FELHÍVÁS konferenciáján való részvételre
2019. november 16.
Fél évszázada, 1969. július 1-jén kezdte meg működését a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, vagy, ahogy a neve rövidítésben széles körben ismertté vált, a TK. Kezdetben a Magyar Rádió egyik igazgatóságaként, majd 1985-től önálló országos intézményként működött. 1988-tól a közvéleménykutatói profil jelentős erősítésével Magyar Közvéleménykutató Intézet (MKI) néven folytatta tevékenységét, míg aztán 1991 végén a kormány jogutód nélkül megszüntette. A TK/MKI fontos szerepet játszott a magyarországi társadalomtudomány fejlődésében. Kelet-Európában, az akkori szovjet blokkban önálló intézeti formában elsőként és szervezeti méreteiben egyetlenként meghonosított és intézményesített korábban Magyarországon nem művelt, vagy csak periférikusan jelenlévő, a világ fejlett részén viszont már jó ideje nagy teret nyert és dinamikusan fejlődő tudományágakat, egyfelől a kommunikáció- és médiakutatást, másfelől a közvélemény és a közgondolkodás rendszeres vizsgálatát. A TK-ban folyó tudományos munkára a kezdetektől fogva az az alapállás nyomta rá a bélyegét, hogy igyekezett a társadalmi kommunikáció folyamatait, a média működését, a kommunikációs kultúra változásait és a közgondolkodás alakulását egymással szoros kölcsönhatásban, mintegy rendszerszerű együttesként szemlélni és értelmezni. Eközben nagy súlyt helyezett az interdiszciplinaritásra, vagyis arra, hogy a kommunikációs jelenségek vizsgálatában a legkülönfélébb szakterületek és megközelítésmódok is érvényre jussanak. A TK nemcsak a társadalomkutatás tárgyát és témáit tekintve képviselt újdonságot, hanem a hazai mezőnyben élen járt az empirikus kutatások módszertani megalapozásában is, mindenekelőtt a nagymintás kérdőíves vizsgálati módszer, a survey technika széles körű alkalmazásában és fejlesztésében, különféle matematikai statisztikai eljárások, többváltozós elemzések kipróbálásában, és általában a számítógépes adatfeldolgozásban. A TK nemzetközi kutatásokban és konferenciákon való részvétellel, illetve ilyenek szervezésével sikerrel kapcsolódott be a tudomány nemzetközi vérkeringésébe, miközben hazai terepen is jelentős tudományszervezői feladatokat látott el (konferenciák, valamint más intézetekkel közös kutatások). Külön kiemelésre kívánkozik a TK kiadói és könyvtárépítői tevékenysége: magyar szerzőségű és fordított tudományos könyvek és sorozatok kiadásával és egy egyedülálló kommunikáció- és médiatudományi könyvtár létrehozásával jelentősen hozzájárult a tudományterület hazai megalapozásához. A TK indulásának 50. évfordulója kapcsán a Magyar Kommunikációtudományi
Társaság és a Budapesti Metropolitan Egyetem (Kommunikációtudományi Intézete)
2019. november 16-án egész napos konferenciát rendez. A konferencia első
részében a TK egykori munkatársai idézik fel az intézmény tevékenységét
és járják körül tudománytörténeti jelentőségét. A második rész arra szolgál,
hogy a TK-ról, tevékenységéről, tudományos teljesítményéről és jelentőségéről
olyan fiatalabb kutatók fejtsék ki nézeteiket, akik nem voltak a TK munkatársai,
de valamiképpen kapcsolatba kerültek vele, illetve az ott született művekkel.
Ezzel a felhívással nem utolsó sorban ezeket a fiatalabb kutatókat szeretnénk
elérni annak reményében, hogy ők tovább rajzolják, gazdagítják az intézmény
képét.
a TK a Kádár-rendszerben
szervezeti hovatartozás, szakmai és politikai felügyelet (ideológiai-politikai) falak, korlátok az intézményi környezetben a TK-án belüli vélt vagy valóságos falak és ütközések a TK szervezeti felépítése és ennek változásai
vezetők, döntési pozíciók, funkciók, vezetők kinevezése szervezeti egységek, osztályok, csoportok munkakörök: tudományos kutatók, kérdezőbiztosok, adminisztratív munkatársak,
szerkesztők, könyvtárosok bérviszonyok belső munkarend, a feladatok kijelölése, a munka értékelése, értekezletek, viták a TK személyi állománya
az állomány életkor és képzettség szerinti összetétele előmeneteli lehetőségek továbbképzések, külföldi tanulmányutak a TK kutatási tevékenysége
sokszínűség, nyitottság, interdiszciplinaritás versus
korlátok, kényes témák, falak médiakutatás közvéleménykutatás (társadalmi) kommunikáció módszertan a TK kiadói és dokumentációs/könyvtári tevékenysége
kommunikáció- és médiatudományi szakkönyvtár kiadványok (Szakkönyvtár/Membrán könyvek, Jelentések, Közlemények, Módszertan,
Tanfolyamok) Jel-Kép folyóirat a TK hazai tudományos kapcsolatrendszere
a TK intézményi és személyi holdudvara, tudományszervező tevékenysége (konferenciák szervezése, konferenciákon
való részvétel) felsőoktatásban való részvétel a TK nemzetközi tudományos kapcsolatai
intézmények és személyek nemzetközi kutatásokban és konferenciákon való vészvétel tanulmányutak, ösztöndíj-lehetőségek a TK jelentősége a magyar tudomány- és társadalomtörténetben
a TK kutatásainak újszerűsége, eredetisége a maguk korában a TK elfogadottsága, elismertsége vagy éppen elutasítottsága, lebecsülése a jellemzően a TK állományából létrejött intézmények: Szonda-Ipsos,
Medián, TNS Hoffmann, AGB Nielsen, MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport,
Závecz Research
A szervezők 20 perces előadásokat várnak. Jelentkezni 800 karakter terjedelmű absztrakttal lehet a következő e-mail címen: mkttkonf [at] gmail.com
Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 15.
|