Az előadás kulcsszavai: székely/magyar, identitás,
emlékezet, örökségesíthetőség, nosztalgia/újraértelmezés, nemzet/nemzetiség
Az esettanulmány a Csíkfalva község köztéri, illetve
a magán/köztér (lakótér/utca) mezsgyéjén álló új és újjáéledő tárgyak
és azok jelentésváltozásait térképezi fel az erdélyi magyar kisebbségi
nemzeti (székely?) identitás köztéren megjelenő tárgyai által, amelyek
létrejötte és látványa a vizuális könyezet megszokott és otthonos
részévé válnak. Jelen/lét/ük nem csak megszokottságuknál fogva érték
(de identitásképző is), hanem emlék/ez/tető-vé is válik (a név a
világháború emlékművein - köztünk élő hősök/rehabilitáltak/bűnösök),
és ezáltal a személyes érintettség forrása is (térfoglalás és szakrális
jelenlét/tér kinyilvánítása). A térfoglalás az elnyomásból ébredő
közösség akciója, a tér/feltárás, vissza/foglalás, a rurális tér
újrafelfedezése mindazon elemek újra/befogadása, amelyek a korábbi
nemzedékek életét lehetővé tették e térben. Ugyanakkor a szimbólumok
újraértelmezése, újjáteremtése az örökségesíthetőség által mégsem
okozott szimbolikus értékválságot.
|