A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, mint az Esztergomi Érseki Mesterképző utódja, nagy múltra tekinthet vissza. Az intézményt Kopácsy József esztergomi érsek 1842-ben alapította, hogy az elemi oktatás számára tanítókat képezzen. Kiváló pedagógusok (Majer István, az intézet első tanára, stb.) működtek itt, és kiváló tanítványok kerültek ki e falak közül. Jelenlegi épülete 1929-ben épült. 1948-ban államosították. 1989-ben az intézmény felvette Vitéz János érsek nevét. Az államosítás időszakát követően 1993-ban kapta vissza a katolikus egyház a főiskolát, ahol már az általános iskolai tanító szakon kívül nemzetiségi tanító (német és szlovák), kommunikáció, művelődés-szervező, szociálpedagógus és hitoktató-hittanár szakokon folyt az oktatás a főiskola hallgatói számára.
A Főiskolán az általános iskolai tanító szakos hallgatók 1986. évtől tanulhattak újságírást, tömegkommunikációs ismereteket - az első évben fakultáció, majd (összesen 420 órás) szakkollégium keretében.
A kommunikáció szak megalapítása után a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola az országban az első öt felsőoktatási intézmény között kapott engedélyt a kommunikáció szak indítására. Az 1994/5. tanévben megkezdődhetett a főiskolai szintű kommunikációs oktatás 4 éves kétszakos képzés keretében, először az általános iskolai tanító-kommunikáció, majd a kommunikáció-művelődésszervező szakpárban, a nyomtatott sajtó, a rádiós újságírás, a televíziós újságírás szakirányokon.
A kommunikáció szak főiskolai dokumentumaiban megfogalmazott célkitűzés az, hogy korszerű szakmai ismeretekkel bíró, a keresztény szellemiségre fogékony, nemzeti és európai értékeket képviselő, ugyanakkor a munkaerőpiacon is sikerrel érvényesülő diplomásokat képezzen. Egyúttal az euro-régióban egyedülállóan egyházi főiskolaként folytasson versenyképes kvalifikációt nyújtó képzést.
A szakmai-tudományos-oktatói munkában a kezdetektől részt vesznek a hazai médiaszakma jeles képviselői, a szakmai gyakorlóhelyek között megyei és fővárosi országos médiumok is megtalálhatóak. Jelenleg az alapképzésben, valamint levelező szakos alap- és másod-diplomás képzésben működik a szak, a hallgatók száma meghaladja az ötszáz főt.
A 21 főállású oktatón felül mintegy 18 külső előadó, médiaszakember vesz részt a kommunikáció szakos hallgatók felkészítésében. A Főiskola a képzés infrastrukturális feltételeit is megfelelő szintre fejlesztette (belső rádió és tv stúdió, audiovizuális és számítástechnikai felszereltség, valamint külső gyakorló helyek).
A kommunikáció szak oktatói részt vesznek más tudományos műhelyek által indított kutatásokban (pl. MTA-val: végzett főiskolai hallgatók pályakövető vizsgálatában, az ELTE Retorikai Kutatóműhely munkájában, az ELTE akkreditált tanártovábbképző programjában (retorika), az Országos Retorikai Konferencia szakmai és szervező munkájában és az ELTE Stíluskutató Csoportjának tudományos tevékenységében.) Az oktatók kutatási témái nagyrészt szorosan kapcsolódnak a szakon folyó oktatáshoz, képzéshez: tanterv-kidolgozás, tanterv-, tananyag- és tantárgyfejlesztés, oktatási segédletek készítése, szöveggyűjtemények összeállítása stb.
A Főiskola kommunikáció szakos képzésében a kezdetektől fogva az elméleti és gyakorlati tárgyak aránya kb. 50-50 %, így egy erősen gyakorlatorientált képzés jött létre. Együtt dolgoznak ezen külső neves médiaszakemberekkel, tanácsadókkal. A médiaszakmával a kapcsolat egyébként is szoros: a gyakorlatban jól használható ismeretek oktatása, készségek fejlesztése, a minőségbiztosítás igénye, a szak természete megkívánja, hogy a médiaszakmából érkező külső előadók rendszeresen oktassanak a szakon. A szakmai tárgyak többségét ők oktatják. Ez különösen érvényes a szakirányokra, ahol a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást is támogatja és kiegészíti a gyakorló helyekkel: a médiumokkal kiépített kapcsolatrendszer.
A főiskolai képzés korszerű ismeretanyagok kidolgozására törekedett a képzés által eddig kevéssé érintett területeken is, pl. a Határon túli magyar médiumok története, a Katasztrófa-kommunikáció stb.
A főiskolán a kommunikáció szak iránti érdeklődés egyre nagyobb, s ez a jelentkezők számában is megmutatkozott: pl. 1997-ben 235 jelentkezőből 30 fő, 2003-ban 793 kommunikáció szakra jelentkezőből 159 fő hallgató nyert felvételt a kommunikáció szakra. 2004-ben a főiskola szakjaira 1426 jelentkezőből összesen 364 főt vettek fel a főiskolára, és ez utóbbiból 159 főt a kommunikáció szakra. Jelen tanévben a szakra felvett első éves nappali és levelező tagozatos hallgatók száma összesen már elérte a 240 főt.
A lineáris kétciklusú képzés bevezetésével a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola BA szintű képzést szándékozik indítani, ahol az elméleti és az MA fokozatra történő továbblépésre előkészítő tárgyak mellett a gyakorlati képzés színvonalát is igyekszik megtartani és továbbfejleszteni az új kívánalmakhoz, lehetőségekhez alakítva, hogy azon hallgatók médiumoknál való elhelyezkedésének esélyei is megfelelőek legyenek, akiknek nem a Mester fokozat elérése a céljuk, vagy valamilyen okból egy időre megszakítják tanulmányaikat és a 3 éves alapképzési szint elvégzése után a munka világában, a gyakorlatban szeretnék kamatoztatni tudásukat.