Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
(ford: Bíró Dániel) Budapest, Gondolat, 1984.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
tudományfilozófia

Az elmélet érvényességi területe:
Amire Kuhn kitalálta: tudományfejlődés-elmélet.
Azonban, mint ilyen, akár beilleszthető egy szélesebb jelenségkörbe, ahová olyan -többnyire egyéni pszichológiai- társfogalmak tartozhatnak, mint gestalt-switch, (a perceptuális jelenségre Kuhn is hivatkozik, de inkább csak analógiaként) belátásos tanulás, "heuréka", vagy "aha" élmények, ill. kognitív terápiák jelenségei, "kognitív átstrukturálás" stb.

ill: egy tágabb összefüggésben végül is ide sorolható a még Lenin által definiált "forradalmi helyzet" amely "akkor áll elő, amikor a társadalom alsó, elnyomott osztályai már nem akarnak a régi módon élni, miközben a felsőbb, uralkodó osztály már nem képes a régi módon kormányozni"... Bayer József: Politikai gondolkodás a XX. században c. előadásjegyzetéből TEK (http://tek.bke.hu/~csikai/1968/)

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
magyarázó

A koncipiálásba bevont funkciók:
megismerés

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek:
megismerésre szerveződött társas szerveződés, (tudományos)véleményközösség, ezek formális és informális hálózata

A koncipiálásba bevont színterek:
oktató- és kutató-műhelyek, laboratóriumok

A koncipiálásba bevont dinamikák:

a.) Megismerés, a társas szempontváltás folyamata, közösségszerveződés kognitív alapon
b.) Diszciplínák és paradigmák, mint a folyamatosság és újdonság konstruálásának eszközei - adalékok a társadalmi önszabályozás mechanizmusához- /SM/

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
ma egy szélesebb értelemben vett társadalmi kommunikáció egy területe szabályozása lehetséges modelljeként is felfogható.

Az elmélet-alkotás célja:
a megismerés merev, lineáris, kumulatív fejlődésképe helyett, annak feszültségekkel, konfliktusokkal teli, a társadalom (és az egyén) megismerésen túli szükségleteinek szabályozásában is szerepet játszó pszichológiai és társadalmi kommunikációs szempontok feltárása.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
a tudományos világ.

Az elmélet háttérdiszciplínái:
Kuhn előtt a tudományos megismerés elemzése a logikai analízisre, a tudás feltételezett folyamatos, egyre növekvő (kumulativ) felhalmozódásának elemzésére korlátozódott. Kuhn volt, aki a tudomány pszichológiai, szociológiai és történeti vonatkozásait beemelte a tudományos megismerés elemzésébe.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Fehér Márta: (1997) A paradigmától a lexikonig Thomas S. Kuhn harmincöt év után. Replika 27. szám.
http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/

Geertz, Clifford: Thomas Kuhn öröksége - a megfelelő szöveg a megfelelő időben - BUKSz. 1997. Ősz. 9. évf. 3. szám.
http://epa.oszk.hu/00000/00015/00007/geertz.htm

Hronszky Imre: (2001) Kockázat és Innováció - A technika fejlődése társadalmi kontextusban
http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses.phtml?id=1548&sub_id=1&table=dc_creator&megnevezes='szerzo'&mezoertek1=Hronszky&mezoertek2=Imre
Kampis György: (2001) A tudás formái Nézőpontok
http://hps.elte.hu/kampis/Publications/Nezopontok.html

Kampis György: (2000) A tudás folytonossága a paradigmák rendszerében Világosság, 2000 nov.-dec.
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/kampis_tud-folyt.htm

Az összefoglalót készítette: Simon Miklós,
2006. július 5.