen, ami elvileg ugyancsak az egységesülés irányába hat. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a kereskedelmi oldalak igyekeznek újdonságokkal szolgálna, érdekes lenne ezek megjelenésének gyakoriságát is vizsgálni a közigazgatási honlapokon.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Azt hiszem az online kommunikációval egyetemben elindult annak az igénye is, vagyis lassan megfogalmazodott, hogy minél esztétikusabb, trendibb, szakszerűbb, könnyebben kezelhetőbb legyen a felület, amit az ember olvas. Ez viszonylag egy új terület, bár arculattervezéssel foglalkozó szakemberek már vannak, de valószínűleg 10-20 év múlva csak nevetni fogunk a mostani próbálkozásokon. Valószínűleg egyre magasabb szintre emelkedik az esztétikai és ergonómia, navigáció stb.- azonban a közlés, vagyis az online kommunikáció elég kezdetleges cipőben jár. Bár valószínűleg a mai msn, vagy skype az, amely átveszi majd azt a szerepet, hogy komoly hivatali ügyeket intézzenek rajta. De ez persze egyelőre nem kutatási téma, de érdekes lenne megvizsgálni, hogy milyen a valóságban a honlapokon való online ügyintézés, mert az, hogy van egy ilyen szolgáltatása egy minisztériumnak az sajnos még ne egyenes következménye, hogy működőképes dologról van itt szó.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető szakszerűsége, a világos vonalvezetés és tervezés azt mutatja mindenekelőtt, hogy a szerző nagy elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik ezen a területen és már végzett hasonló kutatásokat, amint azt ő maga is állítja. Nagyon fontos elemnek tartom azt, hogy már kezdettől fogva a honlapok/portálok sokrétűségében is a közigazgatás mint célterület behatárolása megtörtént, annak is a formációs és információs aspektusa a felhasználóra vonatkozóan. Mivel a szerző nem a feltöltött tartalmakra kíváncsi hanem a felhasználóbarát vizuális és navigációs aspektusokra elsősorban, ezért gondolom, hogy kutatása során nagy segítségére lesz (eddigi tapasztalatával és a tervezett interjúk készítésével együtt), hogy számtalan tanulmány jelent már meg arra vonatkozóan, hogy hogyan működik az e-learning. Nem kevesebb irodalom van arra vonatkozóan is, hogy úgy esztétikai, mint navigációs szempontból mik egy honlap vagy portál megjelenésének azok a minimális követelményei amelyek a fenti célokat elősegítik. Ezeket, föltételezem, hogy a honlap vagy portálkészítők figyelembe is veszik. A kérdés számomra abból a szempontból is érdekes lenne, hogy az Internet ilyen gyors fejlődése mellett mekkora vizuális és navigációs változtatásokat lehet tenni, azaz, hogy ez mennyire segíti vagy éppenséggel zavarja, akadályozza (bátortalanítja el) a böngészőt (vagy ebben az esetben a közigazgatási dolgait Interneten intézni akarót) attól, hogy éljen e médium lehetőségeivel? Eddigi tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy a felhasználók nagy része idegenkedik, pontosabban bizalmatlan sok szempontból a nettes információk pontosságát illetően, nem kevésbé, ha arról van szó, hogy pénz átutalást kell megtennie. Ilyenkor könnyebben folyamodnak a hagyományos módszerekhez. Például érdekes lenne megnézni azt, hogy ezt a bizalmi szempontot lehet-e befolyásolni vizuálisan vagy bármi más eszközzel, azaz van-e olyasmi, hogy ha ezt meg ezt használja egy honlap/portál akkor nagyobb bizalmat kelt, ellenkező esetben eltávolít?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Én a magam részéről két eszközt ajánlanék Csilla figyelmébe, amelyekről a témafelvetése kapcsán röviden már esett szó a szemináriumon is.
Ez a webanalízis és click-stream analízis. (Számunkra főként az utóbbi érdekes a navigáció végett.)

