Az MTA Filozófiai Kutatóintézete a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt (korábban Westel Mobil Rt.) együttműködésével interdiszciplináris kutatást folytat a "huszonegyedik század kommunikációja" átfogó címmel. A kutatás 2001. januárjában vette kezdetét; első szakasza a "mobil információs társadalom" megjelölést kapta. A kutatásban ismert hazai kommunikációelméleti szakemberek, filozófusok, pszichológusok, szociológusok, közgazdászok, nyelvészek, politológusok és tudománytörténészek vesznek részt. A mobiltelefont már nemcsak a beszédalapú kapcsolattartásra használjuk: az egyre inkább mindentudó adatátviteli eszközzé - mobil társsá - válik. Ellentétben a korábbi várakozásokkal, a hálózott interaktív számítógépes kommunikáció a használók fizikai mobilitását nem csökkenti, hanem éppenséggel fokozza. Az élet minden területén a mobil internethozzáférés iránti igény radikális erősödésének vagyunk tanúi, miközben a vonatkozó fejlesztési kérdések számos ponton nyitottak, s a társadalomtudományi elemzés segítségét igénylik.
Nyíri Kristóf a projekt első nyilvános konferenciáján mondott bevezetőjében így foglalta össze a kutatás céljait és szempontjait:
A huszadik század filozófiájának talán legalapvetőbb vívmánya ama belátásnak érvényre juttatásában áll, hogy az emberi gondolkodás hordozója nem pusztán az egyéni tudat, hanem tetemes mértékben a közösségi lét. Wittgensteinnak és Heideggernek egyaránt ez az üzenete. A közösségi létet viszont a kommunikáció tartja fenn. Heidegger hangsúlyozza, hogy a "híradás" értelmében vett közlés csupán határesete annak az egzisztenciálisan mélyebben ható beszédnek, amely az együttlétet, a heideggeri Miteinanderseint voltaképpen létrehozza. S híres az amerikai filozófus Dewey Demokrácia és nevelés című könyvében adott tézis: "Nemcsak úgy áll a helyzet, hogy a társadalom átadás-átvétel [transmission] által, közlés-közlekedés [communication] által marad fenn, de joggal mondható, hogy az átadás-átvételben, a közlés-közlekedésben létezik. Több mint verbális kapcsolat van a közös, közösség, közlés-közlekedés között. Az emberek a közösen bírtak révén élnek közösségben; s a közösen birtokoltakhoz a közlés-közlekedés juttatja őket." Dewey nyomdokain haladva írta azután a szociológus Robert Park, hogy a kommunikáció hozza létre azt a konszenzust és megértést a társadalmi csoport egyes összetevői között, amely végül a csoportnak és összetevőinek nem pusztán a társadalmi, de úgymond a kulturális egység jellegét is adja; a kommunikáció szövi, ahogy Park fogalmazott, a szokás és kölcsönös várakozások ama hálóját, mely egymáshoz köti a társadalmi entitásokat. Magyarországon néhány éve Kiss Ulrich jezsuita kommunikációs szakember emlékeztetett arra, hogy "a communico, -are ige eredetileg megosztást és egyesülést jelent, nem csak megtárgyalást: 'közösen tesz valamit valakivel'. A communicatio ennek megfelelően részesítés: részesítem a másikat abban, amivel kapcsolatban szeretném, hogy közös kincsünk legyen. Még a köz-lés szavunk is magában rejti azt, ami közös. A folyamat gyümölcse tehát valamilyen módon közösség, communio, megosztott, közös értékek vállalása."
