ELŐSZÓ

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Communicatio Alumni tagozata a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció Doktori Programjának egykori diákjait tömöríti. A doktori program 1996-tól 2009-ig az egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Nyelvtudományi Doktori Iskola keretein belül működött. Létrehozója Horányi Özséb egyetemi tanár, aki több évtizedes iskolateremtő tevékenységével jelentős szerepet játszott a Communicatio Alumni megalakulásában, jelenleg pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke. Horányi Özséb ugyanis nemcsak létrehozója, hanem vezetője is volt a doktori programnak - jogi és szellemi értelemben egyaránt. A program általa adott címe - Kommunikáció az emberi problémamegoldás kontextusában - tükrözi azt a szemléletet, amely az "alumnisok" egyénről, társadalomról, kommunikációról való gondolkodását jellemzi, és amely szemlélet nyilvánvalóvá teszi szerteágazó érdeklődésük irányának közös eredetét.

A Jel-Kép folyóirat különszáma most a doktori iskolához kapcsolódó szellemi műhelynek ezt a szemléletét igyekszik bemutatni. Így a kommunikációértelmezés sajátos perspektívája az, ami tartalmilag összekapcsolja a folyóirat tematikailag, kutatási irányaikat tekintve, sőt még diszciplinárisan is különböző tíz tanulmányát. Az írások létrejöttének hátterében az a 2013-ban is megrendezett szokásos nyár eleji háromnapos szakmai találkozó áll, amely a Communicatio Alumni tagjai számára hosszú évek óta a társadalmi kommunikáció jelenségeiről való együttgondolkodás legfontosabb fórumát jelenti.

Az első két tanulmány a kommunikációkutatás elméleti kereteivel foglalkozik. Demeter Márton a pure kommunikációs vizsgálódások szükségességének kérdését firtatva - a tiszta tudomány, illetve a propedeutika ideájának elemzésén keresztül - a pre-propedeutikai stádiumban lévő tiszta kommunikációkutatás lehetséges feltételeit vizsgálja, míg Milován Andrea írása a kommunikáció participációra alapozott felfogásából kiindulva egy grammatikai-logikai-szemantikai elemzés keretében tárgyalja a participációs elmélet egyik alapterminusát, a problémahelyzet fogalmát.

Az ezt követő tanulmányok az említett sajátos kommunikációértelmezési, -kutatási perspektíva diszciplináris alkalmazásai. Szabó Levente írása egy interdiszciplináris területet és kutatási programot vázol, melynek lényege, hogy amennyiben a fizikai elméletek mint zárt nyelvi rendszerek között fordítási viszonyok állapíthatók meg, ezeket a viszonyokat kommunikatív aktusként értelmezve lehetőség nyílik a fizikai elméletek kommunikációs perspektívából való megközelítésére. Bajnok Andrea tanulmánya a települési kommunikáció hagyományos formáinak - ezen belül a falugyűlésnek - egy olyan elemzése, mely elemzésből nyert tapasztalatok kiindulópontot jelenthetnek más, modernebb csoporttechnikai formák hatékony bevezetéséhez. Sólyom Barbara az etnikai csoportok közötti kommunikációs stratégiákat mint a társas identitást érő fenyegetésre adott lehetséges válaszokat elemzi. Wilhelm Gábor etnográfiai témájú írása a hétköznapi, kulturális tárgyak és felhasználóik közötti kapcsolatokat vizsgálja kommunikációtudományi megközelítéssel. Simon Miklós az addikt jelenségek kommunikatív összetevőivel foglalkozik, a tanulmány a függőség alakulását, az addiktív folyamatot kommunikatív állapotokként értelmezett metszeteiben vizsgálja. Szekfü András írása pedig kommunikációtörténeti tárgyú, a mikrotörténetírás módszerével mutatja be Georg Höllering osztrák filmrendező "Hortobágy" című dokumentum-játékfilmjének gyártását, finanszírozását.

Végül két olyan tanulmány következik, melyeknek témája az újmédia, illetve az online médiaszféra: Fehér Katalin írása a digitális identitás kérdéseit tárgyalja az adatrobbanás kontextusában, Bokor Tamás pedig azt vizsgálja, hogy a kiberdinamika konceptuális keretei között hogyan kezelhetők a webes közegben végbemenő humán kommunikáció jellemzői.

Mivel a szövegek mindegyikében tükröződő szemlélet alkalmas a vizsgált kérdések, problémák újszerű megközelítésére, új megfontolások felvetésére, valamint - nem utolsó sorban - hozzásegít a különböző tudományterületek, diszciplínák közötti interpretációs különbözőségek megértéséhez, a Jel-Kép Communicatio Alumni különszámának tanulmányai minden bizonnyal érdekesek lesznek a hazai kommunikációkutatás iránt érdeklődő olvasók számára.

A tartalomhoz >>