DOI: 10.20520/Jel-Kep.2012.1-4.4

Csüllög Krisztina

IDŐTÖLTÉS ONLINE ÉS OFFLINE

Az internet társadalmi hatásairól több évtizede folyik a diskurzus. A technológia szélesebb körben való elterjedésével párhuzamosan a 90-es évek közepétől az addigi elmélkedéseket felváltották az empirikus kutatások, melyek egyik fő kérdése az volt, hogy vajon az új kommunikációs technológia elősegíti vagy gátolja az emberi kapcsolatok fenntartását. E kérdés vizsgálatára alapvetően kétféle megközelítést alkalmaztak a kutatók. A network központú megközelítés a kapcsolathálózatok morfológiájára, kiterjedésére fókuszál, azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés mutatható ki az internethasználat és a network különböző jellemzői között. A másik megközelítés az internethasználatra egyfajta időtöltésként tekint, és sok tekintetben rokonítható az 50-es évek tömegkommunikációs kutatásaival, melyek a televízió nézés médiafogyasztásra és társas szabadidőre gyakorolt hatásait vizsgálták. A fő kérdés itt az, hogy a nethasználat milyen más időtöltésekkel konkurál, csökkenti-e a társas együttlétek idejét, vagy az egyéb tevékenységekre fordított időt redukálja. A tanulmányban ez utóbbi perspektívából tekintem át az eddigi nemzetközi és hazai kutatási előzményeket, és mutatom be a World Internet project magyarországi adatain végzett saját elemzéseim eredményeit.

BEVEZETÉS

Az internet szélesebb körű, már nem csak munka célú használatának elterjedésével egyidejűleg egy új, eddigiektől eltérő szabadidő eltöltési lehetőség született. Mivel az ember szabadideje véges, nyilvánvaló, hogy ennek az új tevékenységnek ki kell szorítania valami más, eddig alkalmazott időtöltést (hacsak nem növekszik a szabadon felhasználható idő éppen annyival, amennyit internetezéssel töltünk). Ez jelentheti egy vagy néhány korábbi szabadidős elfoglaltság kiváltását, de azt is, hogy az összes eddigi szabadidős tevékenységből lecsippentve egy darabot a régi időtöltés-szerkezet gyakorlatilag változatlan marad. Sőt, az internet esetében már azt is feltételezhetjük, hogy azáltal, hogy hatékonyabbá tudja tenni pl. az ügyintézést vagy a munkát, az eddigi kötött időből felszabadít valamennyit, megnövelve ezzel a szabadidő mennyiségét.

A tömegkommunikációs kutatások területéről származó funkcionális ekvivalencia elve szerint egy új technológia elsősorban azokat a tevékenységeket helyettesíti, amelyek funkciójukat tekintve a leginkább hasonlítanak hozzá (Robinson et al. 2002). A kommunikációkutatásokban használatos funkciók - információnyújtás, szocializáció, kulturális integráció, szórakoztatás - mindegyikét el tudja látni valamennyi nyomtatott és audiovizuális médium, így az internet is. De nem csak a médiahasználat képes ezen funkciók ellátására, hanem egyéb tevékenységek is. A televízió esetében az elméletet megerősítették az empirikus kutatások is (Coffin 1954, Bogart 1956), melyek kimutatták, hogy a tévé jelentős hatással volt minden addigi, könnyed szórakozást kínáló médiumra. Csökkent például a rádióhallgatók, a moziba járók és egyes magazinokat olvasók száma. Az általános magyarázat szerint a tévé minden eddigi médiumnál hatékonyabban látta el azokat a funkciókat, amelyeket a régi, leváltott médiumok képviseltek. De nem csak a médiahasználat terén mutatkoztak jelentős különbségeket a tévénézők és a nem nézők között, hanem egyes társas tevékenységek (házon kívüli társasági élet, otthoni beszélgetések) esetén is. A tapasztalt különbségek minden országban konzisztensek voltak, függetlenül a televízió elterjedtségi fokától.

Az internet hatásának vizsgálatára is alkalmas lehet a funkcionális ekvivalencia megközelítés. Az internet tömegkommunikációs tartalmait tekintve minden más médium helyettesítésére alkalmas, megjelenési formáját tekintve az elektronikus médiumokat helyettesítheti, a használati kontextus alapján pedig az otthoni, időkontroll nélküli tevékenységekkel veheti fel a versenyt. E kritériumoknak leginkább a televízió nézés felel meg, de funkcionális helyettesítést feltételezhetünk még egyéb médiumok használata esetében is. Fontos különbség az internet és a korábbi tömegmédiumok között, hogy míg az utóbbiak kizárólag egyirányú információátadásra voltak képesek, addig az internet jellemző sajátossága a decentralizáltság és az interaktivitás, valamint a személyközi kommunikációra való lehetőség. Ilyen megközelítésben az internethasználat nemcsak a hagyományos médiumokkal konkurálhat, hanem a társas időtöltések hagyományos formáit is helyettesítheti.

KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK

Az internet hatásait vizsgáló korai kutatások egyike, az 1995-96-os pittsburghi "HomeNet" vizsgálat az internet negatív társadalmi hatásaira hívta fel a figyelmet (Kraut et al. 1998).A szerzők korábbi internet tapasztalattal nem rendelkező háztartásokat szereltek fel betárcsázós internet kapcsolattal, és azt vizsgálták, hogyan változnak az attitűdjeik, társas aktivitásuk az új technológia használatának hatására. Az interjúalanyokat megkérdezték a kísérlet előtt, majd 52, illetve 104 hét elteltével. Az eredmények azt mutatták, hogy az internethasználat összefügg a családtagok közti kommunikáció gyengülésével, a társas kör szűkülésével, valamint a magányosságérzet növekedésével. A kutatók mind a helyi mind a távoli kapcsolathálózat méretét tekintve szűkülést tapasztaltak a nethasználat hatására - bár itt csak a személyes kontaktuson alapuló kapcsolatokat vették figyelembe, ezek online helyettesítését nem. Úgy tűnt, hogy az otthoni internetezés a tévénézéshez hasonlóan a társas tevékenységekkel töltött időt helyettesíti, vagyis csökkenti a családdal, barátokkal töltött időt, valamint a civil részvételi aktivitást. A projekt kétségkívül jelentős előrelépést jelentett az internethasználat hatásainak megértésében, a mesterséges kutatási szituáció azonban óvatosságra int az általánosítások megfogalmazásában. A hálón töltött túl sok idő, a vele járó frusztráció származhatott éppen a technológia felfedezéséből, a megismerés kezdeti lelkesedéséből vagy éppen a tapasztalatlanságból fakadó ügyetlenségből is, mint ahogy erre a kutatócsoport egy későbbi vizsgálata bizonyítékokat is talált (Kraut et al. 2002).