A webside-ok sikerességének kiváló mércéje a portálmotorhoz - amennyiben dinamikus és nem statikus weboldalról beszélünk - tetszés szerint hozzárendelhető statisztikai modul, amelyet ma már a legtöbb webes szolgáltatást nyújtó cég kínál ajánlatában. Ennek lényege, hogy az adott szoftver a webszerver naplófájljaiban található adatokat elemezve statisztikai mutatókkal szolgál az oldalunkat látogató felhasználókról. A naplófájlokban rögzített aktivitásokból pontos kimutatást készít nekünk arról, hogy adott felhasználónak mi az IP-címe, mikor lépett be a weboldalra és melyik oldalon. Adatokat nyerhetünk arról, hogy látogatóink milyen böngészőt használtak, milyen képfelbontásban és milyen nyelven, mely oldalakat tekintették meg és érdeklődésüket elveszítvén a téma iránt, mely oldalon léptek ki. (Ez a webanalízis.)

Ilyenformán képet kaphatunk arról, hogy a cég (önkormányzat, minisztérium, közigazgatási szerv...stb.) adatai, szolgáltatásai, közleményei, iránt érdeklődők milyen technikai háttérrrel rendelkeznek, milyen információk végett keresik fel a weboldalt és mennyi időt szánnak a cég (önkormányzat, minisztérium, közigazgatási szerv...stb.) szolgáltatásainak és közlendőjének megismerésére, a kívánt információk megtalálására. Ezek ismeretében a webside tartalma még inkább a látogatók igényei szerint alakítható.

A weboldal funkcionalitása nagyban függ - ahogy azt Csilla is kiemelte témafelvetőjében - annak strukturáltságától. Ha a látogatók úgy érzik, nehezen kezelhető az oldal, nem követi az ő gondolatmenetüket és érdeklődésük sarkpontjait, akkor az oldal jelentős mértékben veszít népszerűségéből. Ennek kiszűrésére fejlesztették ki a másik leghasznosabb monitoring eszközt a tartalommenedzserek számára, ez pedig a click-stream analízis. Ennek lényege, hogy megrajzolja a tipikus bejárási útvonalakat az oldalon. Ennek jelentősége abban áll, hogy kiszűrhetjük azokat az oldalakat, ahova valamiért nem jutnak el a felhasznlók, s ezeket áthelyezhetjük úgy, hogy kikerülhetetlenné váljanak az oldalainkon való barangolás során. Ezzel biztosíthatjuk, hogy üzeneteink eljussanak közönségükhöz, illetőleg a közigazgatásban, hogy a keresett dokumentum megtalálható, a felhasználó számára elérhető legyen.
A webanalízis eszközeit használva könnnyedén korrigálhatóvá válnak a zsákutcába vivő kezdeményezések az oldalak strukturálásának tekintetében.

{Úgy tudom, hogy ezeket az eszközöket a kérdéses szervek alkalmazzák is és eredményeiket fel is használják webside-juk üzemeltetésekor, s az adatok jelentős része nem államtitok!

3.§ (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.}
1995. évi LXV. TÖRVÉNY az államtitokról és a szolgálati titokról

Bálványos Huba-Sánta László : Vizuális megismerés, kommunikáció, Balassi Kiadó, Budapest, 1998.

John Riedl-Joseph Konstan, Majó Zoltán-Révész Balázs: Szájt-propaganda, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004.

Kerekes Pál : Az E-Public Relations formái területei, Kommunikáció menedzsment 2003/2. szám

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A téma szempontjából nyilván a befogadói attitűd a legizgalmasabb, hiszen pl. egy közigazgatási oldalnak nagyon sokféle kultúrájú, intelligenciájú, igényű, habitusú (stb.) ember számára kell megfelelő szolgáltatást nyújtania úgy, hogy közben nemcsak funkcionális, de az adott tartalmat a szolgáltatói image keretibe foglalja.
Az általad felvetett vizsgálatban számomra éppen a folyamat tűnik a legérdekesebbnek. Az, hogy hogyan, milyen szempontok mentén lehet ennek a nagyon sokféle feltételnek megfelelni egy használható, informatív, ugyanakkor megjelenésével is kommunikatív felületen a lehető legszélesebb felhasználói kör igényeinek megfelelően.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető elsősorban praktikus, gyakorlati megközelítésről tanúskodik. Ami alapvetően jó kiindulási alapot jelent, de mindenképpen valamiféle elméleti(bb) megközelítéssel (is) társítani kellene. A hipotézis nem körvonalazódik eléggé, így nehéz belátni az ívet, amit követni szeretnél.
Néhány megjegyzés a témafelvető kapcsán:

