Szegedi Tudományegyetem
Médiatudományi Tanszék

Ivaskó Lívia

6725 Szeged Egyetem u. 2.
62/544-366
www.media.u-szeged.hu
media@hung.u-szeged.hu

1. A kommunikáció(- és médiatudományi) szak célja olyan szakemberek képzése, akiknek áttekintése van a társadalmat működtető kommunikációs rendszerekről, valamint a társadalmi kommunikáció fontosabb intézményeiről és színtereiről, s akik ennek alapján felkészültek a társadalmi kommunikáció empirikus elemzésére, vizsgálatára és a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A képzés a kommunikációs és kommunikátori képességek kialakítását, illetve folytonos fejlesztését hivatott elősegíteni. A munkaerőpiacon hasznosítható gyakorlati tudást a hallgatók a különböző szakirányok (nyomtatott sajtó, elektronikus sajtó, médiainformatika, public relations, nemzetközi kommunikáció és turizmus) keretei között sajátíthatják el. A képzés hálótervét úgy állítottuk össze, hogy a konkrét tárgyak a szak alapítási dokumentumaiban és képesítési követelményeiben szereplő ismeretkörök leképezései legyenek.

2. A kommunikáció szak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakalapítási és szakindítási engedélye alapján, egy kísérleti év után, 1993 szeptemberében indult a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, B felvételű major szakként. 1994-ben a Kari és az Egyetemi Tanács a szakot A felvételű major szakká minősítette. Később, 1996 júliusára sikeresen lezárult egy újabb akkreditációs folyamat, melynek eredményeképpen az egyetem mind a 6 féléves, egyszakos főiskolai, mind a 10 féléves, egyszakos egyetemi diploma kiadására megkapta a jogosítványt.

A szak célja alapítási dokumentumai szerint az volt, hogy olyan szakembereket képezzen a nyomtatott és az elektronikus sajtó számára, akik a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széleskörű társadalomtudományi ismeretekkel és műveltséggel rendelkeznek, tisztában vannak a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és a képzés során megszerzett tudást gyakorlati és elméleti munkájuk során egyaránt alkotó módon tudják alkalmazni. Erre annál is inkább szükség volt, mert a Kádár-korszak központilag irányított és körülhatárolt számú médiumot működtető időszaka után, a rendszerváltást követően gombamód szaporodtak a különböző helyi és országos médiumok, előbb a nyomtatott, majd az elektronikus sajtó területén is, melyek ugyanakkor nem rendelkeztek megfelelően képzett munkatársakkal. A képzett, diplomás újságírókra való tömeges igényt tapasztalva 1995 őszétől a JATE intenzív költségtérítéses levelező és másoddiplomás képzést hirdetett az egyetem kihelyezett tagozatán, a Budapest Média Intézetben. A budapesti képzés alapításakor követelményként fogalmazódott meg, hogy a Szegeden és a fővárosban folyó képzés tematikájának és struktúrájának teljes egészében meg kell egyeznie, és nem különbözhet egymástól az oktatói gárda sem. A társadalomismereti tárgyakat (Jogi ismeretek, Szociológia, Gazdaságpolitikai és pénzügyi ismeretek, Történelem stb.) a szegedi egyetem oktatói, a médiaismereti tárgyakat (Sajtóműfajok elmélete, Kommunikációelmélet, Általános média-ismeretek, Rádiós és tévés ismeretek stb.) budapesti szakemberek adták elő mind Szegeden, mind Budapesten.

Miután rendelet született arról, hogy a székhelyen kívüli képzéseket külön akkreditálni kell, az egyetem kérvényt nyújtott be budapesti képzőhelyének akkreditálására. A közbülső, 2001-2002-ben lezajlott eljárás a székhelyen kívüli képzés működésével kapcsolatban számos hiányosságot tárt fel ugyan, működését azonban M minősítéssel engedélyezte.

