A médiakonvergencia kutatóközpontja
A számítógépek és az informatikai alkalmazások széleskörű elterjedése, a távközlés, a média és az informatika összeolvadása új problémák elé állítja a fejlesztőket, a gazdasági döntéshozókat és a szabályozó hatóságokat egyaránt. Milyen új szolgáltatásokra lesz igény ebben a komplex információs térben, és hogyan kell egy ilyen szolgáltatást megtervezni? Milyen hatással van a technológia a fogyasztók viselkedésére, és hogyan hatnak a fogyasztói elvárások arra, hogy mely technológia tud elterjedni? Ezek a kérdések mérnöki, informatikai, illetve társadalom- és gazdaságtudományi ismeretek és módszerek együttes alkalmazását igénylik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Telekom Rt. 2002-ben a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén belül ezért létrehozta a Média Oktatási és Kutató Központot az új, konvergens média jelenségeinek vizsgálatára.
A globális tudástér: kommunikációs hálók és az információ társas használata
A technológiai fejlődés az információáramlás, -kezelés és -átadás olyan új formáit honosította meg mindennapi életünkben, amelyek akár tizenöt évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek voltak. Az internet és általában a digitálisan tárolt és széles körben hozzáférhető információ afféle globális archívum kialakulásához vezetett, amelyben elmosódik a határ a "nyilvános" és a "személyes" információ között. Az információ társadalmi jelenség: társadalmi használata, hasznosulása határozza meg jelentőségét. Ezért az információs csatornák - például az internet vagy az új mobil hálózatok - jelentőségét és potenciális üzleti lehetőségeit az érti meg, aki figyelembe veszi, hogy e csatornák és információs tartalmak hogyan ágyazódnak be a társadalomba, hogyan illeszkednek a mindennapi élet rutinjaihoz, s hogyan alakítják át ezeket a rutinokat.
Emergens közösségek a virtuális térben: peer modellek és open source kezdeményezések
Az új média, a sokcsatornás, decentralizált és sokirányú megváltoztatja az egyén és a társadalom tudáshoz való viszonyát, a tudás hozzáférésének, fogyasztásának és felhasználásának technikai lehetőségeit és céljait. Az új médiatér új társadalmi formák, hálózatok és emergens közösségek kialakulásához is vezet, amelyek nem igényelnek központi, hierarchikus intézményt vagy irányítást, és ezért teljesen új gazdasági, jogi és szociológiai - valamint technikai - megoldásokat követelnek. A peer production általános fogalmába olyan változatos jelenségek tartoznak, mint a szabad szoftver mozgalom (open source), a nyitott tartalom (open content), a tartalom közösségi értékelése, szűrése, rendezése (az open directorytól a kollaboratív filteringig), vagy az újfajta termék- vagy erőforrás-elosztási megoldások (például a fájlcserélő hálózatok és a grid-megoldások). E jelenségek szükségképpen maguk után vonják a szerzői jogok koncepciójának felülvizsgálatát. Az új szerzői jogi mozgalmak leírásához, megértéséhez szervezetelméleti, gazdaságszociológiai, politikai gazdaságtani, antropológiai, jogi ismeretek szükségesek. A MOKK széles körű együttműködés keretében vizsgálja az új média felvetette kérdéseket, technikai és társadalom-tudományi elemzésekkel kíván hidat teremteni a "tartalom-centrikus" és a "technológia-centrikus" megközelítések, valamint a praktikus alkalmazások és a tudományos modellek között.
Információtúlterhelés és szűrési rendszerek: az információfeldolgozás új megoldásai
Az interaktív digitális média a legkülönbözőbb típusú információhoz való korlátlan hozzáférés, az "információs társadalom" ígéretét hordozza. Az Internet és a digitális kultúra kutatása mindeddig kevés figyelmet fordított magára a felhasználóra, akit az információbőség épp olyan komoly problémákkal szembesít, mint az információhiány. A digitális világ felhasználó-központú elemzései a testre szabási technológiák, a közösségi szűrési technikák, vagyis a praktikus alkalmazások első megjelenésével kezdődtek el. Ma már látható, hogy a felhasználó, s az egyén szempontjából óriási jelentősége van a szűrési és információfeldolgozási technikáknak, a tudásmenedzsment képességek személyes elsajátításának. A MOKK a technikai újításokat és lehetőségeket az egyén kognitív képességeivel és társadalmi igényeivel összefüggésben kívánja vizsgálni, innovatív fejlesztésekkel és programokkal szeretné segíteni az egyéni és társas információfel-dolgozás folyamatát.