A felhasználóbarát felület kialakításában elsősorban a felhasználók - a célcsoport - igényei a mérvadóak. Kérdéses számomra azonban, hogy mennyiben lehet a heterogén felhasználói igényeket valóban kielégíteni? Minden bizonnyal ezeket a honlapokat is elsősorban a városi, diplomás és fiatalabb korosztály látogatja, használja. Ők rendelkeznek egyfajta igénnyel a navigációt/ergonómiát illetően. Ha azonban a végső cél az lenne, hogy az idősebb, kevésbé iskolázott réteg is rászokjon a közigazgatási honlapokra, akkor őket egy másfajta navigációval/ergonómiával lehet csak megfogni. Hogyan egyeztethetők össze ezek a néha eléggé eltérő igények? Illetve össze kell-e egyeztetni ezeket? Avagy melyik célcsoportra érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni?

A közigazgatási honlapok estében minden bizonnyal az elsődleges meghatározó elem, hogy milyen anyagi források és hozzáértés áll rendelkezésére. Ebben a helyzetben kérdés, hogy mennyire tudnak mérvadóak lenni a felhasználói igények, ha például nincs pénz felmérni azokat, vagy hiányzik a megfelelő hozzáértés a felmért igények beépítéséhez.

Lehet az adatgyűjtés során valami egységes, "kötelező minimumot" összeállítani, amitől egy közigazgatási honlap "felhasználóbarátabb", hasznosabb lesz? Mennyire lehet ezeket a helyi sajátosságokkal együtt érvényesíteni? Nem ismerem a közigazgatási honlapok szakirodalmát, talán létezik már ilyen. Elsősorban ebben látom a kutatás gyakorlati hasznát, ha ebben a körben fel tud mutatni valamit.

Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az idő-tényező. Az on-line kommunikációban elég hamar változnak a trendek, az igények, a lehetőségek, a technikai apparátus. A kutatás akkor tud célt érni, ha ezekkel a tényezőkkel is meg tud birkózni.

Ajánlanám:
Rung András, Kiss Orchidea Edith: Felhasználóbarát honlapok. Webergonómiai tanulmányok. Gondolat Kiadó, 2006.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A téma rendkívül érdekes és időszerű, mivel egyre szélesebb körben terjed az online kommunikáció Magyarországon is. Véleményem szerint is nagyon fontos az oldalak strukturáltságát és navigációs jellemzőit figyelni, ezzel párhuzamosan pedig a "használhatóságukat". Kellene azonban a magyar közigazgatási portálok mellé állítani valamilyen "kontrollcsoportot", hogy a sajátosságok, esetleges (kommunikációs-információs szempontból) előnyök vagy hibák kirajzolódhassanak. Ilyen lehet: olyan ország portáljai, ahol jól működik, már jól bevált a közigazgatási portálokon keresztül történő ügyintézés, stb. Kérdés lehet, hogy melyek a nyelvfüggő/kultúrafüggő különbségek, melyek 'univerzálisak'.
Ezek alapján magától értetődően megállapítható (vagy javasolható), hogy milyen is lehetne egy (navigációs szempontból is) jól működő közigazgatási weboldal.
A témafelvetőt öröm volt olvasni: rövid, kerek, áttekinthető, precíz... :)

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A kutatási terv ötletes, áttekinthető és kivitelezhető, mégis hiányérzetet kelt bennem. Azon érdemes elgondolkodnod, milyen irányban, szélesebb körben lehetne kiterjeszteni a vizsgálatot. A terv jelen állapotában főként leíró elemzéssel operál, ami tökéletes kiindulópont lehet ahhoz, hogy a hipotézisek megfogalmazását követően a leíróból magyarázó jellegű elemzés szülessen. A szájtok dizájn, illetve navigáció-elemzése elengedhetetlen például a használók körében végzett kutatáshoz, vagy nemzetközi összehasonlító elemzés alapjaként. Az ITTK E-kormányzat, illetve E-közigazgatás tudásportál kutatása-it háttéranyagként, szakirodalomként ajánlom figyelmedbe, illetve azt a 2004-es ITTK-Infinit Műhely kutatást, ami 24 ország e-kormányzati portréját rajzolta fel. Részletek: http://www.ittk.hu/web/kutatasok.html