A Stanford intézet munkatársai (Nie et al. 2000) egy 1999-es nagymintás panelvizsgálat során szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az internet rombolóan hat a társas viszonyokra. Azt találták, hogy az internethasználók 5%-a vesz részt kevesebb eseményen, 9%-a tölt kevesebb időt a családjával, illetve a barátaival a használat óta. Azt a következtetést vonták le, hogy minél többet internetezik valaki, annál kevesebb időt tölt valódi emberek társaságában. A médiahasználatot szintén befolyásolta az internetezés, különösen a tévénézéssel töltött időt csökkentette drasztikusan. Az eredmények érvényességét azonban gyengíti az a tény, hogy az időfelhasználást és ennek változásait az interjúalanyok szubjektív érzékelései alapján rögzítették.

A 99-es kutatásnak többek között ezt a gyenge pontját próbálta meg kiküszöbölni Norman Nie és csapata egy 600 fős online vizsgálatban 2001-ben (Nie-Hilligys-Erbring 2002). Az alkalmazott módszer egy úgynevezett random napszakos naplózás volt, melynek során hat napszak véletlenszerűen kiválasztott egy-egy órájában végzett tevékenységükről kellett részletesen beszámolniuk a kérdezetteknek. A tevékenységekkel kapcsolatban megkérdezték, mennyi ideig tartott, hol végezték és kivel. Az elsődleges tevékenységen kívül az esetleges másodlagos tevékenységeket is rögzítették (pl. háttér-tévézés). Az internet-használatnak nemcsak a mennyiségét, hanem helyszínét és funkcionális elemeit is vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy aki többet internetezik, jóval kevesebb időt tölt családjával, valamivel kevesebb időt kollégáival, barátaival, és többet van egyedül.

Pronovost (2002) ugyanebben az időszakban jutott hasonló következtetésekre kanadai adatok alapján. A General Social Survey időmérleg adatait elemezve összehasonlította egyrészt az adott napon internetet használók, másrészt az általában internetezők tevékenység-szerkezetét a nem használókéval. Eszerint a vizsgálat napján netezők átlagosan heti 5,2 órával töltöttek kevesebbet társas tevékenységekkel, mint azok, akik nem használtak netet. Ha viszont mindazokat internetezőknek tekintette, akik annak vallották magukat, akkor a társas aktivitásbeli különbségek már jóval kisebbnek bizonyultak (heti egy óra). Eszerint az izolációs hatás leginkább a gyakori nethasználóknál jelentkezik.

A kaliforniai UCLA központ kutatói inkább pozitív hatásokról számoltak be, mint negatívakról, viszont összességében azt a következtetést vonták le, hogy az internet inkább kiegészítő szerepet játszik a meglévő kommunikációs formák mellett (Cole 2000, 2001). Döntő többségük szerint a családdal töltött időt nem befolyásolta az internet használat, sőt 2001-ben már többen számoltak be arról, hogy amióta neteznek, több idejük jut a családra, mint a csökkenésről. Az időmérleg jellegű kérdéseket tekintve az internetet használók és nem használók családjukkal vagy barátaikkal való együttléteinek ideje között találtak kisebb eltéréseket: a használók heti 2-3 órával kevesebb időt töltenek családjukkal, barátaikkal viszont 1 órával többet, mint a nem internetezők. A legmarkánsabb hatás, amit az internet használattal kapcsolatban kimutattak, az a tévénézés jelentős csökkenése. A használók átlagosan 4,5 órával kevesebb időt töltenek a televízió előtt, az intenzívebb internetezők pedig még kevesebbet. Az UCLA kutatását a világ több országában is megismételték a World Internet Project keretében. Az internet társadalmi hatásaira vonatkozó eredmények többnyire mindenhol hasonlóak voltak: jelentősebb hatás a tévénézésre, mérsékeltebb hatás a társas életre. Egyedül Kínában tapasztaltak erősebb - pozitív - összefüggést az internet használat és a szociabilitás között, különösen az online kapcsolatokra vonatkozóan.

A Pew intézet 1995 óta folyamatosan végez kutatásokat az internet és egyéb IT használattal kapcsolatban, melynek során egyrészt felmérik az előző napi társas és médiahasználati aktivitás intenzitását, másrészt a hosszú távú viselkedésre is rákérdeznek (Robinson et al. 1997; Robinson-Kestnbaum 1999, Robinson et al. 2000). Az 1995-ös Pew adatok alapján Robinson, Barth és Kohut (1997) kimutatták, hogy az internethasználók szignifikánsan nagyobb valószínűséggel használják a nyomtatott médiát, a rádiót és a mozit, mint a nem használók, viszont sem a társas aktivitásra, sem a tévénézésre (akár szórakozás, akár informálódás céljából) nem szánnak szignifikánsan kevesebb időt. Ezek az eredmények megmaradtak a kontrollváltozók (nem, kor, iskolai végzetség, jövedelem, etnikai hovatartozás és családi állapot) bevonása után is. Robinson, Kestnbaum, Neustadtl és Alvarez (2000) a 98-as Pew adatokon a társas életre hasonló, a médiahasználatra kicsit más hatásokat mutattak ki. Az újságolvasás még mindig magasabb volt, a tévénézés pedig alacsonyabb az internethasználóknál, de a különbség már nem volt szignifikáns a kontrollváltozók bevonása után. Ha viszont csak azokat vizsgálták, akik már 95-ben is interneteztek, a korábbihoz hasonló eredményeket kaptak. Ebből arra következtettek, hogy a későbbi csatlakozókra már nem volt jellemzőbb az újságolvasás, mint a nem használókra.

Hasonló eredményeket kapott Robinson és Kestnbaum (1999) a 97-esSPPA (Survey of Public Participation in the Arts) adatok elemzése során, amely csak a szabadidős (rekreációs, hobbi célú) internethasználatot vizsgálta. Eszerint az internethasználók szignifikánsan nagyobb valószínűséggel olvasnak könyvet, használják aktívan a médiumokat különböző művészeti tartalmak miatt, látogatnak művészeti eseményeket és vesznek részt különböző egyéb szabadidős tevékenységben (sportolás, moziba járás), de nem néznek kevesebb tévét, mint a nem használók.

