KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA

Balázs László habilitált egyetemi docens, a Dunaújvárosi Egyetem oktatási rektorhelyettese. PhD fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskolájában a szervezeti kultúra és az érzelmi intelligencia kapcsolatának vizsgálatából írt disszertációjával szerezte. A Soproni Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori iskolájában habilitált. A Kommunikációs Nevelésért Egyesület alapító tagja és elnöke. A Jel-Kép mellett a Civil Szemle szerkesztőbizottságának is tagja. Korábban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója volt. Jelenlegi kutatási területe a szalutogén kommunikációs folyamatok, technikák leírása, a szervezeti kommunikáció és a szervezeti folyamatok elemzése az egyéni szerepvállalás és jellemzők mentén, különös tekintettel a reziliens szervezet kialakítására. Jelentősebb publikációi: Érzelmi intelligencia és szervezet (DUE Press 2021); Organizational culture and emotion intelligence in school (LAP Saarbrücken 2015); Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. (Z-press Kiadó 2014). Tagja az MTA köztestületének, a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottságának, valamint a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság, Kommunikációtudományi Munkabizottságának.

Dr. Bodó Julianna erdélyi magyar antropológus, egyetemi professzor. 1973-ban érettségizett a csíkszeredai 1. Sz. Elméleti Líceumban. 1979-ben diplomázott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán. 1979-1990 között pedagógus volt a csíkszeredai 10. Sz. Általános Iskolában. 1990-1992 között Bukarestben A Hét kulturális folyóirat újságírója volt. 1992-től társadalomkutató, a Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport (KAM) - Regionális és Antropológiai Kutatások Központban. 2002-2004 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Műszaki és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékén adjunktus, 2005-2009 között docens, 2009-től professzor.

Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője. egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem végezte, ahol etnográfus és magyar nyelv-és irodalom szakos bölcsészként, középiskolai tanérként végzett. Doktori tanulmányait szintén a PTE-n folytatta, a Kommunikációs doktori programban védte meg 2013-ban. Magyarországi tanulmányai után visszatért szülőföldjére, ahol számos projektben vett és vesz részt. Munkahelyén keresztül aktívan bekapcsolódik Hargita megye kulturális életének szervezésébe és támogatja a megyei kulturális élt tudományos és módszertani központja vezetőjeként a helyi társadalom különböző közművelődési és közösségi szerveződéseit.

Keszeg Anna 2022 óta tanít a MOME-n. Kultúratudományi és kommunikációtudományi oktatási tapasztalattal, a párizsi École Normale Supérieure alumnájaként a vizuális kultúra és a kreatívipar kortárs folyamatai foglalkozik. Fontos számára a közösség, a menedzser hallgatók integrálása a tervezői közösségekbe. Szakfelelős, doktori témafelelős két magyarországi doktori iskolában. Kultúratudományi, filozófiai és történészi végzettségeit kombinálva a kortárs vizuális kultúra mikro- és makrotrendjei foglalkoztatják. E területek keresztmetszetében talált rá szűkebb kutatási területére, a divat és öltözködéskultúra jelenségére, mely legszenzitívebb leképezése a kortárs világ történéseinek. Divat és közösségi média, film, sorozatkultúra viszonyairól szól 2022-ben megjelent könyve, Divat-újratervezés. A kortárs divat médiaműködései címmel. Franciaországi tanulmányainak meghatározó szerepe volt kulturális tájékozódásában. Kommunikáció- és médiatudományi tanszékeken szerzett oktatási tapasztalata a menedzserszemlélet kialakítását segítette elő.