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A közigazgatási honlapokkal, mint minden a közigazgatási információs felülettel, csatornával, front-office-szal kapcsolatban két egyformán fontos elvárása jelenik meg - véleményem és tapasztalataim szerint. Az egyik az azonosság/kiszámíthatóság (ugyanott, ugyanarra az akcióra ugyanolyan reakció), a másik a specialitás/újszerűség (mi az egyedi, az új, az éppen arra jellemző).
Ezt a képet nagyon sok tényező bonyolítja. Ilyen, pl. az állam vs. önkormányzat, az egyediség vs. konformitás, az anyagi lehetőségek és források heterogenitása stb.
A nevelő/orientáló funkció mindenképpen valamilyen mértékű centralizálást tételez, de ez (tudatosan) jelen van?
A vizsgált médium jelentőségével tisztában vannak, illetve értékén kezelik a "gazdái"?
Mennyire erősek az elvárásai azoknak, akik ténylegesen használják ezt a felületet. Ha gyakorlottak és el akarnak és/vagy kell nekik intézniük valamit, akkor sem állnak tovább, ha nehézkes. Mennyire jelenik meg annak a szerepe, hogy ez végül is monopol helyzet?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A megjegyzések korrektúrajegyzetek formájában az eredeti szövegben

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Mindenképpen javasolnék egy tágabb megközelítést, hiszen az ergonómia és a navigáció kérdései az online kommunikáción kívül más területek kutatóit is foglalkoztatják, nem beszélve a vizualitásról.
Arra is választ ad majd a kutatás, hogy hogyan nézne ki egy általad ideálisnak tartott önkormányzati oldal, vagy csak a már meglévőket elemzed?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagyon tetszik a téma, véleményem szerint izgalmassága mellett igazi hiánypótló.
Vizsgálatra érdemesnek kérdéseknek tartom:
a) Mik azok a képi megjelenítési formák voltak meg már az Internet elterjedése előtt is, és melyikeket születtek, fejlődtek ki az Internet kialakulásával.
b) Bármelyik fenti két csoportból melyek kerültek át a hivatali portálok kommunikációjába, és melyeket mellőznek teljesen. A képi eszközök vagy adott esetben a "betűvel kiírt" interaktív eszközök érthetőbbek, hasznosabbak-e a felhasználó számára?
c) Azaz vannak-e olyan képi eszközcsoportok, amelyek jobban szolgálják az interaktivitást, más csoportoknál?
d) A szolgáltatók számának változásával beszélhetünk-e sematizálódási folyamatról a hivatali portálokon a képi, formai eszközök tekintetében? A hivatali szervek milyen mértékben homogenizálták az egyes funkcióhoz tartozó jeleket - akár az egyes belső oldalak, akár egy másik hasonló (pl. önkormányzat) viszonyában? Van-e valamilyen visszacsatolási igény az adott hivatal részéről a felhasználók irányából, és figyelembe veszik-e a további fejlesztéseknél?
Talán valamelyik kérdés segít a további munkádban.

http://www.ittk.hu/web/docs/kutatasok/2_honlap.pdf
http://www.citeulike.org/user/njyo/article/882695
Entomological website usage patterns
Journal Title
The Florida entomologist (Fla. entomol.) ISSN 0015-4040 CODEN FETMAC
http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=3666
Commerce, Bled, 2001.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A weboldalak tervezése nagyon érdekes téma. Ezelőtt sosem gondolkodtam el egy oldal olvasása közben, hogy milyen az ergonómiája, a navigációja, most viszont óhatatlanul eszembe jut és figyelem. Csilla témafelvetőjét és az előadását is jól felépítettnek tartom. A kutatáshoz írnék pár megjegyzést, javaslatot:

Engem foglalkoztat az kérdés, hogy kezdetekben hogyan néztek ki a weboldalak, - az esetedben különösen a közigazgatási weboldalak - és milyen lehetőségeket találtunk rajtuk, esetleg értemes lenne ez irányban is vizsgálódni, hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás. Feltételezem, hogy először valahogyan megoldották a honlap kinézetét és csak később kezdtek el gondolkozni a navigációján, ergonómiáján....