Robinson és De Haan (2006) hat különböző országos időnaplós kutatás adatait elemezte, melyek közül három az USÁ-ban, egy Kanadában, egy Nagy Britanniában, egy pedig Hollandiában készült. Ezek a kutatások az előző nap 24 órájának időfelhasználását vizsgálták az elsődleges és másodlagos tevékenységek, a helyszín és a jelenlévő személyek regisztrálása alapján. A demográfiai eltéréseket többváltozós elemzésekkel kontrolálták. Az internethasználatot kétféleképpen mérték: egyrészt a napló alapján, másrészt a kérdőív általános internet használati kérdései alapján. A holland adatok azt mutatták, hogy a szabadidőn belül alig van eltérés az internethasználók és a nem használók különböző tevékenységei között, tehát az internethasználat nem csökkentette a más médiumok használati idejét vagy a társas szabadidőt, sőt a könyvolvasás gyakoribb is volt a nethasználóknál. A legszofisztikáltabb időmérleg Nagy Britanniában készült heti naplózással, egy éves panelfelvétellel (Gershuny 2003), ám ez is csak gyenge bizonyítékokat szolgáltatott a funkcionális ekvivalencia hipotézishez. Az IT használók általában kevesebbet néztek tévét, mint a nem használók, azonban ez a különbség eltűnt, ha a korábbi használókat, az új belépőket és a nem használókat hasonlították össze. A társas aktivitások terén semmilyen különbséget nem találtak a használók és nem használók között. Az amerikai, szintén egyheti naplózáson alapuló adatok kevesebb tévénézést mutattak ki a használóknál, de ez a különbség eltűnt a kontrollváltozók bevonása után. A kanadai adatok kevesebb tévézést mutattak ki az általában internetezőknél, de a napló szerinti internetezőknél már nem.

Ishii (2004) Japánban szintén időmérleg módszerrel vizsgálta az internethasználat hatásait. A kutatás során 2200 12 és 74 év közötti válaszadóval töltettek ki 15 perces egységekre osztott naplót két egymást követő napjuk időfelhasználásáról, melyben rögzítették az elsődleges és másodlagos tevékenységeket és azok helyszínét. A kutatás a főbb alaptevékenységeken (alvás, munka, rekreáció) kívül részletesen csak az IT és infokommunikációs eszközhasználat különböző módjait, valamint a TV nézést vizsgálta. A tévénézéssel kapcsolatban arra az eredményre jutottak, hogy csak azoknál érzékelhető a helyettesítés, akiknek elég sok szabadidejük van. A kevés szabadidővel rendelkezők körében nem volt szignifikáns eltérés nethasználók és nem használók között a tévénézés mennyiségében. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az információs tevékenységekkel töltött idő nagy részére (közel negyedére) jellemző a szimultán másodlagos tevékenység végzése, ami leggyakrabban a tévénézést jelenti, de majdnem ilyen jellemző netezés közben a beszélgetés vagy a telefonálás is.

Robinson és Martin (2010) az amerikai GSS adatok longitudinális vizsgálata alapján azt találta, hogy miközben az internethasználat 2000 és 2006 között 48-ról 60%-ra nőtt, addig a különböző társas aktivitások intenzitása (rokonok, barátok, szomszédok látogatása, szexuális együttlét, templomba járás) nem változott jelentősen. A nem internetezők többet látogatják a rokonaikat, az internetezők pedig a barátaikat. A tévénézés is szignifikánsan alacsonyabb az internetezőknél, ám ezt a különbséget nagyrészt a demográfiai jellemzők okozzák.

A magyarországi időmérleg adatokat elemezve az IT használat vonatkozásában,Nyeste Gábor (2003) fő kérdése az volt, vajon csökkenti-e az infokommunikációs technológia használat a társas szabadidőt. A társas szabadidő meghatározásánál azokat a tevékenységeket vette figyelembe, amelyek elősegíthetik az információk áramlását, és ezáltal a társadalmi tőke növekedést. Azt vizsgálta, hogy a kapcsolatokon keresztül zajló információáramlást hogyan befolyásolja az információs technológia. Az általa definiált társas szabadidő országos átlaga 61 perc (ami 10 perccel magasabb, mint a KSH eredeti besorolása szerinti). A számítógép használóknak bár összességében 15 perccel kevesebb szabadidejük van, a társas szabadidő tekintetében jobb helyzetben vannak, mint a nem használók: 16 perccel többet töltenek információcserére alkalmas közösségi tevékenységekkel. A közösségi időtöltés átlagos mennyisége a számítógépet használók körében 73 perc, az internetet használók esetén még magasabb: 79 perc. A demográfiai kontrollváltozókat is tartalmazó többváltozós regressziós modell azt mutatja, hogy a számítógép és az internet használatnak önmagukban is van némi pozitív hatásuk a társas időtöltésre, azonban jóval kisebb, mint például az életkornak, a nemnek, az iskolai végzettségnek, a lakóhelynek és a gazdasági helyzetnek. Az adatok alapján az azonban világosan látszik, hogy az infokommunikációs eszközök használata nem csökkenti a társas szabadidő mennyiségét. Érdekes lett volna azt is megnézni, hogy a számítógéppel vagy internetezéssel eltöltött idő hossza milyen összefüggést mutat a közösségi tevékenységekkel töltött idővel. Az 1999/2000-res időmérleg adatbázisban azonban még nagyon alacsony volt az internethasználat ideje, ami korlátozta az elemzési lehetőségeket.

Lengyel György és Lőrincz László (2006) a World Internet project magyarországi keresztmetszeti, illetve panel adatain vizsgálták az internethasználat hatását a különböző szabadidős tevékenységekre, kiemelt tekintettel a társas időtöltésekre. A keresztmetszeti elemzések azt mutatták, hogy az internethasználók kevesebb időt töltenek rádióhallgatással, tévénézéssel, sporttal és a családjukkal, viszont többet vannak barátaikkal, többet telefonálnak, olvasnak és hosszabb időt töltenek közösségi eseményeken, mint a nem használók. A funkcionális helyettesítés elve eszerint leginkább a média területén érvényesül. Összevontan vizsgálva a különböző társas és nem társas tevékenységeket, a szerzők azt tapasztalták, hogy az internetezők hetente átlagosan hat órával többet töltenek társas elfoglaltságokkal, mint a nem internetezők, míg a magányos tevékenységekre szánt idő csak kisebb mértékben különbözött. Az életkor és az iskolai végzettség hatásainak kiszűrése mellett az internethasználat hatása szignifikáns maradt a barátokkal töltött idő, a telefonálás, az olvasás, a rádióhallgatás és a tévénézés esetén. A családtagokkal töltött időre gyakorolt negatív hatás viszont a kontrollváltozók bevonását követően eltűnt. A 2001-2003-as WIP adatok lehetővé tették a panelelemzést, így a szerzők azt is megvizsgálhatták, hogyan változott az egyik évről a másikra internetezőkké válók szabadidős tevékenységszerkezete. Az első két évet összehasonlító elemzések azt mutatták, hogy az internethasználattal párhuzamosan csökkent a családdal töltött idő, ugyanakkor nem változott jelentősen a baráti társaságban töltött. A harmadik évre viszont már a családi együttlétre gyakorolt hatás is eltűnt, amit a szerzők a kezdő internetezés sajátságosságának tulajdonítottak, ami az első éves internetezőknél jelentkezett. Az összevont szabadidős tevékenységek közül sem a társas, sem a magányos tevékenységek ideje nem változott szignifikánsan az új internetezők körében.

