Az előadás kulcsszavai: álhír, hoax, ómédia, újmédia,
email hoax, álhirdetés, álhonlap
A nemzetközi, tudományos érdeklődésre szert tevő álhírekkel
kapcsolatos kutatások átfogó rendszerezése számos lehetőséget tartogat
magában. Választott témám társadalmi érvénye egyre inkább globális
szintű, ezért érdemes foglalkozni vele és minél inkább megismerni
a hoaxok természetét. Az álhírek különböző formái már az ómédiában
is felfedezhetőek, melyek az újmédiában ugyancsak jelentős szerepet
töltenek be az emberek hétköznapjaiban. A hoaxok konstruálása mindamellett
velünk született kommunikációs hajlam, és ez a jelenség a tudományos
életben, bizonyos politikai szituációkban is megfigyelhető, aminek
hatása akár makrogazdasági szinten érezhető. Az álhíreknek, összeesküvés-elméleteknek,
pletykáknak jól körülhatárolható funkciójuk van és valamilyen pszichológiai
szükségletet elégítenek ki. A forrás motivációja alapvetően kétirányú,
ám ugyanakkor a hoax egyik fontos jellemzője a virális jelleg, azaz
terjed és szaporodik. A határok átlépése azonban többféle dimenzióban
értelmezhető az álhírek esetében.
Előadásomban felvázolnám, mit értünk az álhír fogalmán,
bemutatnám a hoax néhány további jellemzőjét és elemezném az ó-és
újmédiában előforduló álhírek módozatait. Híres, időnként meghökkentő
példákkal illusztrálnám a sajtó hoaxot, a tv, rádió hoaxot, a mobil
hoaxot és ugyanolyan hangsúlyt fektetnék az interneten terjedő,
ma már a közösségi oldalakon is fellelhető módosulásokra. Prezentációm
során kitérnék az álhírek társadalmi, morális, jogi vetületeire
is.
|