Fontosnak és érdekesnek tartom a külföldi weboldalakkal való összehasonlítást .

Tartalomelemzést javasolnék az adott témában. Ehhez írnék két könyvet segítségül, amennyiben nem elég v. angol nyelvűt is szeretnél tudok segíteni. Antal László (1976): A tartalomelemzés alapjai. Magvető Kiadó, Budapest és Klaus Krippendorf (1995): A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest.

Kíváncsi lennék, hogy az interjúkat mely személyekkel kívánod készíteni.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Észrevételemben az előttem megszólaló Sipos Tünde és Szanyi Ágnes gondolataihoz kapcsolódnék. A közigazgatási portálok jelen pillanatban a lakosságnak csak egy bizonyos körét képesek elérni: leginkább a fiatal, diplomás városlakókat. Ők azok ugyanis, akik ma Magyarországon a legnagyobb számban vannak jelen az internethasználók között. Hogy aztán mely oldalakat tekintjük jól használhatóknak, melyekről mondjuk azt, hogy a használók számára jól áttekinthetők, az információkhoz könnyű hozzáférést biztosítanak, az nagyrészt függ magától a felhasználótól. Tehát mindenképp fontosnak tartanám azoknak a csoportoknak (pl. az idősebb, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, kistelepüléseken élőknek) a szempontjait is figyelembe venni, akiknek jelen pillanatban még csak esélyük sincs arra, hogy nem hogy internetet, de még csak arra sem, hogy számítógépet használjanak. Pedig az igazi célcsoport ők lennének. Leginkább az ő mindennapjaikat tudnák megkönnyíteni a jól működő közigazgatási portálok. Az ITTK jelentéseiben évről évre nyomon követhetők, hogy miként alakulnak az internetezési szokások hazánkban. Talán ezt is fel tudnád használni munkádhoz.
Azt gondolom, itt már nem digitális szakadékról vagy megosztottságról van szó, sokkal inkább a kulturális szakadék körvonalai rajzolódnak ki.

Bognár Éva - Fábián Zoltán - Galácz Anna: A magyar társadalom és az internet 2005 végén. Gyorsjelentés a World Internet projekt 2005. évi magyarországi kutatás eredményeiről.
http://www.ittk.hu/web/docs/WIP_2005.pdf

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető inkább kritikus, a kutatásnak választ kellene adnia arra is, hogyan képzeli el a kutató az ideális oldalt, amelyhez segítséget nyújtana számára a külföldi államigazgatási kitekintés.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvetődön végighúzódó két fogalom "ergonómia" és "navigáció" igen termékenynek tűnik vázolt témád funkcionális elemzéséhez. Nem tudom, hogy e területen bevett fogalmakról, vagy általad talált alkotó alkalmazásról van-e szó, de akár egyik, akár másik helyzet áll is fenn, ennek világosabban ki kell derülnie. E fogalmak témád szempontjából lényeges aspektusait érdemes részletesen is kibontanod. Ellenkező esetben, (definíciójuk és egymáshoz való viszonyuk konkrét tárgykörben történő tisztázása nélkül), dolgozatod e két kulcsfogalma - túl tág projekciós lehetőséget kínál különböző hátterű olvasóidnak.

A vázlat igen körülhatárolt és praktikus, (kissé tán túl lezárt). Ha marad is ez a kompaktsága, szélesebb horizontú, tágabb látókörű megközelítést javaslok. A kísérleti esztétika kissé elfeledett, de sok tekintetben újra aktualizálható felismerései kognitív komplexitás és vizuális komplexitás összefüggéseiről, ezek nyitottsággal, divergenciával, kreativitással való kapcsolatai (újonnan adódó, webes módszerekkel kiegészítve), hasonlóan termékeny fogalmai lehetnek egy tágabb horizontú megközelítésnek.

(Így például a navigálás rögzített útvonalát Berlyn kollatív változói [1] mentén tipizálva esetleg kereső stratégiák volnának felismerhetők és eredményesség tekintetében differenciálhatók.) Az ergonómia és navigáció fogalma ily módon a konkrét tárgykörben, kísérletileg volna gazdagítható.

