A Magyar Kommunikációtudományi Társaság elnöksége áttekintette a médiatörvény tervezetét (dec. 23.) és az alábbiakban összegezhető véleményt alakította ki (annak megjegyzésével, hogy igény esetén a tervezetről elmélyült elemzést is szívesen készítünk):
(1.1) Az az összbenyomásunk, hogy a tervezet sokkal kidolgozottabb, koherensebb, mint a jelenleg érvényes 1996. évi 1-es (média) törvény;
például a közszolgálati kritériumok listája - mint a törvényi szabályozás egyik
legérzékenyebb területe - a jelenleg érvényeshez képest összehasonlíthatatlanul
kibontottabb és teljesebb (noha azt, hogy egy adott műsor megfelel-e valamelyik
közszolgálati kritériumnak, a legkimunkáltabb törvény sem tudja előre
és eleve eldönteni: a minősítés az esetek jelentős hányadában a legkevésbé
sem magától értetődő, hanem külön vizsgálódást igényel. Például abban, hogy
milyen tartalmak is segítik a gyermekek, fiatalkorúak egészséges fejlődését,
illetve milyenek hatnak ez ellen);
pozitívan értékeljük a törekvést az igazodásra az EU irányelvekhez, noha ez
még nem tekinthető teljes körűnek;
előrelépést jelent az 1996-ban kialakult viszonyokhoz képest az internetes
tartalomszolgáltató megjelenése; kár viszont, hogy a tervezet adós marad
ennek sajátosságainak figyelembevételével (aligha valószínű ugyanis, hogy az
internetes tartalomszogáltatás sikeresen szabályozható egységesen például a
rádiós típusú tartalomszolgáltatással);
a nov. 4.-i változathoz képest a dec. 23-i valódi előrelépéseket jelent (például
az új testületek nyilvánosságának pozitív szabályozásával).
(1.2) A tervezet azonban még így is ezer sebtől véres; néhány ezek közül:
a túlszabályozás ördöge ezt a tervezetet is hatalmába kerítette;
sajnálatos a társadalmi önszabályozás lehetőségének mellőzése;
igen bonyolult és várhatóan roppant költséges lesz az új testületi rendszer
(egyik-másik elemében, például a Közszolgálati Tanács vagy a Tulajdonosi Vagyonkezelő
Testület indokoltsága a tervezet szövegén belül nem tűnik elegendőnek);
nem szerencsés a közszolgálati médiában a szponzoráció és a termékelhelyezés
lehetőségének fenntartása;
a tervezet a testületek kinevezésében a pártmechanizmusokat változatlanul hagyná
szemben az 1996 óta gyűlő tapasztalatokkal, amelyek épp az ellenkezőjét indokolnák;
a tervezet az adatszolgáltatási és archiválási kötelezettségek olyan rendszerét
írná elő, amely különösen kisebb média-szereplőknek elviselhetetlen terhet jelenthet.
(1.3) A tervezet szabályozatlanul hagy néhány olyan terepet, amelyből jelentős veszélyek következhetnek; néhány ezek közül is:
a tervezet védtelenül hagyja a médiát egy esetleges kétharmados parlamenti párt-fölény
esetére;
a tervezet érzékelhetően tartalomszolgáltatóként csak intézményben gondolkozik,
miközben a tartalomszolgáltatás a természetes személyek irányába tolódik el
(nem valószínű, hogy a természetes személyek vennék át a prímet közelesen a
tartalomszolgáltatásban, de a természetes személyekkel kapcsolatos jogi szabályozásnak
mégiscsak különböznie kell a jogi személyiséggel rendelkező intézményekre vonatkozó
szabályozástól;
a tervezet érzékelhetően a lineáris tartalomszolgáltatásban gondolkozik, miközben
ez már ma sem érvényes kizárólag és a várható technológiai változások következtében
egyre kevésbé lesz így a jövőben; vagyis azt kockáztatja a tervezet, hogy körültekintően
szabályoz valamit, aminek a jelentősége csökken, és nem szabályoz olyasmit,
aminek a jelentősége igencsak növekvőben van.
(2) Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a tervezet valódi társadalmi párbeszédbe kerülése nem tud megtörténni. Az olyan ügyintézés, amely december 23-án kér egy bonyolult ügyben, helyenként nehézkesen szövegezett tervezet ügyében civil szervezeti állásfoglalást január 9-i határidővel, inkább akadályozza a párbeszédet, mint megnyitja. Azt kell megállapítanunk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt közel húsz évben nem jöttek létre az efféle társadalmi párbeszédek körültekintő és vállalható keretei. Nincs kitalálva, miként is kell ezt művelni. Ezért felkérünk mindenki, aki érintettnek tekinti magát e kérdésben, hogy lépjen velünk kapcsolatba és alakítsuk ki a közel jövőben egy efféle társadalmi párbeszéd ez után elvárható és megtartandó kereteit!
Budapest, 2009. január 9.
Horányi Özséb
a MKTT elnökeként
www.communicatio.hu