A KUTATÁS HÁTTERE ÉS EREDMÉNYEI

Kutatási kérdések, megközelítés

A továbbiakban egy olyan kutatás eredményeit mutatom be, melynek során magam is arra kerestem a választ, hogy milyen hatással van az internethasználat, mint időtöltés a társas szabadidőre. Vajon a funkcionális ekvivalencia elve érvényesül-e a közösségi tevékenységek esetében, vagy a nethasználat inkább más jellegű időtöltésekkel konkurál? Van-e különbség a baráti és a családi kapcsolatokra gyakorolt hatás között?

Mint láttuk, az eddigi kutatási eredmények meglehetősen ellentmondóak: egyaránt találunk példát az internet társas tevékenységekre gyakorolt negatív, semleges és pozitív hatásainak kimutatására is, bár azt is megfigyelhetjük, hogy az izolációs hatásról szóló tanulmányok inkább az internet terjedésének korai éveire voltak jellemzőek. A későbbi kutatásokban már többnyire a semleges vagy pozitív összefüggések dominálnak, különösen a baráti kapcsolatok esetén.

Az internetezés és a társas időtöltés viszonyát több szempontból sem könnyű tanulmányozni. Egyrészt a netezés magában foglal egy sor olyan tevékenységet, melynek során ismerősökkel vagy ismeretlenekkel kerülünk kapcsolatba, levelet írunk, csevegünk, képeket, videókat osztunk meg velük. Ilyenkor gyakorlatilag társas tevékenységet végzünk, még ha fizikailag egyedül is vagyunk. És fordítva: ha nem vagyunk egyedül, mert körülöttünk vannak családtagjaink, akkor is lehet magányos a netezésünk. Internetezés közben lehetünk együtt a családdal, akár úgy, hogy semmi kontaktus nincs köztünk, akár úgy, hogy időnként megmutatjuk egymásnak, ha találunk valami érdekeset, és akár úgy is, hogy egy közös tevékenység keretében együtt böngésszük a netet, esetleg közösen chatezünk valakivel (Wellman-Hogan 2006). Az abszolút magányos és az abszolút társas internetezés között láthatólag több fokozatot is el tudunk különíteni. Mindez megnehezíti az időmérleg kutatások módszertani tervezését és eredményeinek értékelését is.

Másik probléma az internetezés társas szabadidőre kifejtett hatásának mérése. Erre a legalkalmasabb módszer az lenne, ha több éven keresztül végigkövethetnénk egy panelminta időfelhasználását, és megnéznénk, hogy az internethasználat elkezdésével és intenzitásának növekedésével hogyan változik a vizsgált személyek szabadidő-szerkezete. A World Internet Project első három évének magyarországi adatbázisa tartalmazott paneladatokat (Lengyel-Lőrincz 2006), viszont ebben az időszakban még az internet terjedésének viszonylag korai szakaszában tartottunk, így a panelben vizsgálható 241 új belépő egy igen szűk, és feltehetően speciális rétegét jelentette a teljes internetező populációnak. 2002-ben a 14 éven felüli lakosságnak még csak 21 százaléka internetezett, és az otthonok csupán 8%-ában volt internet hozzáférés . Sajnos azonban a WIP panel adatfelvétele 2003-ban megszakadt, így nem áll módunkban a nethasználók szélesebb rétegeire is kiterjeszteni az időbeli változások vizsgálatát.

A WIP kutatássorozat utolsó hazai hulláma 2007-ben zajlott. Ekkorra már a minta közel fele (45%) használta a világhálót - döntő többségben korlátlan, szélessávú kapcsolattal -, ami már elegendő elemszámot biztosított az összefüggések mélyebb elemzéséhez is. És bár panelelemzésre nem adott lehetőséget ez az adatbázis, a korábbi hullámok eredményeivel való összehasonlítás tovább árnyalhatja a képet az internethasználat és szabadidő összefüggéseiről.

Adatok, módszerek

A World Internet Project (WIP) a kaliforniai UCLA és a szingapuri NTU School of Communication Studies kezdeményezéseként indult el 1999 nyarán, hogy a világ több országában nyomon kövesse az internet terjedését és társadalmi hatásait. Magyarországon 2001 és 2007 között évente készült felmérés a TÁRKI, az ITTK és az ITHAKA közreműködésével. Az adatfelvételt a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztak. Az adatfelvétel úgynevezett címlistás, csökkenő mintás eljárással történt, melynek lényege, hogy nem pótcímeket használnak, hanem a mintavételi eljárás során eleve kalkulálnak a válaszmegtagadások és egyéb okok miatt várhatóan kieső címek számával. A 2007-es kutatásban az induló 6462 címből 3059 sikeres interjú készült. Az így kialakított - alapvetően háztartás szintű - mintát a mintavételből fakadó torzulások miatt súlyozással korrigálták. A háztartás szintű súly mellett alkalmaztak egyéni szintű súlyozást is, amely révén a súlyozott minta a 14 éven felüli népességre reprezentatívnak tekinthető nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint.

Az elemzéseket a WIP 2007 adatbázis időfelhasználásra vonatkozó blokkjai alapján végeztem , amelyek tartalmazták a válaszadók által megbecsült internethasználatra fordított heti átlagos óraszámot különböző helyszíneken, valamint az egyéb szabadidős tevékenységekre fordított időt. Az időfelhasználás alapú elemzéseket összevetettem a netezők által érzékelt, a társas életük változásaira vonatkozó kérdésekkel is.

Az internethasználatra fordított idő

A vizsgálat idején az internethasználat idejének döntő hányadát (kétharmadát) a felhasználók már otthonukban töltötték. A munkahelyi használat aránya alig egynegyede volt a teljes netezési időnek, nyilvános helyeken (internetkávézókban, közösségi házakban) történő netezés pedig kevesebb mint egytizede. Összességében az internethasználók hetente 11 órát interneteztek, ami a teljes 14 éven felüli lakosságra vetítve átlagosan közel 5 óra nethasználatot jelent. Mivel a kutatás konkrétan nem mérte a szabadidős internethasználatot, ezt a változót a nethasználat helyszínei alapján definiáltam, ide sorolva minden munkahelyen kívüli internetezést. Ez alapján a szabadidős internethasználatra a teljes minta átlagosan 3 és háromnegyed órát, az internetezők 8 és fél órát fordítottak egy héten.