Maksa Gyula (1975, Debrecen) a Pécsi Tudományegyetem BTK Társadalom- és Médiatudományi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense, a PTE BTK Képregénytudományi Kutatóközpontjának alapító vezetője. 1999-ben a KLTE magyar nyelv és irodalom, 2003-ban az Université Catholique de Louvain kommunikáció szakán végzett. 2008-ban képregényes témával szerzett PhD fokozatot irodalomtudományból a Debreceni Egyetemen, majd 2017-ben szintén képregény témájú dolgozattal habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. 2004 óta dolgozik a felsőoktatásban, főállásban a Debreceni Egyetemen (adjunktus: 2009-2013) és a Pécsi Tudományegyetemen (2007-2009: tanársegéd; 2013-2018: adjunktus; intézetigazgató: 2021-2023; tanszékvezető: 2021-2024; 2018-jelenleg is: docens), óraadóként pedig egyéb hazai és nemzetközi intézményekben is szerzett tapasztalatokat, főként médiatudománnyal, képregénymédiával, valamint szervezeti és kultúraközi kommunikációval kapcsolatos kurzusokat tartott magyar, angol és francia nyelven. 2006 óta összesen 12 médiatudományi, illetve képregénytudományi konferenciát és workshopot szervezett. 2010 és 2023 között 6 egyéni (MTA Bolyai, NKA Alkotói, ÚNKP, NKP) és 4 csoportos (TÁMOP, PTE Nemzetközi Publikációs Pályázat, NEWSREEL2 Erasmus+) kutatási pályázat sikeres megvalósításában vett részt. Képregényes témakörben 2 megvédett PhD disszertáció konzulense volt, és jelenleg is egy PhD-hallgató munkáját segíti témavezetőként. Főbb kutatási területei: médiaelmélet, médiageopolitika/populáris geopolitika, grafikus regények, bande dessinée. A Szépirodalmi Figyelő Alapítvány Képregénytudomány és Média/Kultúra, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Letöltés című könyvsorozatainak társszerkesztője. Önálló könyvei: Változatok képregényre (2010); Képregények kultúraközi áramlatokban (2017). Közös kötete jelent meg Kálai Sándorral Bevezetés a médiakultúra tanulmányozásába címmel (2022). Öt könyv társszerkesztője, a legutóbbi: New Skills for Journalists: Comparative Perspectives from Europe (2022). Tudományos, oktatási és ismeretterjesztő írásai a magyaron kívül angol, francia, német és román nyelven jelentek meg.

Molnár Csilla Debrecenben születetett. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom szakon. A Pécsi Tudományegyetemen doktorált A vasfüggöny két oldalán. Élettörténeti elbeszélések a magyar-osztrák határvidéken című disszertációjával, amely 2013-ban kötet formájában is megjelent a Soproni Egyetemi Kiadónál. Jelenleg a Soproni Egyetem FMK Kreatívipari Intézetének egyetemi docense, a Kommunikáció- és médiatudomány BA szak vezetője. 2011-től tagja az MTA köztestületének a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságban. A Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító tagja, 2008-tól az MTA-UMIZ Imre Samu Nyelvi Intézet (Ausztria) elnökségi tagja, 2012-től az MTA VEAB Soproni Tudós Társaság Művészeti és Irodalomtudományi Bizottság alapítója, titkára, illetve a Magyar Szemiotikai Társaság tagja. 2019-ben adták ki A részlet látványa című tanulmánykötetét a Typotex Kiadónál, 2021-ben pedig a Medialitás és szimbolikus tudás című művét a L'Harmattan Kiadónál. 2022-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült a kommunikációtudományok területén végzett több évtizedes kutatói-oktatói munkájáért. Fő kutatási területe a kommunikáció és vizualitás kapcsolata, a képi szimbolika és szemiotika.

Molnár Bálint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kommunikációs igazgatója, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének adjunktusa. 2006-tól vállalati kommunikációs szakértőként dolgozott, majd 2012-től az Európai Innovációs és Technológiai Intézet digitális innovációs szervezetének (EIT Digital) marketing és kommunikációs menedzsere volt. 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztályvezetője, 2015-től három éven át vezette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kommunikációs osztályát. 2019-ben a Design Terminal innovációs ügynökség kommunikációs vezetője, 2020 tavaszától a BME Rektori Kabinetjének munkatársa, a Műegyetem Kommunikációs Igazgatóságát vezeti. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte 2000 és 2006 között, doktori fokozatot a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Programjában szerzett 2017-ben, 2020 és 2022 között a BME GTK Master of Business Administration szakjának hallgatója volt. 2009-től 2017-ig a Mathias Corvinus Collegium média és kommunikációs szakirányának vezetője. 2019-től 2021-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar Média Tanszékének vendégoktatója. 2021 nyarától adjunktus a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékén. Oktatóként, kutatóként a menedzsment és a kommunikáció határterületeivel foglalkozik. Az intézményi kommunikáció, a stakeholder management, az innovatív szervezetek kommunikációja, az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének kérdései foglalkoztatják elsősorban. Többek között, a Médiagazdaságtan, valamint a Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan tárgyak oktatója a Műegyetemen.

Murai András filmtörténész, docens, több mint tíz évig vezette a Budapesti Metropolitan Egyetem Kommunikációtudományi Intézetét. Fő érdeklődési területe film és kollektív emlékezet kapcsolata, valamint a személyes és társadalmi emlékezet viszonya. Könyvei: Film és kollektív emlékezet (Szombathely: Savaria University Press, 2008), Szex és szocializmus (Tóth Eszter Zsófiával közösen, Budapest: Libri, 2014), 1968 Magyarországon (Tóth Eszter Zsófiával közösen, Budapest: Scolar Kiadó, 2018). A Bergman 100. Régi és új írások Ingmar Bergman művészetéről című kötet szerkesztője (Gelencsér Gáborral közösen, Budapest: Gondolat Kiadó, 2018). Alapító tagja a Magyar Kommunikációtudományi Társaságnak, amelynek az elmúlt ciklusban elnöke is volt.