Archívum és rögzített tudás: az információ-tárolás új követelményei
A digitális kultúra alapintézményei a nagy nemzeti memóriapaloták - adattárak, múzeumok, levéltárak, valamint a privát digitális archívumok. Az itt tárolt információk megtalálása, elérése, a tudás rendezése és a visszakereshetősége komoly informatikai probléma. Az informatikai kompetenciát ki kell egészítenie a rendezés- és osztályozáselméletnek, a könyvtártudománynak, a könyvtári informatika elméleti ismereteinek, illetve a nagy memóriaintézményekben folyó dokumentumfeltáró munka (katalogizálás) sok évtizednyi gyakorlati tapasztalatainak. A MOKK olyan komplex információfeldolgozási megközelítéseken dolgozik, amely a felhasználói felületek ergonómiájától a szűrési és osztályozási eljárások kognitív tudományi alapjain át az adatbázis-építés informatikájáig felöleli a releváns tudományágak legfrissebb tapasztalatait.
Intelligens hálózat: a gépi szövegfeldolgozás ígéretei
A dokumentumok tartalmának feldolgozása, a metainformációk összegyűjtése és dokumentumokhoz rendelése régóta olyan nagyságrendű feladat, hogy azt emberi munkaerővel lehetetlen megoldani. Egyre inkább szükség van arra, hogy gépi úton végezzünk automatikus vagy félautomatikus osztályozási, tárgyszavazási, tartalomkivonatolási feladatokat. Ennek során nyelvtechnológiai, szemantikai, ontológiai erőforrásokat kell igénybe vennünk. A szövegek gépi feldolgozása, értelmezése, illetve az intelligens ember-gép kommunikáció megköveteli a számítógépek természetes nyelvi képességeinek ki- és továbbfejlesztését. Ehhez egyfelől a természetes nyelv ismeretére, nyelvészeti tudásra, illetve ezek hasznosítását megvalósítani képes nyelvtechnológiai kompetenciára van szükség. A klasszikus értelemben vett nyelvtechnológiai eszközök egy adott pont után már nem alkalmasak önmagukban a gépi szövegfeldolgozásra, mert szemantikai képességek hiányában nem képesek feloldani a természetes nyelv többértelműségét, illetve homályosságát. A szemantikai szint figyelembe vétele, kezelése már a szakterületi, ipari ontológiák igénybevételének szükségességét veti fel, ám a mesterséges intelligencia építéséhez, a gépek szemantikai képességekkel történő ellátásához elengedhetetlen ontológiai-ismeretelméleti, nyelvészeti, kognitívtudo-mányi szaktudás.
A mobilitás lehetőségei: a térinformatika és a kommunikációs csatornák összekapcsolása
A mobil távközlés nem pusztán azért hoz forradalmi változásokat, mert a kommunikáló ember mozog, tehát bárhol lehet, hanem azért is, mert az új technológia révén azonosíthatjuk helyét a fizikai-földrajzi térben, és tudhatjuk azt is, hogy más objektumok hol vannak hozzá képest. Ezt a két információt összekapcsolva segítséget adhatunk a felhasználóknak a fizikai térben való navigációra, mozgásra. Ez természetesen jelentős mértékben átalakíthatja az emberi térhasználat eddig gyakorlatát, a munkavégzéstől és a közlekedéstől a vásárláson, szórakozáson át egészen az otthoni tér használatáig. A virtuális és valóságos terek újfajta szimbiózisára kell felkészülnünk, amelynek elemzéséhez szükség van a térhasználatra vonatkozó eddigi ismereteinkre is. A nagyobb életmódváltások sorozatában a gazdaságtörténet egyik rendkívüli mozzanata volt, amikor a családi gazdaság felbomlásával a munkahely és az otthon terei elváltak egymástól. Ugyanilyen jelentőségű fordulatot hozhat a privát és a köztér, a munkahely és az otthon közti határ elmosódása. Márpedig a hálózat nyújtotta újfajta munka-, vásárlási, fogyasztási és szórakozási lehetőségek erre a "visszarendeződési" folyamatra utalnak, amelyet munka-, fogyasztás- és gazdaságszociológiai és antropológiai szempontból is értelmeznünk kell, ha a mobilitáshoz kötődő új szolgáltatások jövőjét szeretnénk elemezni, megtervezni.