1. táblázat
Internethasználattal töltött idő (óra/hét) különböző helyszíneken

A férfiak valamivel többet neteznek hetente, mint a nők. Feleannyit lógnak a világhálón a 40 év feletti internetezők, mint a legfiatalabbak. Az iskolai végzettség növekedésével csökken a szabadidős internetezésre fordított idő. Gazdasági aktivitás szerint a legnagyobb (közel kétszeres) különbség az aktív keresők és a tanulók nethasználata között van. Aki dolgozik, az internetezik a legkevesebbet munkahelyén kívül - talán mert a munkahelyén elintézi a netes teendőket. A háztartásnagyság kevésbé befolyásolja a szabadidős internetezés idejét, itt a nagy különbség az egy és a több fős háztartások között van, ami valószínűleg összefügg az életkorral (az egyedül élők többsége 60 év feletti). A településtípus van a legkisebb hatással a nethasználat idejére.

2. táblázat
Szabadidős internethasználattal töltött idő (óra/hét) különböző demográfiai csoportokban

Más szabadidős elfoglaltságokkal töltött idő

A WIP 2007-es adatai szerint szabadidejében a 14 éven felüli lakosság egy héten átlagosan mintegy 3 órát tölt könyvolvasással, 5 és fél órát zenehallgatással, 3 órát újságolvasással, 12 órát rádióhallgatással, 15 és fél órát tévénézéssel, másfél órát sportolással, 18 és fél órát a családjával és közel 5 órát a barátaival. Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról, hogy az ilyen, szubjektív becslésen alapuló időmérlegek a tapasztalatok alapján általában torzítanak. A KSH pontosabb (7 évvel korábbi) időmérleg adatai alapján a 15-74 éves népesség teljes szabadideje átlagosan heti 33 óra. Ebből a tévénézésre mintegy 19 órát fordítunk, könyvolvasásra 1 órát, újságolvasásra közel kettőt, sportolásra fél órát, rádióhallgatásra alig több mint fél órát, társas szabadidős tevékenységekre pedig hozzávetőlegesen 6 órát (Harcsa-Sebők 2002). Az Életmód-időmérleg kutatás szerint családtagjainkkal mintegy 40 órát töltünk hetente , míg a barátokkal feleennyit (Murinkó 2008). Ha csak a szabadidős közös tevékenységeket vesszük figyelembe, akkor a családtagokkal csak valamivel több időt töltünk (heti 3,3 óra), mint a barátokkal, ismerősökkel (2,7 óra). A WIP 2007-es adatai a KSH-s számokhoz képest magasabbak a kulturális és társas tevékenységek idejét és alacsonyabbak a tévénézés mennyiségét tekintve.

3. táblázat
A különböző szabadidős tevékenységekre fordított idő (óra/hét)

Ha megnézzük a vizsgált szabadidős tevékenységeket néhány főbb demográfiai jellemző szerint, majd minden esetben jelentős eltéréseket tapasztalunk. A nők többet olvasnak, mint a férfiak, akik viszont több időt töltenek sportolással és a barátaik társaságában, mint a nők. A fiatalabbak többet olvasnak könyvet, hallgatnak zenét, sportolnak és végeznek társas tevékenységeket (akár a családjukkal, akár barátaikkal), míg az idősebbekre jellemzőbb az újságolvasás, a rádióhallgatás és a tévénézés. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők átlagosan több időt fordítanak (akár könyv-, akár újság-) olvasásra és sportolásra, a legkevésbé képzettek pedig tévénézésre. A legintenzívebb rádióhallgatók a szakmunkás végzettségűek. Barátokkal legtöbbet a 8 általánost végzettek és az érettségizettek töltenek, feltehetően azért, mert több a fiatal köztük, mint a szakmunkások, illetve diplomások között. A gazdasági aktivitás hasonló összefüggéseket mutat a különböző időtöltésekkel, mint az életkor. A háztartásnagyságot tekintve sok esetben az egyedül élők és a legalább két fős háztartások közt látjuk a legnagyobb különbséget (könyvolvasás, tévénézés, családdal töltött idő). A nagyvárosban élők többet olvasnak, viszont kevesebbet rádióznak és tévéznek, mint a kisebb városok vagy falvak lakói. A közös családi tevékenységekre úgy tűnik, legalkalmasabb a kisvárosi élet.

4. táblázat
Az egyes szabadidős tevékenységekre fordított idő a különböző demográfiai csoportokban (átlag óra/hét)

Internethasználat és más szabadidős elfoglaltságokkal töltött idő

Ha összehasonlítjuk az internethasználókat a nem használókkal, azt látjuk, hogy minden vizsgált szabadidős tevékenység esetén szignifikánsan különböznek a heti átlagos időtartamok. Eszerint az internetezők több időt töltenek könyvolvasással, zenehallgatással, sportolással és társas tevékenységekkel (mind a családdal, mind a barátokkal), mint a nem internetezők, viszont kevesebbet tévéznek, olvasnak újságot és rádióznak náluk. A legnagyobb különbségeket a zenehallgatás és a sportolás esetében mértük, ami valószínűleg összefügg az internetezők fiatalabb korával és magasabb státuszával. Talán szintén életkori sajátosságokból adódóan, a barátokkal töltött idő is nagymértékben különbözik a netezők és nem netezők között. Az előbbiek több mint kétszer annyi időt töltenek barátaikkal, míg a családtagokkal töltött idő esetén csak 15 százalék az eltérés az internetezők javára. A funkcionális helyettesítés tehát ezek szerint inkább csak a hagyományos médiumok esetén feltételezhető, a társas kapcsolatokat kevésbé érinti.

5. táblázat
A különböző szabadidős tevékenységekre fordított idő (óra/hét) az internethasználat függvényében- az ANOVA elemzés eredményei

**p<0,01; *p<0,05

Azt is megnéztük, hogy a szabadidőben végzett internetezés mennyisége hogyan függ össze a többi szabadidős tevékenységre fordított idővel. A korrelációelemzés azt mutatta, hogy minél többet internetezik valaki, annál többet olvas könyvet, hallgat zenét, sportol, van együtt a családjával és a barátaival, és annál kevesebbet néz tévét, illetve hallgat rádiót. Jóval erősebb összefüggést kaptunk itt is a barátokkal, mint a családtagokkal töltött idő esetén.