A látogatást követő két évben komoly munka folyt a feltárt hibák orvoslása érdekében. Megtörtént a képzés hálótervének a kommunikáció szak időközben megjelent képesítési követelményeivel való összehangolása; ez egyébként természetes módon vonatkozik a szegedi képzés hálótervére is. Erősödött a szak társadalomtudományi alapozása, a szigorlati rendszer a képesítési követelményeknek megfelelően átalakult, és teljes mértékben eleget tesz az interdiszciplinaritás követelményeinek. A szakdolgozatok követelményrendszere mind tartalmi, mind formai tekintetben világossá vált (elméleti igényesség és reflektáltság, szakirodalomkezelés és bibliográfia, stb.). A diákok számára az intézmény épületében könyv- és médiatár jött létre, melynek fejlesztése folyamatos; nem csupán az aktuális könyvesbolti kínálat alapján, hanem antikváriumokon keresztül is; ide került például a nemrég elhunyt Csetri Lajos professzor igen értékes folyóirat-gyűjteménye. A pesti képzést gondozó szegedi tanszék személyi állománya a látogatás óta három főállású oktatóval bővült.

3. A szak gazdája 1993-as alapításától kezdve 1997-ig a BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszéke volt. Ekkor érettek meg a feltételei annak, hogy az egyetem külön tanszéket hívjon életre a szak gondozására: ez a BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet keretei között működő Médiatudományi Tanszék. 2001 őszén megtörtént a képzés hálótervének a bölcsész szakok akkor megjelent képesítési követelményei szerinti átdolgozása. A szak immáron egy évtizedes működése alatt kiépült a szak infrastruktúrája. A hallgatók gyakorlati oktatását mind Szegeden, mind Budapesten a legkorszerűbb digitális eszközökkel is rendelkező televíziós és rádiós stúdiók szolgálják, rajtuk kívül mind a két képzőhelyen számítógépes kabinetek állnak a kommunikáció szakos képzés rendelkezésére.

4. A szegedi stúdiók kapacitását kihasználva hallgatóink két év óta rendszeresen jelentkeznek Tudomány/Egyetem, ill. Szemeszter című, önállóan készített műsoraikkal a szeged Telin TV-ben és a Városi Televízióban, az egyik szegedi kereskedelmi rádióban pedig egy éven át hetente jelentkeztek magazinműsorral - míg csak az illető médium nem találta túlságosan is "komolynak" az általuk gyártott műsorokat a kereskedelmi rádiók szokásos műsorkínálatához képest. Emellett nyomtatott sajtóra szakosodott hallgatóink internetes magazint működtetnek "Linklap" címmel a tanszék honlapján.

5. A Szegeden, ill. Budapesten végzett hallgatóink többségének nem voltak elhelyezkedési gondjai. A levelező képzés hallgatóinak jelentős része már eleve a szakmában dolgozik, s tudásának elmélyítése céljából érkezik hozzánk, de a nappali képzés hallgatóinak jelentős része is gyakorlati munkát végez már utolsó egyetemei évei alatt; a munkaerőpiaccal való érintkezésünk tehát folyamatos, a visszajelzések pozitívak. A budapesti kihelyezett képzés hallgatója volt sok más ismert név mellett közszolgálati televízió híradóját vezető Varga Edit és Rábai Balázs, valamit az EU-parlamenti képviselő Mohácsi Viktória.

6. Az oktató munka szervezése és ellátása mellett a Médiatudományi Tanszék folyamatosan törekedett arra is, hogy részt vállaljon a média magyarországi működésének, az ezzel összefüggésben felmerülő kommunikációelméleti és - történeti problémák tudományos értelmezésében és értékelésében. Elsőként 1995-ben rendeztünk konferenciát Szegeden A magyar nyilvánosság 2000-ben címmel; ezt követte a Média az ezredfordulón című konferencia 1999-ben. 2002-ben évente ismétlődő konferenciasorozat rendezésére vállalkoztunk Kommunikációkutatás 2002 címmel; azóta megrendeztük a Kommunikációkutatás 2003, ill. Kommunikációkutatás 2004 című rendezvényeket is, és a sorozat terveink szerint folytatódik az elkövetkező esztendőkben is. Budapesti kihelyezett képzőhelyünkön 2005 januárjában Romák az elektronikus médiában címmel rendeztünk konferenciát. Emellett a tanszék oktatói természetesen részt vesznek a társtanszékek által rendezett konferenciákon is.