Szószablya
a projekt időtartama: 2003 márciusa - 2004 májusa
a projekt célja: a Magyar Webkorpusz létrehozása, mely minden korábbinál nagyságrendekkel nagyobb méretű Magyar nyelvű tokenizált szöveggyűjtemény, s ez alapján elkészíteni a Szószablya Gyakorisági Szótárat, szabadon elérhető (LGPL licencű) hunmorph morfológiai elemzőt, a hunstem szótövezőt és a hunspell helyesírás ellenőrzőt, valamint a programok által használt hunlex Magyar helyesírási és morfológiai szótárat.
a projekt honlapja: http://www.szoszablya.hu
Hunglish
a projekt időtartama: 2004 júliusa - 2005 júniusa
a projekt célja: a Hunglish egy szabadon felhasználható, statisztikai gépi nyersfordítót, illetve fordítástámogató rendszert hoz létre, magyar nyelvű szövegek angolra való átültetéséhez. A gépi fordító tanításához egy kétnyelvű illesztett párhuzamos korpuszt hozunk létre. A projekt lezárása után nemcsak a kifejlesztett szoftvereket, hanem a korpuszt és az ez alapján épített/javított kétnyelvű magyar-angol szótárat is szabadon hozzáférhetővé tesszük bárki számára
A projekt honlapja: http://mokk.bme.hu/projektek/hunglish
Agyfarm
a projekt időtartama: 2002 novembere - 2005 januárja
a projekt célja: az online közösségek spontán szerveződését támogató infokommunikációs infrastruktúra prototípusának kifejlesztése: az infrastruktúra elemeinek kiválogatása, ezek integrálása. Olyan szolgáltatás kifejlesztése, mely egyrészt (technológiailag és interfész szinten) optimális környezetet teremt közösségek, tartalmak, felhasználók (hiteles felhasználói profilok), értékek kialakulására, fejlődésére. A rendszer tervezése közben számos megfigyelést tettünk, célzott kutatást végeztünk: például, a virtuális teret és a valós környezetet szervező, rendszerező, strukturáló normák, osztályozási rendszerek, hierarchiák és ontológiák kialakulásának, kölcsönhatásának, transzformációjának vizsgálata. A tartalmi szempontból erősen heterogén anyagok rendszerezéséhez szükséges fogalmi hálók, tárgyszó- és osztályozási rendszer definiálása. A már létező, a kollaboratív tartalomszűrési mechanizmusokban használt tartalomértékelési rendszerek és algoritmusok megismerése, összehasonlító elemzése. Valamint az interfész tervezésekor az online felületeken használt vizuális, textuális és egyéb visszacsatolási technikák vizsgálata, az egyes funkcionalitásoknak megfelelő eljárások kiválasztása, finomítása, implementálása.
a projekt honlapja: http://www.agyfarm.hu
MEO
a projekt időtartama: 2004 decembere - 2006 decembere
a projekt célja: A vállalatok közönségkapcsolati gyakorlatában folyamatosan épített tudásbázis működtetéséhez szükség van olyan ontológia-alapú tudásmenedzsment képességekre, amelyek a tudástár gyakorlati, tényszerű információinak összerendelését, integrálását, rendszerezését teszik lehetővé. A Magyar Egységes Ontológia (MEO) projekt közvetlen célja az effajta közönségszolgálati tevékenység intelligens, gépi támogatása a távközlés területén. Ha a rendszer sikeresen felépül, az ontológia-infrastruktúrát minden más szakterületen ugyanúgy lehet hasznosítani, hiszen csak a szakterület-specifikus tudásbázist, illetve szakontológiát kell kicserélni. A közvetlen célok eléréséhez ezért a projektnek úgy kell elvégeznie a fejlesztéseket, hogy annak eredményei szélesebb körben és más célokra is használhatóak legyenek. A projekt közvetett célja ezért egy olyan egységes nemzeti ontológiai keretrendszer megteremtése, mely szabadon felhasználható csúcsontológiát és távközlési közönségszolgálati szakontológiát tartalmaz, illetve nyílt, szabadon felhasználható ontológia-infrastruktúrára épül (ontológia-menedzsment módszertannal, ontológiakezelési eszközökkel, praktikus útmutatókkal rendelkezik, és biztosítja a keretrendszer fenntartásához szükséges kooperációs intézményrendszert is).
a projekt honlapja: http://ontologia.hu
NDA
a projekt időtartama: 2003 januárja - 2004 júniusa
a projekt célja: A MOKK kapott megbízást arra, hogy kidolgozza a Nemzeti Digitális Adattár koncepcióját, és elkészítse a megvalósíthatósági tanulmányt. Nem klasszikus archívumot képzeltünk el, hanem önállóintézmények integrált hálózatát, mely hálózatban a szintaktikai és szemantikai egységet nemzetközi szabványok, illetve közösen elfogadott tudásszervezési rendszerek teremtik meg. Az NDA konszenzuskereső folyamatnak, mozgalomnak fogható fel, melynek azonban természetesen vannak megmutatható eredményei is. A legfontosabb produktum a közös kereső portál, mely lehetővé teszi majd az NDA-hoz csatlakozott archívumok katalógusainak, anyagainak közös kereshetőségét.