Ha csak az internetezők körében nézzük meg az összefüggéseket, némileg módosul a kép. A zenehallgatással, sportolással, valamint a családtagokkal és barátokkal töltött idő továbbra is szignifikáns pozitív korrelációt mutat az internetezésre szánt idővel, viszont a könyvolvasással és a tévénézéssel való összefüggés már jóval gyengébb, sőt a tévézés esetén az előjele is megfordul. Vagyis itt az igazi különbséget az internet használat ténye, és nem annak mennyisége jelenti. A felhasználók körében a netezés mennyisége egyedül a rádióhallgatással korrelál negatívan. Úgy tűnik, az összes többi vizsgált tevékenységre több időt fordítanak a többet internetezők. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha összességében több szabadidővel rendelkeznek. És mivel az internethasználók átlagos életkora alacsonyabb, mint a nem használóké, a KSH időmérleg adatok alapján ennek nagy is a valószínűsége .

6. táblázat
Korreláció az internethasználatra fordított idő és a különböző szabadidős tevékenységekre fordított idők között-Pearson R együtthatók

**p<0,01; *p<0,05

Mint korábban láttuk, az életkor magyarázza legerősebben mind az internethasználatot, mind a szabadidő más jellegű felhasználását. Hogy láthassuk, a kapott összefüggések mennyiben vezethetők vissza az életkori sajátosságokra, az előbbi korrelációelemzést elvégeztem korcsoportokon belül is. Az internethasználat tévénézésre gyakorolt hatása az egyes korcsoportokon belül már nem szignifikáns, tehát úgy tűnik, az internetezők körében tapasztalt kevesebb tévézés inkább életkori sajátosság. Az olvasással és a sportolással való összefüggés is eltűnik szinte minden korosztályt nézve, egyedül a középkorúaknál (40-59 évesek körében) marad jelentős. A zenehallgatás az egyetlen olyan tevékenység, amely szinte minden korosztályban szignifikánsan korrelál a szabadidős internethasználat mennyiségével, bár ha csak az internetezők körében nézzük, akkor gyengébb összefüggéseket tapasztalunk. Az újságolvasás, ami bár nem szignifikáns, de negatív összefüggésben állt az internethasználattal, az egyes korcsoportokon belül vizsgálva már inkább pozitív vagy semleges kapcsolatot mutat. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a két tevékenység összefüggése az életkorral fordított: minél idősebb valaki, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy internetezik, és annál nagyobb, hogy nyomtatott sajtót olvas. Aki viszont idősebb korban internethasználó, az nem mond le az újságolvasásról, sőt nagyobb valószínűséggel használja a nyomtatott sajtót, mint a nem netező kortársai.

A családdal töltött idő csak a legfiatalabb korcsoportnál mutat szorosabb összefüggést az internetezés idejével. Mindez azt jelenti, hogy az idősebb korosztályokban a nethasználat független a családi együttlétek időtartamától. A 26 éven aluliaknál viszont minél többet internetezik valaki, annál több időt tölt a családtagjaival. Ennek az összefüggésnek több magyarázata is lehet. A legkézenfekvőbb, hogy mindkét tényezőt befolyásolja az, hogy valaki családban él-e vagy sem. Ha egy fiatal (gyerek) családban él, akkor eleve több időt tölt családtagjaival, mint ha külön élnének. A családban élőkre elméletileg kevesebb házimunka esik, hiszen a több fős háztartásban a feladatokat jobban el lehet osztani, illetve ezek zömét általában a szülői korosztály végzi. Tehát ha egy fiatal családban él, akkor több szabadideje van, mint egy hasonló körülmények között egyedül (vagy párban) élő kortársának, tehát internetezésre is több időt tud fordítani. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a családdal való intenzívebb kapcsolattartás együtt járhat fokozottabb internetes kommunikációval is, hiszen az köztudott, hogy a legtöbb online kapcsolattartás a közeli ismerősök, családtagok közt zajlik (Hampton-Wellman 2003; Wellman-Hogan 2004; Hogan-Wellman 2011).

Ez utóbbi érvelést alkalmazhatjuk a barátokkal töltött idő kapcsán kapott eredmények magyarázatára is, ahol szintén azt láthatjuk, hogy a fiatalabb korosztályokra jellemző az erősebb korreláció a nethasználattal. A legerősebb a kapcsolat a 26 éven aluliaknál. 26 és 39 év között már csak a használat ténye látszik összefüggeni a baráti kapcsolattartással, az internetezés mennyisége sokkal kevésbé. 40 év felett pedig már semmilyen szinten nem látunk kapcsolatot a kétféle időtöltés között. Ennek oka lehet az a más kutatásokból ismert tény, hogy a barátok száma a kor előrehaladtával csökken, és különösen 26 év felett - a családalapítás, önálló életkezdés szakaszában - tapasztalható a legnagyobb visszaesés (Albert- Dávid 2003). A WIP 2007-es adatain is láthatjuk, hogy míg 26 év alatt a barátokkal töltött idő heti átlaga közel 11 óra (10,7), addig 26 és 39 év között már csak alig 5 (4,7), 40-60 év között 3,2, 60 év fölött pedig 2,2 óra. Ezen a tendencián, úgy látszik, az internetezés sem tud sokat mozdítani. Fiatalabb korban viszont összefügg az intenzívebb baráti kapcsolattartás a gyakori nethasználattal. Ebben a korban a két folyamat feltehetően kölcsönösen stimulálja egymást: akinek sok barátja van, az többekkel tud kommunikál az interneten, ami időben is több nethasználattal járhat. Illetve aki sokat internetezik, annak több lehetősége van akár online barátokat szerezni, akár a meglévő barátokkal kapcsolatot tartani az internet segítségével is.

7. táblázat
Korreláció az internethasználatra fordított idő és a különböző szabadidős tevékenységekre fordított idők között korcsoportonként- Pearson R együtthatók

**p<0,01; *p<0,05

Internethasználat és társas szabadidő - többváltozós elemzések

Az előbbiekben bemutatott elemzésekkel kapott összefüggéseket többváltozós regressziós eljárással is teszteltem. A továbbiakban azonban már csak a társas szabadidőre fókuszáltam: a családdal, illetve a barátokkal töltött idő mennyiségét vetettem össze az internethasználattal, illetve annak heti mennyiségével.