Oláh Szabolcs (tanszékvezető egyetemi docens, PR kommunikációs tanácsadó) Német-magyar szakos tanárként (1994) irodalmi szövegelemzéssel foglalkozott a Debreceni Egyetemen, ahol 1998-ban irodalomtudományból doktorált. 2012-ben Public Relations kommunikációs tanácsadó diplomát szerzett a Budapesti Kommunikációs Főiskolán. Oktatóként egyetemistákat győz meg arról, hogy aki tud olvasni, az sikeres lehet a céges világban is. Kutatóként az érdekli, hogyan válnak fogékonnyá érdekcsoportok nyelvhasználatokra, magatartási ajánlatokra, kulturális jelenségekre. A saját és a másik pozíciójának kijelölése érdekli az irodalmi művekben, a szervezeti kommunikációban, a reklámban és a propagandában. Megértéskutatással foglalkozik. Kutatási területei: Marketing, reklámszemiotika, Public relations kommunikáció, propaganda, médiaarcheológia, médiaesztétika, a kultúraközvetítés technikai, mediális, gazdasági és intézményes szempontjai. Több tudományos testület tagja: Magyar Public Relations Szövetség (2012), MTA Gazdálkodástudományi Bizottságának Kommunikációmenedzsment Bizottsága (2013), MTA DAB Nyelv-, Irodalom-, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottsága, Kommunikációmenedzsment Munkacsoport (2018), MTA köztestületi tag.

Dr. Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember. Diplomáit a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, illetve Bölcsészettudományi Karán szerezte. A Bécsi Egyetemen mester (LL.M.) fokozatot szerzett jogi informatika, informatikai jog témában. Doktori fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte, ugyancsak a Pécsi Tudományegyetemen habilitált. 2021 januárja óta az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára. Korábban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén egyetemi docens és tanszékvezető volt, 2016-ig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Informatikai és Kommunikációs Jogi tanszékén dolgozott. 2011 és 2021 között a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara Infokommunikációs Tanszékén részmunkaidős adjunktus volt. 2014 és 2016 között a münsteri Westälische Wilhelms-Universität kutatójaként dolgozott az Institut für Informations-, Telekommunikations und Medienrecht nevű intézetben. Az Infokommunikáció és Jog című szakmai folyóirat alapítója és 2015-ig főszerkesztője, jelenleg szerkesztője. A Fundamentum című emberi jogi folyóirat szerkesztője. Számos hazai és nemzetközi kutatás vezetője és résztvevője volt. Ezek közül kiemelkedik a 2016 és 2020 között folytatott, Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései című OTKA-kutatás, valamint a 2017 és 2020 között megvalósított, New skills for the next generation of journalists című Erasmus+ KA203 - Strategic Partnerships for higher education projekt. 2020-ban elnyerte a potsdami egyetem Voltaire Díját (Voltaire-Preis für Toleranz, Völkerverständigung und Respekt vor Differenz). A Mérték Médielemző Műhely nevű civil szervezet vezetője. E pozíciójában a magyar médiahelyzettel kapcsolatos kutatásokat vezet.

Pusztai Bertalan egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Társadalomtudományi Intézetének vezetője, a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezetője. Doktori fokozatát a Jyvaskyla-i Egyetemen szerezte 2005-ben. 2018-ban habilitált a Debreceni Egyetemen Hagyományalkotás és identitáskonstrukció a kortárs lokalitás-termelésben témával. Nagydoktori fokozatát 2023-ban szerezte meg a z MTA néprajz- és kulturális antropológia bizottságában, témája a helyi kultúra szerepe európai periférikus lokalitások önképének konstrukciójában volt. Kutatási területei: a turizmus médiareprezentációja, a turizmus kritikai és kultúratudományi kutatása, interkulturális kommunikáció, alkalmazott kutatások és kommunikációs tevékenység. A Tandíjfelező 1.0 kreatív verseny bíráló bizottságának elnöke 2015 óta, és ugyancsak ettől az évtől kezdve a Befutó Gyakornoki Program alapítója és vezetője. Több mint száz tanulmány és kötet szerzője és szerkesztője.

Székely Levente a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docense. A Mathias Corvinus Collegium műhelyvezetője. Szociológusként kutatási érdeklődéséhez a kultúrafogyasztás, a médiafogyasztás, az új média, az ifjúságügy, az oktatásügy és az információs társadalom tartoznak. A Magyar Szociológiai Társaság és az Ifjúságügy Szakértőinek Társasága tagja. 2019-ben megkapta a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság Gazsó Ferenc Emlékdíját. Számos kötet szerzője és szerkesztője.