a projekt honlapja: http://www.nda.hu
NAVA
a projekt időtartama: 2002-2005
a projekt célja: A Nemzeti Audiovizuális Archívum ötlete 1999-ben merült fel először, és hosszú - kényszerpihenőkkel is tarkított - előkészítő időszak után 2004 végén fogadta el a magyar Országgyűlés azt a törvényt, amely végre szabad utat nyitott az új intézmény megalakítása előtt. A NAVA elsődleges céljaként azt fogalmazták meg, hogy a magyarországi tévé- és rádióadók által sugárzott műsorszámok digitális kötelespéldány archívumaként gyűjtse és az utókor számára tegye elérhetővé a tévé- és rádiócsatornák magyar vonatkozású műsorszámait. A NAVA legfőbb feladata, hogy audiovizuális kultúránk e két fontos szegmensében legalább a jövőben biztosítani tudjuk dokumentumok hosszú távú fennmaradását, illetve minél szélesebb körű elérését.
a projekt honlapja: http://nava.hu
Creative Commons
a projekt időtartama: 2004-
a projekt célja: a jelenlegi szerzői jogi szabályozás hátrányainak kiküszöbölésére született alternatív szerzői jogi megoldás, mely szerint ma minden létrejött művet automatikusan megillet a szerzői jogi védelem, és a szerző engedélye híján automatikusan megtiltja annak átdolgozását, felhasználását, terjesztését, többszörözését. 2004. szeptember elején indult el a Creative Commons magyarországi honosítási folyamata, melyet a MOKK kutatásainak és projektjeinek irányát követve magára vállalt. A honosítási projekt során a BME MOKK lett a Creative Commons nemzetközi koordinációjával foglalkozó iCommons magyarországi partnere. A szerződés magyar fordítása elkészült, a CC Magyarország 2005. október 15-én elindult, 2006 elejére várható, hogy a magyar Szerzői Jogi Törvény módosításával a Creative Commons beilleszkedik a magyar jogrendbe.
a projekt honlapja: http://creativecommons.hu
3G/4G mobil és vezeték nélküli technológiák és hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos
felhasználói viselkedések elemzése
a projekt időtartama: 2005 júliusa - 2008 júniusa
a projekt célja: A mobil multimédia révén kialakuló új hálózati kommunikáció során a fogyasztók (felhasználók) bárhol elérhetőek, s saját igényeiknek, kultúrájuknak megfelelő használati szokásokkal, gyakorlattal, "ideológiákkal" rendelkeznek. Másfelől a mobil multimédia intelligens eszközökkel népesíti be a fizikai teret (kezd kialakulni a mindenütt jelenlevő számítástechnika). Ezzel felerősödik a térhez való tudatos viszony, hiszen a mobil eszközök segítségével a földrajzi térhez kapcsolható információkat könnyebben lehet beszerezni, központi adatbázisba építeni, majd elemezni, illetve könnyebben lehet az embereket mobil eszközökkel ellátni és a folytonosan változó viszonyukat meghatározni a földrajzi térhez, a térben elhelyezkedő objektumokhoz képest. Mindezek a lehetőségek természetesen a térhez köthető információszolgáltatás céljainak, lehetőségeinek radikális újragondolását követelik meg. A kutatás több fázisban és téren folyik. A MOKK az adatbányászati módszerek alkalmazásával az információ-fogyasztás tematikus, kulturális feltérképezésére, a fogyasztási szokások, fogyasztási minták, illetve időhasználati gyakorlatok, időbeli minták megtalálását tűzte ki célul.
A projekt honlapja: http://mokk.bme.hu/projektek/4g
Szakadát István, Réteges struktúra, alaprelációk, in: (szerk.), III. Számítógépes nyelvészeti konferencia, Szeged: SZTE, 2005
Szakadát István, A perem közepén, in: S.Nagy Katalin (szerk.), Társadalmi térben, Budapest: BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, 2005, 305-321.o.
Szakadát István, Miért kell formális ontológia?, in: Magyar Távközlés, 2005/3. 39-43.o.