Nézzük meg elsőként az egyszerűbb, használat-nem használat jellegű differenciálódás hatását. A kétváltozós elemzésekben még mind a családi, mind a baráti körben töltött idő szignifikánsan magasabb volt az internethasználóknál. A kontrollváltozók bevonásával azonban csak a barátokkal való együttlét esetén maradt meg az összefüggés. Eszerint az internethasználat pozitív hatással van a barátokkal töltött időre, de nincs jelentősebb hatása a családi együttlétekre. A családdal töltött időt leginkább a háztartás nagysága befolyásolja, de szignifikáns hatása van még az anyagi helyzetnek, az iskolai végzettségnek, a gazdasági aktivitásnak és a település méretének is. A baráti körben töltött időt legerősebben az életkor magyarázza, és ettől függetlenül markáns hatása van a gazdasági aktivitásnak is. E két tényező mellett a harmadik legerősebb összefüggést viszont az internethasználat adja.

A nethasználatra fordított idő mindkét kapcsolattípus esetén szignifikáns pozitív összefüggést mutat: vagyis minél többet internetezik valaki, annál több időt tölt a családjával és a barátaival is, függetlenül a korától, nemétől, iskolai végzettségétől, aktivitásától, lakóhelyétől, háztartásnagyságától és anyagi helyzetétől. Az összefüggés azonban itt is jóval erősebb a baráti kapcsolatok esetében.

Az internethasználat tehát - az eredmények alapján - nemhogy csökkentené a társas szabadidőt, de jótékony hatással van arra.

8. táblázat
A családtagokkal, illetve barátokkal töltött idő összefüggései az internethasználattal és az egyén különböző szocio-demográfiai jellemzőivel - a lineáris regresszióelemzés eredményei (Beta együtthatók)

Az összefüggés szignifikáns **p<0,01; *p<0,05 szinten.

Az internethasználat hatásainak szubjektív észlelése

A WIP kutatás arra is lehetőséget adott, hogy megnézzük, mit gondolnak az emberek az internethasználat társas kapcsolatokra gyakorolt hatásáról, hogyan érzékelik ők maguk a társas együttléteik alakulását a nethasználat óta. Az adatok azt mutatják, hogy az internet otthoni bevezetése a válaszadók döntő többsége számára nem változtatott semmit a családtagokkal vagy a barátokkal együtt töltött idő mennyiségén. Az internet hozzáféréssel rendelkezők 84 százaléka állítja, hogy ugyanannyi időt tölt ma is barátaival, mint a net bevezetése előtt. A családtagok esetén is 80% számol be változatlan mennyiségű együtt töltött időről. Akik szerint viszont változás következett be, azok többsége csökkenést érzékelt, különösen a családtagokkal töltött idő esetén. Főleg a budapestiek, a középkorúak, a diplomások, illetve a legalább 4 fős háztartásban élők számoltak be csökkenésről. Igaz ugyan, hogy a nagyobb családban élők a növekedést észlelők között is felülreprezentáltak, csakúgy, mint a középfokú végzettségűek, valamint a nők (a családdal) és a fiatalok (a barátokkal).

Ezek a percepciók némileg ellentmondanak a korrelációs és regressziós elemzések eredményeinek, amelyek a nethasználat pozitív hatásait mutatták. Emögött az is állhat, hogy a jelenlegi használók eleve aktívabb társas életet éltek, ami ha mérséklődött is valamelyest az internethasználat hatására, összességében még így is több időt töltenek társaságban, mint a nem internetezők. De a családdal töltött idő esetén felvetődhet az a magyarázat is, hogy a megnövekedett mértékű otthoni internetezés közben ugyan több időt töltenek a családtagjaik körében a felhasználók, viszont ténylegesen kevesebbet foglalkoznak egymással, és emiatt az együtt töltött idő csökkenését érzékelik.

1. ábra
Az otthoni internethasználat hatása (percepció alapján) a családtagokkal és barátokkal együtt töltött időre

ÖSSZEGZÉS

A vizsgálat az internethasználat, mint időtöltés társas kapcsolatokra vonatkozó hatásaival foglalkozott. A funkcionális ekvivalencia elve alapján azt feltételezhettük, hogy az internethasználat összességében csökkenti a társas szabadidő mennyiségét, az eredmények azonban nem támasztották alá ezt a hipotézist. A barátokkal töltött idő több mint kétszer annyi volt az internetezőknél, mint a nem internetezőknél, a családdal töltött idő pedig mintegy 20 százalékkal magasabb. A korrelációelemzés is azt mutatta, hogy minél többet internetezik valaki, annál többet van együtt a családjával és még inkább a barátaival, de annál kevesebbet tévézik és rádiózik. A többváltozós regresszió elemzések során a kontrollváltozók bevonásával az internethasználat már csak a barátokkal való együttlét esetén mutatott pozitív szignifikáns összefüggést, a családi együttlétek esetén nem. Az internethasználat mennyiségét tekintve viszont mindkét kapcsolattípus esetén szignifikáns maradt az összefüggés: eszerint minél többet internetezik valaki, annál több időt tölt a családjával és a barátaival is, függetlenül a szocio-demográfiai jellemzőitől. A szubjektív percepciók alapján az internetezőknek csak egy kisebb hányada érzi úgy, hogy a nethasználat kezdete óta kevesebb időt tölt családjával vagy barátaival, a nagy többség semmilyen változást nem érzékelt ezen a téren.

Az internethasználat, mint újfajta időtöltés tehát úgy látszik, nem a társas szabadidőből hasított le egy darabot, hanem más szabadidős tevékenységekből, leginkább a hagyományos médiahasználatból. Érdemes azonban szem előtt tartanunk a korcsoportonkénti elemzések eredményeit is, mely szerint jóval kisebb hatás mutatkozik az egyes korosztályokon belül, mint a teljes lakosság körében. Mindez azt sugallja, hogy nem egy általános "hatalomátvételről" van szó, sokkal inkább arról, hogy az új generációk, akik már beleszülettek a digitális kultúrába, hajlamosabbak eleve a számítógéphez fordulni különböző médiatartalmakért, míg azok az idősebbek, akik hozzászoktak a tévéhez, rádióhoz és nyomtatott sajtóhoz, ezekről a médiumokról kevésbé mondanak le az új technológia hatására. Az internet tehát ily módon veheti át fokozatosan a hagyományos tömegkommunikációs eszközök szerepét.

IRODALOM

Albert Fruzsina - Dávid, Beáta [2003]: Az emberi kapcsolatok alakulása Magyarországon a XX. század utolsó évtizedében. TÁRKI. Budapest, 13. p., http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a592.pdf

Albert F. - Dávid B. - Molnár Sz. [2006]: Az internet-használat és a társadalmi tőke időbeni alakulása Magyarországon - Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Internet.hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3., TÁRKI.