Mondhatjuk tehát, hogy az ember, lényegi természete szerint, kommunikáló lény. S nem kétséges, hogy jelesül a mobil telefonhasználat olyankor is tényleges és mély emberi igényt elégít ki, amikor valamely beszélgetés intellektuális, üzleti vagy mindennapi-praktikus szempontból kevéssé tartalmas. Azt is látnunk kell persze, hogy a mobil kommunikáció és mobil internethozzáférés viszonyai között otthonos személyiség - a hálózott individuum - új pszichológiai típust jelenít meg; nem azonos sem a Gutenberg-galaxisban, sem a könyvnyomtatás előtti vagy egyáltalán az írásbeliség előtti világban otthonos és sikeres személyiséggel. A hálózott individuum: sajátos tájékozódásai, kapcsolódásai által megkülönböztethető egyéniség, aki ugyanakkor állandó kommunikatív összeköttetésben áll szűkebb-tágabb virtuális közösségével. Felmerül a kérdés, hogy ez a típus vajon hogyan ragadható meg a személyiségpszichológia eddigi eszközeivel? Projekt-munkánk során arra a belátásra jutottunk, hogy a szocializáció mikéntje itt meghatározóbb, mint a velünkszületett vagy kisgyermekkorban szerzett diszpozíciók. A virtuális környezetben az az ember érzi magát otthon, aki ama környezettel már gyermekkorában megismerkedett. Ám ezzel együtt is félreismerhetetlen tény, hogy - függetlenül a szocializáció ilyen vagy olyan voltától - éppenséggel léteznek eredendően eltérő személyiségvonások. S az ismert tipológiák közül ezen a ponton az introvert-extravert megkülönböztetés látszik a leginkább használhatónak, különösen annak az idősebb és az ifjabb Eysenck által közösen kidolgozott változatában. Az introvert személyiséghez képest az extravert szívesebben és gyakrabban vesz részt társas interakciókban, vonzódik az ingergazdag, tevőleges cselekvést igénylő, szokatlan helyzetekhez, kevésbé kerüli a feszültségekkel járó szituációkat, s kevésbé szorul strukturált tanulási környezetekre. Az introvert-extravert különbséget Eysenck-ék biológiailag is értelmezni tudják. Így a megkülönböztetés egyaránt alkalmazható az írásbeli és az írásbeliséget megelőző kultúrák viszonyaira; s persze az írásbeliséget meghaladó elektromos-elektronikus-multimediális kultúra viszonyaira is, amely viszonyok, hitem szerint, a régmúlt archaikus otthonosságát egyfajta új otthonosság alakjában állítják vissza. Lukács György, a Theorie des Romans-ban, az eposz korát jellemzi úgy, hogy abban a világ még tágas és ugyanakkor otthonos, a lélek számára az odakint és az idebent még nem válik szét, s a szellem eseményei az értelem és az érzékek számára egyaránt megragadhatók. A regény korában - mi mondhatjuk így: a nyomtatott szó korában - kint és bent egysége megbomlik. A hálózott individuum világában, a mobil információs társadalom viszonyai közepette, ez az egység, az egyén belső szellemi rezdülései és külső közösségi környezete közötti szoros kapcsolat áll helyre.
Projektmunkánk során ki-ki újra megbizonyosodhatott arról, hogy a tudástársadalom felé vezető út, mindazonáltal, valóban járható. A nagyobb sávszélesség, a gyorsabb adatátvitel nem öncélú műszaki fejlesztések; s úgyszintén nem esetleges a szerepe, noha esetleges az elnevezése, a mostanában színre lépő "Bluetooth" technológiának (s majdani utódainak), amely adott felhasználó(k) közvetlen környezetében működő elektronikus eszközök drótnélküli és automatikus információcseréjét, szinkronizációját valósítja meg. A mérnöki ösztönök kifogástalanul működnek: az emberek közötti kommunikáció folyamatosságát és természetességét az eszközök közötti kommunikáció folytonossága biztosítja. Itt az ideje, hogy immár a bölcsész-ösztönök is magukra találjanak. A web az összevisszaságok, esetlegességek és egyenetlenségek dacára a kultúra és tudomány eddig soha nem látott gazdagságát és rendezettségét nyújtja. A virtuális közösségektől, azok minden felszínességével együtt is, folyamatos az átmenet a valódi emberi kapcsolatok felé. Boldognak kell lennie az entellektüellnek, aki a kommunikáció mai forradalma közepette dolgozhat. Az egész eddigi kommunikációtechnológiai történelem most nyeri el értelmét. A kommunikációtechnológiai elidegenedés visszavételének korát éljük. A hálózott individuum - az új otthonosság polgára.
A kutatás azóta elért eredményeiről 2001 és 2005 között öt konferencián esett szó az MTA szervezésében: 2005. ápr. 28-30: Kép, gondolat és tudás a mobilkorban (Nemzetközi tudományos konferencia. Helyszín: MTA, Budapest V., Roosevelt tér.), 2004. június. 10-12: Globalitás és lokalitás a mobil kommunikációban: Helyek, képek, emberek, kapcsolatok (Nemzetközi tudományos konferencia. Helyszín: MTA, Budapest.), 2003. ápr. 24-25: Mobilkommunikáció: Társadalmi és politikai hatások (Nemzetközi tudományos konferencia. Helyszín: MTA, Budapest.), 2002. nov. 29-30: Filozófia, pszichológia, művelődés (Nemzetközi tudományos konferencia. Helyszín: MTA, Budapest.), 2002. május 24-25: nemzetközi tudományos konferencia (helyszín: MTA, Budapest), 2001. december 7.: nyilvános tudományos konferencia (A XXI. sz. kommunikáció új útjai, helyszín: MTA, Budapest), 2001. október 7: zártkörű workshop, 2001. május 29: nyilvános konferencia (A XXI. sz. kommunikációja , helyszín: MTA, Budapest), 2001. március 10-11: zártkörű workshop.
