Az előadás kulcsszavai: tudománykommunikáció, tudományszociológia,
tudományos folyóiratok, szakértői bírálat, publikáció
Az előadás első felében a tudományos cikkek lektorálásának
intézményét igyekszünk egyrészt elméleti (logikai), másrészt gyakorlati
szempontból az ész ítélőszéke elé állítni, nem feledkezve meg a
történeti perspektíváról sem. A lektorálást, mint a tudományos legitimáció
intézményét annak tágabb, akadémiai kontextusában értelmezzük, ezáltal
kapcsolódva általában a tudományos és képzési bírálatokkal összefüggésben
tárgyalható részben ismeretelméleti, részben etikai kérdésekhez.
Az előadás második felében a szakértői bírálatok szerepét
próbáljuk meg szerkesztői nézőpontból, egy kötelezően végrehajtandó
kapuőr-mechanizmus egy elemeként bemutatni. Ezzel kapcsolatban három
állítást fogalmazunk meg: 1) A kézirathoz rendelt szerkesztőnek
tudatában kell lennie annak, hogy a szakértői bírálattól leginkább
csak a minimálisan elvárható tudományos standerdeknek való megfelelés
megállapítását reális várnia az adott területen. Ezt a várakozást
egyfelől a szakirodalom utóbbi évtizedekben tapasztalható, nem-reduktív
módon leszűkíthetetlen burjánzásának és a nemepisztémikus értékek
jelenlétének együttese, másfelől pedig annak ténye alapozza meg,
hogy a szakértő nem feltétlenül ért jobban ahhoz, amit szakértenie
kell, mint annak írója. Ahhoz viszont, hogy a véleménye minőségbiztosítási
szempontból is releváns legyen, a bírálónak relatíve, a kézirat
szerzőjéhez képest is szakértőnek kell lennie, ennek biztosítására
ugyanakkor nincs mód. 2.) A szerkesztőnek tudatában kell lennie
annak, hogy a jelenlegi szakértői bírálati rendszer alkalmazása
során nem csak kommunikációs hatalmat gyakorol, de a bíráló megválasztásával
az akadémiai függőségek rendszerét (Alatas) is erősíti vagy rombolja.
3.) A szakértői bírálat különféle szimulációi etikátlanok, és erre
utaló jelek láttán a szerkesztőség legalább annyira felelős a bírálati
folyamat adott pontjain közbelépni, mint a szerzőnek a bírálati
folyamat végén. Végezetül kitérünk még a szakértői bírálatok különböző
kiadóknál tapasztalható standardizációs kísérleteire is.
|