7. A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakos képzésének meghatározásában több mint tíz éves fennállása során mindvégig az a célkitűzés játszott döntő szerepet, hogy a regionális és országos nyilvánosság intézményeit kompetens szakemberekkel tudja ellátni. A szak indításakor - néhány évvel a rendszerváltás után - a magyar médiát viszonylag kialakulatlan szerep- és kompetenciastruktúra jellemezte, a felsőfokú szakemberképzés megoldatlan volt, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált az igény az egyre differenciálódó nyilvánosságban felelősen és kompetensen dolgozni képes szakemberekre.

Mindemellett a kommunikációs szakmák felértékelődése világ-trendjének hatása is egyre inkább érzékelhetővé vált, mely az olyan szakmák iránti igényben fejeződött ki, mint pl. PR-szakember, médiamenedzser, valamint az Internet térhódításának következtében kialakuló új szakterületek, mint pl. a médiainformatika.

Mindezeket az igényeket figyelembe véve a Szegedi Tudomány-egyetem kommunikáció szakos képzése a hallgatóknak a következő specializálódási lehetőségeket kínálta fel: nyomtatott sajtó, elektronikus sajtó, médiainformatikus, médiamenedzser, PR, kommunikációelmélet. A képzés magas színvonalának és a gyakorlati igényeket figyelembe vevő profiljának köszönhetően mindvégig magas (8-10-szeres) túljelentkezés jellemezte a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakos képzését. A végzett hallgatók általában könnyen álláshoz jutottak és jutnak. A jó elhelyezkedési lehetőségekhez hozzájárult a képzés szoros kapcsolata a helyi és az országos média orgánumaival (pl. Duna Televízió, Sport 1.) és az ott dolgozó szakemberekkel. Több helyi médiumban (pl. Rádió 88, Telin TV [amely a Hálózat Televíziónak köszönhetően országosan sugárzott], stb.) a szak hallgatói önálló műsort is készítenek. A fentiekhez hasonlóan könnyen találnak munkát azon hallgatóink is, akik intézményi kommunikátorként, sajtóreferensként, sajtószóvivőként, kommunikációs szakreferensként, humán kapcsolati menedzserként, nemzetközi kommunikációs referensként, dokumentátorként, médiainformatikai szakreferensként, marketingasszisztensként, -menedzserként, PR menedzserként, reklámasszisztensként, -menedzserként, médiamenedzserként, sajtóasszisztensként kívánnak elhelyezkedni.

Az új tanterv igyekszik megőrizni a korábbi tapasztalatok eredményeit, a képzés korábbi formájának minden előnyét, de emellett figyelembe veszi a nyilvánosság átalakulását (az on-line nyilvánosság, a számítógép-közvetítette kommunikáció jelentőségének növekedése, stb.), illetve újabb területekre terjeszti ki a kommunikátor-képzést (pl. nemzetközi kommunikációs és turisztikai szakértő), valamint az eddiginél integráltabb elméleti ismereteket kíván nyújtani. Mindezzel azt a célt szeretné elérni, hogy az itt végzett hallgatók magas szintű általános tájékozottsággal rendelkezzenek a média gyakorlati területeinek és elméleti kérdéseinek szempontjából egyaránt, valamint specializálódásuknak köszönhetően elmélyült és naprakész ismeretekkel rendelkezzenek egy adott kommunikátor-szakma (elektronikus sajtó, újságírás, PR, nemzetközi kommunikációs és turisztikai szakértő, médiainformatikus) tekintetében.