Berlyne, D.E. (1960): Conflict, arousal, and curiosity. New York: McGraw Hill.

Berlyne D.E: (1966): Curiosity and exploration. Science 153:25, 1966

Berlyne, D.E. (1971): Aesthetics and psychobiology. Appleton, Century, Crofts (New York).

Berlyne, D. E. (1972): Experimental aesthetics, in New Horizons in Psychology, P. C. Dodwell (Ed), Penguin, Harmondsworth.

http://www.psych.utoronto.ca/~furedy/daniel_berlyne.htm

Jegyzet:
komplexitás, újdonságérték, változás, konfliktus, inkongruencia, stb.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Herendy Csilla dolgozatát rendkívül optimistának tartom és azt ajánlom, hogy csak felületesen olvassa el végtelenül pesszimista megjegyzéseimet.

"Információhoz jutni, rendelet-tervezeteket elolvasni, formanyomtatványokat "beszerezni" napjainkban legegyszerűbben az interneten, közigazgatási portálokon keresgélve lehet."
A fenti idézetből a legegyszerűbben szót emelném ki és kérdezem, hogy ki az, akinek a legegyszerűbb? Megválaszolom: az értelmiségiek azon részének, akiknek az Internet a mindennapok része, könnyen és gyorsan használható, mindig kéznél levő, egyszerű eszköz.
Nem tudom, hogy ez pontosan hány főt jelent, de gyanítom, hogy a társadalom csekély százalékát. Szépnek tartom, hogy a szerző bízik az Internet használók gyarapodásában, de úgy vélem, figyelmen kívül hagyja a funkcionális analfabétizmus jelenlegi volumenét.
http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/4/cikk2.html oldalról idézek:
"A hazai és nemzetközi kutatások sajnos igazolják hipotéziseinket, amelyek szerint egyre többen kerülnek hátrányos helyzetbe amiatt, hogy kommunikációs készségük - elsősorban írás- és olvasáskészségük - nem éri el a hétköznapi életben szükséges minimális szintet sem. Ők a funkcionális analfabéták, akik a teljes analfabétákkal szemben az írás- és olvasástechnikával rendelkeznek ugyan, mégsem képesek hatékony kommunikációra ezen a területen. Az érintettek száma az említett felmérések szerint mintegy másfélmillióra tehető hazánkban. Sokan vannak továbbá, akiket ez a jelenség közvetlenül nem fenyeget, azonban az alacsony szintű kommunikációs készségük, képességük hatékonyan és a célnak megfelelően fejlesztést igényelne."

A 10 milliós népességből 1,5 millió funkcionális analfabéta mint arány, úgy vélem, mellbevágó. Távol van az idő, amikor közigazgatási szféra teljes erővel támaszkodhat az on-line megjelenésre.
Igaz, egy optimista példa is eszembe jutott. A közüzemi szolgáltatók hajdanán személyes megjelenést igénylő ügyfélszolgálati irodákkal várták az ügyfeleket. Nagy megdöbbenést keltett, amikor ezeket bezárva a Call Centerek vették át az ügyintézést. Mára azonban, - a telefonok mindennapivá válásával - legkevésbé sem vágyakozunk arra, hogy buszozással és sorban állással körítsük azt, ami a telefonkagyló felemelésével is megtehető.
És egy újabb ellenpélda ebben a tárgykörben maradva: egyik gázszolgáltató - az ügyintézést gyorsítandó - bevezette, hogy SMS-ben is el lehet küldeni a gázóra állását. Telefonhívás helyett csupán egy 10 jegyű számot kell beütni az üzenet rovatba. Csúfos bukás lett a kezdeményezésből. Elég volt eggyel több vagy kevesebb számot beütni, elcsúsztatni a tizedesvesszőt és máris többszázezer forintos számlát vitt a posta az igyekvő ügyfeleknek. Az ügyfelek rögtön betelefonáltak a szolgáltatóhoz és 10-20 perces beszélgetések során sikerült csak kideríteni, mi történt. Az eredeti, sima óraállás bediktálás (amelyet a szolgáltató meg kart spórolni) kb. 1,5 percet vett igénybe.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvetőt - és az előadást is nagyon érdekesnek tartottam, a kommunikáció egy nagyon gyakorlati megközelítésével találkozhattunk.
A következő aspektusokból tartom lehetségesnek a kutatás kiterjesztését:

a) az informatikai menedzsment szemszögéből megvizsgálhatjuk, hogy miként kapcsolódik egy e-önkormányzatiságot már támogató közigazgatási portál a belső szervezeti folyamatokhoz, bemeneti és kimeneti pontokhoz, miként támogatja meg a folyamatok hatékonyságát a felhasználók és a hivatal szemszögéből.

