|
A közvélemény és a média fokozott érdeklődését kiváltó
tényfeltáró riportok - így például a Tokaji borcsaták, a
Fiúk a bányában, a Fordított ítélet, vagy a Nyomoznak
az EMFESZ egydolláros eladása miatt című írások - önmagukban
társadalmi feszültséget generálnak, hiszen tényállításaik és következtetéseik
jogi- vagy magánszemély(ek)re irányulnak, azok reputációját sodorják
veszélybe. A nyomukban induló sajtóperek, azaz a felperesek és alperesek
közötti jogviták tovább feszítik a helyzetet, és a konfrontációt
a legtöbb esetben a meghozott ítéletek sem csillapítják. A sajtóperek
kiélezett helyzetekben, gyakran a nyilvánosság bevonásával zajlanak,
míg a tárgyaláson két hatalmi ág áll szemben egymással: az igazságszolgáltatás
bírálja a média tevékenységét .
Előadásom során az érveléstechnika gyakorlati alkalmazásának speciális
területére, a tárgyalóterembe kalauzolom a hallgatóságot, és szemléletes
példákkal támasztom alá a jogi érvelés és az argumentációelmélet
közötti kapcsolatot. Érveléselméleti szempontból a bizonyítási szituáció
kitüntetett szerephez jut; a felek előszeretettel játsszanak a bizonyítás
kényszerének áthárításával, vagy éppen vállalásával, attól függően,
hogy melyik stratégia alkalmazása - az aszimmetrikus vagy
a szimmetrikus vitahelyzet - áll érdekükben. Látni fogjuk
továbbá, hogy a perbe fogott cikkek érvelési hibá(ka)t tartalmazó
állításai kiváló támadási felületet jelentenek a tárgyalóteremben.
Különösen veszélyesek a gondolatmenet egészét tekintve félrevezető,
a konklúzióhoz csak első ránézésre kapcsolódó irreleváns premisszák,
valamint a rejtve maradt implicit információk. Az érvelő
cikkek tartalma ugyanis mindig több, mint egymás után álló mondatok
összessége, a sugalmazás azonban nem védi meg a szerzőt a tárgyalóteremben:
a bírók implicit állítások alapján is hoznak ítéletet.
Kutatásomban érveléstechnikai apparátussal elemzem a tényfeltáró
cikkek és a bírói ítéletek kapcsolatát. Vizsgálatom elméleti síkon
a természetes nyelvi helyzetekben megmutatkozó érvekkel foglalkozó
argumentációelméletre, azon belül az informális logikai megközelítésre
és a pragmadialektikára támaszkodik, míg gyakorlati síkon
az újságírás és az érveléstechnika kapcsolódási lehetőségeit, továbbá
joggyakorlati problémákat vesz górcső alá. A sajtóperek érveléselméleti
megközelítése mind a társadalom, mind a sajtószerv számára új szempontokat
hozhat, és képessé tehet minket a valóságosságra vonatkozó bírói
ítéletek megértésére.
|