Szakadát, István, Knapp, Gábor, New Document Concept and Metadata Classification for Broadcast Archives, in: A.G. Nilsson et al. (eds.), Proceedings of the Fourteenth International Conference on Information Systems Development (ISD´2005), Springer, 2005
D. Tikk, Zs.T. Kardkovács, G. Magyar, A. Babarczy, I. Szakadát, Natural Language Question Processing for Hungarian Deep Web Searcher, in: Wilfried Elmenreich, J. Tenreiro Machado, Imre J. Rudas (eds.), Intelligent Systems at the Service of Mankind, Volume 2, Augsburg, Germany: UBooks, 2005
I. Szakadát, L. Lois, G. Knapp, New Methods for Enhancing the Effectiveness of the Dublin Core Metadata Standard Using Complex Encoding Schemes, in: Vasilecas, O., Caplinskas, A., Wojtkowski, G., Wojtkowski, W., Zupancic, J., Wrycza, S. (eds.), Information System Development: Advances in Theory, Practice, and Education, Springer, 2005, pp.365-375.
Z. Dezső, E. Almaas, A. Lukács, B. Rácz, I. Szakadát, A.L. Barabási, Fifteen Minutes of Fame: The Dynamics of Information Access on the Web, in: ArXiv physics/0505087, 2005.
Bodó Balázs, Szakadát István, Nyílt szoftverek, nyílt archívum, nyílt hozzáférés 3., in: Magyar Távközlés, 2005/3., 7-10.o.
György Péter, Knapp Gábor, Szakadát István, Nyílt szoftverek, nyílt archívum, nyílt hozzáférés 2., in: Magyar Távközlés, 2005/1, 4-7.o.
Szakadát István, Reláció, szintaktika, szemantika, in: TMT, 51. évf., 2004/12, 531-540.o.
Bodó Balázs, Szakadát István, Nyílt szoftverek, nyílt archívum, nyílt hozzáférés 1., in: Magyar Távközlés, 2004/3., 2-5.o.
Halácsy Péter, Kornai András, Németh László, Rung András, Szakadát István, Trón Viktor, Varga Dániel, Hunglish: nyílt statisztikai magyar-angol gépi nyersfordító in: Alexin Z., Csendes D. (szerk.), II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, SZTE, Informatikai Tanszékcsoport, 81-84.o.
Babarczy Eszter, Halácsy Péter, Szakadát István, Keresés, relevancia, bizalom, autoritás a hálózaton, in: Magyar Távközlés, 2004/2., 10-13.o.
Szakadát István, Hierarchia, in: Helmich Dezső, Szántó Zoltán (szerk.), Metodológia, társadalom, gazdaság. Im memoriam Bertalan László, Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2004, 139-166.o.
Halácsy, P., Kornai, A., Németh L., Rung A., Szakadát I., Trón V., Creating open language resources for Hungarian, in: Proceeding of the 4th International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC2004), 2004.
László Németh, Viktor Trón, Péter Halácsy, András Kornai, András Rung, István Szakadát, Leveraging the open-source ispell codebase for minority language analysis, in: Proceedings of SALTMIL 2004, 2004.
Domonkos Tikk, Zsolt T. Kardkovács, Gábor Magyar, Anna Babarczy, and István Szakadát, Natural language module of a hungarian deep web searcher, in: IEEE 4th International Conference on Intelligent Systems Design and Application, Budapest, Hungary, 2004, pp. 73-77
Domonkos Tikk, Zsolt T. Kardkovács, Zoltán Andriska, Gábor Magyar, Anna Babarczy, István Szakadát, Natural language question processing for hungarian deep web searcher, in: W. Elmenreich, W. Haidinger, T. Machado (eds.), 2nd IEEE International Conference on Computational Cybernetics, ICCC 2004, (Vienna, Austria), 2004, pp. 303-309. (ISBN 3-902463-01-5)
Halácsy, P., Kornai, A., Németh L., Rung A., Szakadát I., Trón V., A Szószablya projekt, in: Proceedings of the 1st Hungarian Computational Linguistics Conference, Szegedi Tudományegyetem, 2003.
Halácsy, P., Kornai, A., Németh L., Rung A., Szakadát I., Trón V., The Szoszablya Project, in: Proceedings of the 1st Hungarian Computational Linguistics Conference, Szegedi Tudományegyetem, 2003.
Halácsy, P., Kornai, A., Németh, L., Rung, A., Szakadát, I., Trón, V., Szógyakoriság és helyesírás-ellenőrzés [Word frequency and spell-checker accuracy], in: Proceedings of the 1st Hungarian Computational Linguistics Conference, Szegedi Tudományegyetem, 2003, pp.211-217.
Szakadát István, Keresőrendszerek a weben, in: PKI Tudományos Napok, 2003, Budapest: Matáv PKI, 2003
György Péter, Memex, Budapest: Magvető, 2002