b) a portálok 'marketing' aspektusát vizsgálva a különböző honlapstatisztikai kimutatásokat (pl. Google Analytics, Statgép) lehet elemezni, amely mutatja a honlapon belüli belső navigációt, és esetleg rávilágít a navigációs hibákra, egyben megmutatja a honlapra érkezők " előéletét" - referáló forrásokat, hivatkozásokat, reklámokat, amelyek által az olvasó a honlapra érkezett. Érdemes konverziókövetést is vizsgálni: a honlapra lépők mennyiben "navigáltak tovább" a direkt kapcsolatfelvételt felé? (e-mail kliens esetén honlapról küldött levelek, vagy "offline" technikával felvett információk)

d) Megvizsgálható az is, hogy mennyire járul hozzá a szervezeti explicit tudás menedzseléséhez a honlap?

e) A hatalmi aspektus is vizsgálható - a portál kialakítása, illetve ennek módja, az információval történő karbantartása mögött milyen belső hatalmi - szervezetpolitika

Javaslom az elemzéshez:
Dr Drótos György: Az információrendszerek perspektívái
http://mek.oszk.hu/01300/01323/01323.pdf

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagyon érdekesnek és figyelemre méltónak tartom a témafelvetőben bemutatott tervezett kutatást.
A közigazgatási oldalakra talán fokozottan igaz, hogy nem az egyre bonyolultabb oldalak létrehozása, az információk egyre rafináltabb bezsúfolására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hanem a használat egyszerűvé tételére, hogy minél több ember számára legyen elérhető, magától értetődő ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása. Hiszen az információ korában az információval való ellátottság vagy annak hiánya alapvetően meghatározza az esélyeket. Az információáramlás fő színterévé pedig néhány év leforgása alatt az internet vált.
Valószínű, hogy internet-használattal való ismerkedés során az iskolai végzettség, a számítógéppel kapcsolatos korábbi tudás, esetleg a vizuális képességek is szerepet játszanak
Éppen ezért, úgy gondolom, fontos lenne megvizsgálni, hogy hogyan függ a weboldalakon való tájékozódás (talán még inkább az internet-használat önmagában) az iskolai végzettségtől, a digitális eszközökkel való ellátottságtól, a kulturáltsági szinttől, vizuális lépességektől stb. Ha vannak ilyen kutatások, akkor azok eredményeinek figyelembe vételével kellene a weboldalakat megvizsgálni, ha ilyen eredmények nem ismeretesek, akkor érdemes lenne saját kutatást készíteni.
Egy ilyen típusú kutatás során egyébként is fontos lenne a meginterjúvolt személyeket közvetlenül is megfigyelni a weboldalakon való tájékozódás, navigálás közben.
A másik érdekes kérdés lehetne, hogy a színek hogyan hatnak az interneten. Szívesebben, könnyebben használnak-e az emberek egy kellemes szín-összeállítású weboldalt, mint egy szürkét, vagy harsány színűt? Hogyan lehet a színekkel segíteni a tájékozódást?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvetőd aktuális témát érint, de egyelőre egy funkcionalista elemzésre utal, ebben a formájában túlságosan zártnak érzem. Fontos lenne egy tágabb kontextusban vizsgálni a kérdést, erre két irányban mutat a témafelvetőd: a vizualitás illetve az információs társadalom felé. Ezután nyilván pontosítani tudod az elemzés szempontjait, ezt egyelőre túl általánosnak érzem.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A dolgozat egy konkrét gyakorlati kérdéssel foglalkozik, s ez szimpatikus, azonban az a sejtésem, hogy nem lehet teljes a dolgozat a nélkül, hogy a weboldalakat elhelyezné a kontextusban. A tervezett munkát javaslom kiegészíteni a weboldalak működtetőinek kommunikációs szándékának megvizsgálásával, és egyéb eszközhasználatuk felkutatásával. Azt gondolom, hogy ez a téma még izgalmasabb lenne, ha nemzetközi kutatássá nőhetne ki.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