Szondi György a BGE Külkereskedelmi Kara Kommunikáció Tanszékének docense. Közgazdász diplomáját ugyanezen a Karon szerezte 2000-ben, majd pedig Nagy-Britanniában tanult tovább, ahol Public Relations-ből szerzett MSc fokozatot a Stirlingi Egyetemen. 2014-ben Kommunikációtudományból szerzett Ph.D. fokozatot a Salzburgi Egyetemen, ahol az Európai Unió kommunikációs stratégiáit és kihívásait kutatta PR, marketing és diplomáciai szempontokból. 2003-tól az angliai Leeds Business School docense volt, ahol Európa legnagyobb és legnevesebb Public Relations tanszékén oktatott és vezette az MA International Corporate Communication képzést. 2013-tól pedig a dél-angliai Bournemouth University School of Media karán oktatott PR-t és szervezeti kommunikációt. A brit Chartered Institute of Public Relations (CIPR) kurzusain is rendszeresen oktatott stratégiai kommunikációt, médiakapcsolatokat, kríziskommunikációt valamint PR tervezést és kutatásmódszertant Angliában, Oroszországban és Bulgáriában. Szakterülete többek között a nemzetközi PR, a PR elméletének és gyakorlatának fejlődése, a válságkommunikáció, az ország és városmárkázás, a public diplomacy, valamint a PR története Magyarországon és Kelet-Európában. E területeken számos könyvfejezetet, cikket és tanulmányt publikált angolul és magyarul, de jelentek meg cikkei osztrák, belga, lengyel és észt szakfolyóiratokban is. A Place Branding and Public Diplomacy Q2-es besorolású folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, valamint a Sage és Routledge Kiadók kommunikáció, PR és helymárkázás témájú kéziratainak és könyvjavaslatainak rendszeres bírálója. Tudományos cikkei és tanulmányai a Journal of Public Affairs, Place Branding and Public Diplomacy, The Handbook of International Crisis Communication Research, The Routledge Handbook of Public Diplomacy, The Global Public Relations Handbook and The Handbook of Global Public Relations kötetekben, illetve folyóiratokban jelentek meg. Tagja a European Public Relations Education and Research Association-nek, illetve 2016-ban a magyar PR szakmáért tett nemzetközi tevékenységének elismeréseként a Magyar Public Relations Szövetség tiszteletbeli tagjává választották. Felsőfokon beszél angolul és olaszul, középszinten lengyelül, németül és észtül.

Szűts Zoltán az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalomból, doktorált irodalomtudományból és habilitált szociológiából, az Eszterházy Károly Egyetemen doktorált neveléstudományból. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a Neveléstudományi Doktori Iskola Digitális programigazgatója, az Oktatási Innováció Tanszék vezetője. Az elmúlt két évtizedben számos magyar és külföldi egyetem oktatója volt, ahol magyar és angol nyelven adott elő. Oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (tanszékvezető-helyettes), a Milton Friedman Egyetemen (tanszékvezető és rektori megbízott), a szöuli Hankuk University of Foreign Studies-on, a Kodolányi János Főiskolán, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Tanítóképző Karán és a budapesti McDaniel College-on. Az Oktatási Hivatal szakmai szakértője volt a digitális kompetenciák mérésének területén. Fő kutatási területei: internetes kommunikáció, közösségi média, digitális pedagógia, információs társadalom. Angolul, szerbül és horvátul anyanyelvi szinten beszél és publikál. Tagja az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottságának tagja, az MTA KöztestületMagyar Kommunikációtudományi Társaságnak, a Neveléstudományi Egyesületnek, a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének.

Tóth Benedek médiakutató, egyetemi docens, a Pannon Egyetem Társadalomtudományi Intézetének igazgatója. Kutatási területei: kultúra- és médiaelmélet, médiatörténet. Doktori fokozatát az ELTE-n szerezte, disszertációja a következő címen jelent meg: "Médiumok és valóságaik" (Budapest, MTA BTK, 2014). A Debreceni Egyetemen habilitált 2023-ban "Modernitás, sajtó, nagyváros" című értekezésével, melyben a társadalmi valóság konstrukciós folyamatainak 19. századi mediatizációjával, a modern globális médiakultúra genealógiájával foglalkozik, az értekezés várhatóan 2024-ben jelenik meg a Tempevölgy Kiadónál. Újabban a fenntarthatóság kulturális narratíváival, valamint az éghajlatváltozás fogalmának társadalmi konstrukciójával foglalkozik. Jelenleg a következő nagyobb kutatási együttműködésekben vesz részt: OTKA K 132124 "Történetek az irodalom médiatörténetéből" kutatási projektum (2020 óta); Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (2021 óta), TKP2021-NKTA-21 Tématerületi Kiválósági Program Nemzeti kutatások Alprogram, "Környezettudatos kommunikáció" kutatócsoport (2022 óta).