Körülbelül 20 éve főleg két transzformációs kényszer nehezedik a magyar társadalomra: a kisközösségek, a civil társadalom revitalizációja, valamint a társadalmi-gazdasági modernizáció információs társadalmi programjának végrehajtása. Ebben a folyamatban azonban újabb és újabb kihívások, megoldandó nagy társadalompolitikai kérdések kerülnek előtérbe. Előadásomban ezek közül emelném ki az idősödő társadalom problémavilágát, összekötve az információs társadalom modernizációs kényszerével. Egyszerűen arra a jelenségre hívom fel a figyelmet, hogy a technológia gyorsuló fejlődését, váltását nem tudja követi az idősödő társadalom, ez pedig a társadalom fokozódó, állandóan újratermelődő töredezettségéhez vezet.
Az idősek társadalmi környezetét alkotó családtagok, barátok, szomszédok, korábbi munkahelyi közösségek és közintézmények meghatározó szerepet játszanak a generációk közötti szolidaritás erősítésében és a kommunikációs távolságok csökkentésében. Az idősek közvetlen társadalmi környezetének kellene biztosítania azokat a hidakat, normaközvetítő mechanizmusokat, amelyeken keresztül áramolhatnak egyrészt a többségi társadalom elvárásai az idősek felé, másrészt az idősek igényei és szükségletei is a népesség aktív tagjai felé. Ezzel szemben azt látjuk, hogy pillanatnyilag Magyarország egyszerűen nem tud mit kezdeni az idősekkel: nem tudjuk, mi a célunk ezzel a korosztállyal, és az idősek nem tudják, mi az (információs) társadalom elvárása velük szemben. Az előadás során többek között bemutatásra kerül, hogy a fiatal és az idősebb korosztály közötti megosztottság kialakulásának egyik legfőbb oka a kommunikációs elszigetelődés, az IKT eszközökkel kapcsolatos készség és képesség szakadék, valamint hogy az idősek körében nem találtunk egy rejtőzködő információs társadalmat (pl. mobiltelefonok használatánál) és meglepő módon, de a többgenerációs családoknál sem figyelhető meg diffúziós hatás, azaz a fiatalok nem tudják/akarják(?) átadni az új kommunikációs készségeket, képességeket az idősebbeknek. Mindennek következtében a technológia fejlődése jó eséllyel magába foglalja a társadalmi kizárás folyamatának felerősödését, ráadásul ez ciklikusan újra és újra megismétlődik.