27 %-os internet penetrációt említ az anyag, de a valóság ennél kedvezőbb lehet, alapul véve a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2005 IV. negyedévi jelentését, mely 29 %-ra teszi és prognózisa szerint negyedévente 2 %-al nő a felhasználók száma. (Frissebb adatot nem közöltek az NHH honlapján.)
Az internet alapú szolgáltatások igénybevételéhez a hozzáférésen, tartalmon kívül fontos a motiváció, a felhasználók képzése, és szolgáltatások biztonságos használatának megteremtése.
Kutatásod témájául ezek közül a tartalmakat, szolgáltatásokat és azon belül is közigazgatásiakat választottad. Valóban nagyon fontos, hogy az állami oldal is igényes tartalmakkal jelenjen meg. Azt, hogy pontosan milyen tartalmak szolgáltatások válnak elérhetővé azt a kereslet-kínálat, valamint az adott szolgáltatás adott pillanatban elérhető technikai szintje határozza meg. Négy típusú jelenlétet definiálnak ennek megfelelően:

"Jelenlét : pusztán statikus információk érhetőek el az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban egy vagy több online felületen - a magyar kormányhivatalok mindegyike rendelkezik ilyen jelenléttel.

Interakció : elemi funkciók megjelenése az e-kormányzati weboldalakon, tipikusan keresők, letölthető űrlapok, e-mail címek formájában - a Kormányzati Portál támogatja a leggyakoribb ügyekben eljáró állampolgárokat.

Tranzakció : az első önkiszolgáló alkalmazások elkülönült megjelenése (a háttérben különböző közigazgatási szervek csapatmunkájával), majd a fejlett tranzakciós portálok (az online tranzakciók integrált szolgáltatáscsomagban való megjelenése), vagyis az ún. "egyablakos" módszer - mind a Kormányzati Portál, mind az APEH fontos szolgáltatásokat nyújt már ilyen módon.

Transzformáció : egyetlen központi (online) felületen keresztül megvalósuló komplex szolgáltatásegyüttes, mely átlátható kormányzati rendszert biztosít az állampolgárok számára, s amelyben kiszélesedik a szolgáltatások elérését lehetővé tévő csatornák száma."

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagyon fontos és érdekes téma, ugyanakkor a témafelvetőből egyelőre nekem nem rajzolódik ki egy tudományos dolgozat körvonala. Ezt főleg az okozza, hogy nem derül ki számomra a kutatás hipotézise. (Az sem derül ki, hogy miért pont közigazgatási weboldalak ergonómiáját kell górcső alá venni, hiszen Magyarországon ezek látogatottsága viszonylag kicsi a tájékoztatásban ugyanúgy élen járó hírportálokhoz képest.)

Több kiindulási irányvonalat tudnék elképzelni ahhoz, hogy mondani tudjunk valamit a közigazgatási weboldalak ergonómiájáról.

A korábban tájékoztatásra szolgáló kiadványokhoz (elsősorban betű alapú, tehát újságok, könyvek) képest tartalmilag, ergonómiailag mit jelent a web, milyen újat hozott, mi változott, mi nem. Ezt egyfajta alkalmazott tartalomelemzéssel tudom elképzelni.

A nemzetközi trendek mik, hogyan alakultak ki és ehhez képest a magyar közigazgatási weboldalak milyenek.

Szimulációs vizsgálat - klikkelések figyelése felhasználók körében - az mindkét - fenti - vonalhoz adalékul szolgálhat.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Világosan, pontosan fogalmazol, tetszik az indoklásod is, hogy miért fontos épp ezeket a weboldalakat vizsgálni. De a tervezők valószínűleg ugyanazok, akik más honlapokat is terveznek, várnék valami tágasságot, összehasonlítást másfajta weboldalakkal.
Nem tudom különben, a honlapok kapcsán már eddig is észlelt sokféleségből hogy fejlődhet ki a dolgozatban valamiféle egység...

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]