A kutatások nyomán három magyar nyelvű, négy angol és egy német kötet is megjelent. A kötetek:
Mobil információs társadalom: Tanulmányok, Nyíri Kristóf szerk., Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001
Nyíri Kristóf: Bevezetés
Gedeon Péter: A mobil információs technológia hatása a gazdaságra
Karácsony András: A politikai kommunikáció transzformációja
Heller Mária: Új kommunikációs helyzetek és szükségletek: A hierarchikus nyilvánosságok kialakulása
Mester Béla: Dokumentumok az akusztikus térben: Szöveg és beszéd mobiltelefonon át
Ferencz Sándor: A mobil informatikai eszközök hatása információs habitusunkra
Pléh Csaba: A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia
Csépe Valéria: Kognitív fejlődés és mobil információs társadalom
Sándor Klára: Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy újra a régi?
Kondor Zsuzsanna: Filozófia, tudás, kommunikáció
Laki János - Palló Gábor: A tudományos kommunikáció átalakulása
Fekete László: Ember, gép, kommunikáció: Néhány évvel a kommunikációs eszközök konvergenciája előtt
A 21. századi kommunikáció új útjai, Nyíri Kristóf (szerk.), Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001
Nyíri Kristóf: Előszó
Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobil telefónia
Rituper Tamas: Jobbára ártalmatlan: chat a wapon
Nyírő András: Miért jó az oplogó? Az új vizuális népművészetről
Nyíri Kristóf: Képjelentés és mobil kommunikáció. Vázlat
Buda Béla dr.: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélő ill. túlhasználatával kapcsolatosan
Krajcsi Attila - Kovács Kristóf - Pléh Csaba: Internethasználók kommunikációs szokásai
L. László János - Sükösd Miklós: Az m-kormányzat (h)őskorszaka. Hogyan használják a mobilt a magyarországi önkormányzatok és ki fizeti a számlát?
Mester Béla: Politikai közösség és a médiumok. A felhasználó mint állampolgár
Gedeon Péter: Piac és pénz a mobil információs társadalomban
Laki János - Palló Gábor: Projektvilág és informális hálózat a tudományban
Kiss Ulrich: A kommunikáció teológiája
KÖNYVISMERTETÉSEK
Nyíri Kristóf: Castells, The Information Age
Pléh Csaba: Donald, A Mind So Rare
Mobilközösség - Mobilmegismerés. Tanulmányok, Nyíri Kristóf (szerk.), Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002
Nyíri Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig
Z. Karvalics László: Információközösségek. Kísérlet egy fogalom megragadására
Nicola Green: A közösség újrameghatározása. Magánszféra és számonkérhetőség
Robin Dunbar: Vannak-e kognitív korlátai az e-világnak?
Sándor Klára: A nyelvi arisztokratizmus alkonya
Wolfgang Coy: Szöveg és hang. A számítástechnika változó szerepe a kommunikációban
Benczik Vilmos: A hang mágiájától a hang forradalmáig
György Péter: Virtuális távolság
Herbert Hrachovec: Közvetett-közvetített jelenlét
Karácsony András: Individualitás a nomádok földjén. Pillanatképek
Kondor Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció
Csépe Valéria: Gyermekek a mobil információs társadalomban. Kognitív előnyök és hátrányok
Kovács Kristóf - Krajcsi Attila - Pléh Csaba: Mobilhasználat, időgazdálkodás és extraverzió
Barbara Tversky: A grafikus kommunikáció néhány válfaja
Nyíri Kristóf: Az MMS képfilozófiájához
Dessewffy Tibor - Galácz Anna: Mobilkommunkáció és társadalmi diffúzió
Szekfű Balázs: Hogyan keljünk át a "szakadékon" a mobiltelefóniában?
Buda Béla dr.: A mobiltelefon problémái a pszichoterapeuta szempontjából
Sükösd Miklós - Dányi Endre: M-politika akcióban:
SMS és e-mail a 2002-es magyarországi választási kampányban
Allzeit zuhanden: Gemeinschaft und Erkenntnis im Mobilzeitalter, Kristóf Nyíri (Hg.): Deutsche Übersetzungen von Piroska Draskóczy Wien: Passagen Verlag, 2002
Mobile Communication? Essays on Cognition and Community, Kristóf Nyíri (ed.) Vienna: Passagen Verlag, 2003
Mobile Learning: Essays on Philosophy, Psychology and Education, Kristóf Nyíri (ed.) Vienna: Passagen Verlag, 2003
Mobile Democracy: Essays on Society, Self and Politics, Kristóf Nyíri (ed.)Vienna: Passagen Verlag, 2003
A Sense of Place: The Global and the Local in Mobile Communication, Kristóf Nyíri (ed.) Vienna: Passagen Verlag, 2005
A kötetek és a konferenciaelőadások is megtalálhatók a http://21st.century.phil-inst.hu címen.