|
"A HELYZET"
- MKTT konferencia a kommunikációs képzés 2015. április 25.
Az oldal pdf formátumban letölthető itt
A helyzet A Magyar Kommunikációtudományi Társaság helyzetértékelése
A szakma helye és szerepe a jelen társadalmában Kommunikáció nélkül társadalmi élet nincs és nem is lehetséges: a társadalom közösségek összességeként kommunikatív módon épül fel, és ez a (poszt)modern társadalmakra fokozottan igaz. Ezért a kommunikációs képzés és szakma helye is szükségszerűen más a (poszt)modern társadalmakban, mint elődeiben. Megmaradtak a régi funkciók a tájékoztatásban, a szórakoztatásban, a szocializációban (ezek összességében korábban már kialakult, illetve kidolgozott szabályozottságaival együtt a médiaszabályozástól a demokratikus életformák lehetőségének garanciáiig), de újak is kerültek melléjük: a kommunikációs képzés ma kiterjed a társadalmi élet mikro- és makroszintjeire egyaránt. Ez pedig a korábbiakhoz képest elmélyültebb és szélesebb társadalomtudományi megalapozást, illetőleg felkészültséget igényel. A kifinomult és érzékeny kommunikációs tevékenység a fejlett demokráciákban és a fogyasztásalapú társadalmakban[1] éppúgy szerves része és katalizátora a termelő szektornak, mint a szolgáltatásinak. És a kommunikációs képzések erre is felkészítik a hallgatóikat.
A képzésben szerzett szaktudás értéke A kommunikáció és médiatudomány alapszak mint studium generale a mesterszakok széles spektrumához adhat alapot. A kommunikáció szakos diploma a társadalmi szerepek sokféleségének megértésében, kezelésében jelent biztos hátteret. A kommunikáció és médiatudomány alapszak első szakként számos szakmához nyújt alapot az újságíráson kívül (lásd felvi.hu/szakleírások[2]), mely szakmák forgalma Magyarországon is több százmilliárdra rúg évente, társadalmi hasznuk pedig igen jelentős. Ugyanakkor hasznos második szaknak bizonyul bárki karrierje során, akinek az említettekhez képest másféle az elsődleges szakmai érdeklődése (legyen az akár mérnöki, közigazgatási vagy nemzetközi kapcsolatokra irányuló; az orvosi kommunikációtól a cégen belüli és üzleti kommunikáción át a jogalkalmazói tevékenységek kommunikációs gyakorlatáig nyújt hasznosítható tudást). A kreatív iparágak súlyának növekedése is ugyanebbe az irányba mutat, vagyis a kommunikatív kompetencia különböző területeinek növekvő jelentőségére (amint ezt a NAT 2012-ben meg is fogalmazta). Aki ma nem ért a kommunikációhoz, az a munkaerőpiacon hosszútávon gyakorlatilag esélytelen.
A kommunikációtudomány diszciplináris presztízse A kommunikációkutatás nem tekinthető divatszakmának, a kommunikáció szak nem tekinthető divatszaknak: mindkettőnek komoly, több évtizedes múltja van Magyarországon (ahogy a fejlett nyugati országokban is mindenütt). Egyetemi szakként az 1980-as évek elejétől működik, doktori képzés 1997-től van, intézményes kutatás pedig már 1969-től folyik e területen. Jelenleg a tudományterület két országos szintű magyar szakmai folyóirattal (Jel-Kép (1980-tól), Médiakutató (2000-től)), valamint egy nemzetközileg jegyzett angol nyelvű lektorált folyóirattal (KOME (2012-től)) rendelkezik. Az, hogy a kommunikáció diszciplináris presztízse mind a tudományban, mind a piacon egyre növekszik, sokkal inkább fontosságára és aktualitására utal, mint feleslegességére. Ezt bizonyítja több sikeres EU által finanszírozott projekt, az olyan Erasmus ösztöndíjas külföldi diákok számának a növekedése, akik kifejezetten kommunikációs stúdiumokra érkeznek hazánkba, valamint az a félszáz OTDK-résztvevő, aki ebben a diszciplínában végzett kutatással méretteti meg magát. A doktori program sokéves tapasztalata, hogy a legkülönfélébb képzési területek művelői vállalkoznak éppen a kommunikációs doktori képzés keretein belül fokozatszerzésre, ami a kommunikációkutatás magas presztízse mellett egyben annak speciális voltát is mutatja. Mindez azt jelenti, hogy a kommunikáció - önálló tudományterületként, speciális szaktudásként és nem utolsó sorban gyakorlatként is - olyan többlet, mely más diszciplínákba be nem olvasztható módon járul hozzá a társadalomnak és a társadalom működésének jobb megértéséhez.
KONFERENCIAFELHÍVÁS
A Magyar Kommunikációtudományi Társaság jelen helyzetértékelése arra törekszik, hogy a szakmai oktatással kapcsolatban felvetődött problémák a tudomány és a szakma képviselőinek bevonásával amennyire csak lehetséges szakmai megoldásokra találjanak és józan határok között a társadalmi nyilvánosság keretében történjenek. Ennek érdekében a Társaság vitaindító konferenciát hirdet az alábbi témákban: 1. A kommunikáció és médiatudomány szakos diploma diverzifikációs lehetőségei 2. Kompetenciaalapú pályakövetés kidolgozása 3. A kommunikációtudomány társadalmi megítélésének formálása A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát legkésőbb 2015. április 19-ig jelezze a helyzet.mktt [at] gmail.com címre. További részletekről - helyszín, részletes program - a Társaság honlapján (http://communicatio.hu/mktt/), illetve Facebook közösségi oldalán fogunk nyújtani tájékoztatást.
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Az oldal pdf formátumban letölthető itt
[1] Beszélhetünk akár információs, hálózati, tudásalapú és még sokféle társadalomról (sőt, "forradalomról"), az azonban bizonyos, hogy ezek mindegyike az emberi kommunikációra épül. [2] "Alkalmasak az információk kritikus
elemzésére, a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek megfelelően
érvelni, helytálló véleményt megformálni. A kommunikátor képes az események
mögött rejlő összefüggések felkutatására és felismerésére, ezeket a különböző
sajtótermékekben, rádióban, televízióban, honlapokon érdekesen és érthetően
közzé tudja tenni. Képes termékekről, szolgáltatásokról, intézményekről
reális és pozitív kép megformálására. A diploma birtokában lehetőségük
van különböző helyi, regionális és országos intézmény, hatóság, gazdasági
szervezet, politikai párt reklám- vagy PR-ügynökségén szóvivői, sajtófőnöki,
kommunikációs igazgatói, PR-igazgatói, reklámszervezői, reklámfőnöki feladatköröket
ellátni, de akár közvetítő-társadalmi segítő, illetve mediátor is."
|