A szakot elvégzők iránti igény a kommunikációs szakmák egyre növekvő jelentőségének és a képzés minőségének várhatóan továbbra is meglehetősen magas marad, és a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakját elvégzők a jövőben is könnyen el tudnak helyezkedni a képzettségüknek megfelelő szakmákban.

8. Az SZTE Médiatudományi Tanszékén 2000 őszén alakult Tudományos Diákkör. Azóta a tanszék szervezésében évente megrendezésre kerülő "Kommunikációkutatás" konferencián volt módjuk a tehetségesebb hallgatóknak bemutatkozni. A tanszéki könyvtár megalakítása is elsősorban a hallgatók és az oktatók munkáját könnyítette meg oly módon, hogy kisebb műhelymunkákat lehessen közösen elvégezni például az eddigi elméleti specializáció tehetségesebb hallgatóival. Kiemelten kezeli tanszékünk az információs társadalmi berendezkedés és információszerzés új intézményeit, ezért hallgatóink a közös egyetemi számítógépes hozzáférési lehetőségeken túl tanszéki ráfordításból is tudnak külön helyiségekben önállóan dolgozni a rendelkezésükre álló számítógépeken.

9. Tervezett MA programunkban is különösen fontos szerepet szánunk az egyéni tudományos igényű felvetések és kidolgozásra váró témák feldolgozásához szükséges hallgatói munkák koordinációjának. A humán kommunikáció kutatásával foglalkozó tervezett MA programunk részben a már működő kommunikációelméleti specializáció utódjaként kívánja előmozdítani a tehetségesebb hallgatók kibontakozását. A társadalmi kommunikáció jelenségszférájával, valamint a médiatudomány szinkron és diakron megközelítését is felmutató MA programunk szintén támogatni kívánja az önálló törekvéseket éppen úgy, mint a tudományos hagyományokba illesztett vizsgálódásokat. A kulturális antropológiai, kultúratudományi alapokon nyugvó tervezett MA programunk is a fentiekkel egyetemben támogatni kívánja az önálló empirikus gyűjtőmunkákat, valamint az azokhoz kapcsolódó elméleti igényű elemző munkákat.

Mindezen terveink megvalósításának első lépéseként a 2004/2005-ös évben tanszékünk kiemelten díjazza a tanév mindkét félévében a legigényesebb elméleti dolgozatok készítőit, tovább folytatva azt a már közel tíz éves hagyományt, hogy tehetségesebb hallgatóink gyakorlati (rádiós, televíziós, írott sajtóban megjelenő) munkáit "Nívódíj"-jal szoktuk elismerni. Ez a díj az erkölcsi elismerésen túl némi anyagi jutalmazással is jár.

Tervezett MA programjaink mindegyike olyan együttműködésben szeretne elindulni, ahol egyszerre tudnak találkozni egymással intézményünk, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az ország különböző tudományos műhelyeit képviselő hazai szerzők munkái (ennek a találkozásnak egyik fizikai megvalósulása az általunk szervezett évenkénti "Kommunikáció- és médiakutatás" konferencia is, és a hozzá kapcsolódó kiadványok, melyek a tanszék gondozásában jelennek meg), és egyszerre jelennek meg bennük a kurrens nemzetközi irányok is. Ennek a szélesebb spektrumú megismerési folyamatnak nemcsak az Internet adta lehetőségek adhatnak ily módon teret, hanem tanszékünk munkatársainak kapcsolódó kutatási együttműködési munkái is. Hallgatóink számára is hozzáférhetővé téve ezáltal - az MA szintű képzésben elvárható - megismerési stratégiák elsajátítását, és képességeik fejlesztésének lehetőségeit. Ennek a kompetenciafejlesztő feladatnak részeként vállalja a tervezett MA elképzelésünk (szintén a már megkezdett törekvéseink folytatásaként) az érdeklődő hallgatók PhD-képzésekre való felkészítését is.

A Médiatudományi Tanszék állandó munkatársai

Meghívott oktatók