Angelusz Róbert - Fábián Zoltán - Tardos Róbert [2004]: Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai: In: Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 2004. Budapest: TÁRKI, p. 309-331.

Angelusz Róbert - Tardos Róbert [2004]: Túl az egyötödön - a tudás vagy élménytársadalom felé? Jel-Kép, 2004.2.

Cole, Jeffrey [2000]: Surveying the Digital Future. Los Angeles, CA: UCLA Center for Communication Policy.

Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán (szerk.) [2003]: A digitális jövő térképe: A magyar társadalom és az internet; - Bp. ITTK-Tárki

Falussy Béla [2004]: Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Hampton, K. [2001]: Living the Wired Life in the Wired Suburb: Netville, Glocalization and Civil Society, Doctoral dissertation, Dep. of Sociology, University of Toronto.

Hampton, K. - Wellman, B. [2003]: Neighboring in Netville: Howthe Internet Supports Community and Social Capital in a Wired Suburb. City &Community 2,4, December 2003. p. 277-311.

Hampton, K. - Sessions, L. - Her, E. J. - Rainie, L. [2009]: Social Isolation and New Technology. How the internet and mobile phones impact Americans' social networks. http://www.pewinternet.org/Reports/2009/18-Social-Isolation-and-New-Technology/Part-1-Introduction.aspx?r=1

Hampton, K. -Goulet, L. -Rainie, L. -Purcell, K. [2011]: Social networking sites and ourlives. Pew Internet & American Life Research Center. http://pewinternet.org/Reports/2011/Technology-and-social-networks.aspx

Harcsa I. - Sebők Cs. [2002]: A népesség időfelhasználása 1986/1987-ben és 1999/2000-ben. KSH, Budapest.

Hogan, B. - Wellman, B. [2011]: The Immanent Internet Redux. In: P.H.Cheong, P. Fischer-Nielsen, S.Gelfgren and C.Ess (eds) Digital Religion, Social Media and Culture: Perspectives, Practices and Futures. Bern, Switzerland: Peter Lang.

Katz, J. - Rice, R. [2002]: Social Consequences of Internet Use: Access, Involvement, and Interaction. Cambridge, MA: MIT Press.

Kenichi Ishii [2004]: Internet Use in Japan: A Time Diary Method. Presentedatthe 1st International Conference of APIRA on "Information Statistics of the Internet: Measurement, Analysis and Applications", August 19-20, 2004, Hong Kong, Macao. http://infoshako.sk.tsukuba.ac.jp/~ishii/Time_Diary_Internet.pdf

Kesnbaum, M. - Robinson, J.P. - Neustadtl, A. [2002]: Information technology and Social Time Displacement. IT & Society [1), p. 21-37.

Kraut, R. - Kiesler, S. - Boneva, B. - Cummings, J. - Helgeson, V. - Crawford, A. [2002]: Internet Paradox Revisited. Journal of Social Issues, 58, p.49-74.

Kraut, R. - Patterson, M. - Lundmark, V. - Kiesler, Sa. - Mukhopadhyay, T. - Scherlis, W. [1998]: Internet Paradox: A Social Technology that Reduces Social Involvement and Psychological Well-Being? American Psychologist 53 (9]: p. 1017-1031.

Lengyel György - Lőrincz László [2006]: Internet és szabadidő. In Dessewffy - Fábián - Z. Karvalics (szerk.): Internet.hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3. TÁRKI, p. 111-136.

Murinkó Lívia [2008]: A társas kapcsolatok ápolására fordított idő az ezredforduló Magyarországán. In. S. Nagy Katalin - Orbán Annamária (szerk.): Értékek és normák interdiszciplináris megközelítésben. Budapest, Gondolat Kiadó. p. 249-261.

Nie, Norman H. - Erbring, Lutz [2000]: Internet and Society: A Preliminary Report. Stanford Institute for the Quantitative Study of Society: Stanford University. (Retrieved May 24, 2001.) http://www.stanford.edu/group/ siqss/Press_Release/Preliminary_Report-4-21.pdf

Nie, Norman H. - Hillygus, D. Sunshine - Erbring,Lutz[2002]: Internet Use, Interpersonal Relations and Sociability. In: The Internet in Everyday Life. Edited by Barry Wellman and Caroline Haythornthwaite. Oxford: Blackwell. p. 215-43.

Nyeste Gábor [2003]: A magyar információs társadalom időmérlege. In: Lengyel György (szerk.): Információs technológia és életminőség. Budapest, Corvinus Egyetem.

Pronovost, G. [2002]: The Internet and Time Displacement: A Canadian Perspective. IT & Society (1) p. 44-53.

Rainie, L. - Purcell, K. - Smith, A. [2011]: The social side of the internet. Washington, DC: The Pew Internet and American Life Project. http://pewinternet.org/~/media//Files/Reports/2011/PIP_Social_Side_of_the_Internet.pdf

Robinson, J. P. [2011]: IT, TV and Time Displacement: What Alexander Szalai Anticipated but Couldn't Know. Social Indicators Research. 2011 April; 101(2). p. 193-206. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3046357/

Robinson, J.P. -Barth, K. - Kohut, A. [1997]: Personal computers, mass media, and use of time. Social Science Computer Review. vol. 15. p. 65-82.

Robinson, J. P. - Kestnbaum, M. - Neustadtl, A. - Alvarez, A. [2001]: Information Technology, the Internet and Time Displacement. Revision of paper presented at the Annual Meetings of the American Association of Public Opinion Research in Portland, OR, May 2000.

Robinson, J. P. - Martin, S. [2010]: IT Use and Declining Social Capital: Recent National Evidence from the American Time-Use Survey (ATUS) and the General Social Survey (GSS). Social Science Computer Review, vol. 28. no. 1. p. 45-63.

Wellman, B. - Quan-Haase, A., - Witte, J., - Hampton, K. [2001]: Does the Internet increase, decrease, or supplement social capital? Social networks, participation, and community commitment. American Behavioral Scientist, 45 (3), p. 437-456.

Wellman, B. - Quan-Hasse, A. - Boase, J. - Chen, W. - Hampton, K.- Diaz de Isla, I. - Miyata, K. [2003]: The Social Affordances of the Internet for Networked Individualism. Journal of Computer Mediated Communication 8, 3.

Wellman, B. - Hogan, B. [2004]: The Immanent Internet. In: J.R. McKay (szerk.) Netting Citizens. Edinburgh: St Andrew's Press, p. 54-80.

Wellman, B. - Hogan, B. [2006]: Connected Lives: The Project. Chapter 8. In Patrick Purcell (szerk.) Networked Neighbourhoods. London: Springer.

A tartalomhoz >>