A kurzus részletes ismertetése
A kurzus félévenként meghirdetett
speciális szeminárium formájában foglalkozik Erdély Miklós Verzió című
filmjével, amely a tiszaeszlári vérvád egy lehetséges interpretációját nyújtja.
A mű azt az esetet dolgozza fel, amely a holocaust paradigmatikus előképének
tekinthető, de amely úgy tűnik, még alkalmas az esztétikai feloldozásra, botránya
még úgy ahogy "jóvátehető" a balladisztikus feldolgozással, ami
azonban már sejteti az irrevirzibilitást. A film 1979-ben készült, és rögtön
a tiltott művek listájára került, hiszen Erdély Miklós az időközben eltelt
évszázad eseményei okán szimbolikussá növő perbe beleolvassa a koncepciós
perek korai megnyilatkozását is többek között azáltal, hogy a vallató csendőrbiztost
Rajk Lászlóval játszatja el. A mű az apja és közössége ellen valló koronatanú
Scharf Móric hamis vallomásának egy lehetséges okát rajzolja meg többek között
az egykori és az azóta történt valós események, illetve az esettel kapcsolatba
hozható, vagy kifejezetten azt interpretáló különféle médiumok kontextusba
léptetésével. Így a képnyelv párbeszédbe lép az annak idején Scharf Móriccal
elmondatott eredeti vallomással, az ősi gyűlölet ellenében fellépő szerelmespár,
Rómeó és Júlia különböző zenei feldolgozásával, az esetet őrző mai
zsidó emlékezet hangszalagra rögzített nyomaival.
A szeminárium célja, hogy feltárja Erdély Miklós Verziójának
rétegeit, amelyek az eredeti per és a film elkészülte közötti száz évben rakódtak
esetre, illetve amelyeket a művészi interpretáció olvasott bele, adott hozzá.
Ehhez szükséges megismerni a diákoknak:
1. Erdély Miklós filmjét (1 alkalom, 2 óra)
2. a per dokumentumait, a hír korabeli külföldi és magyar értékelését, az azóta a témáról született történelmi értékeléseket (2 alkalom, 4 óra)
3. a társadalmi kommunikáció olyan pontjait, amelyek hozzájárultak az eset szimbólummá válásához (így pl.: a "Ne légy Scharf Móric!" szólás kialakulásának tényét; az eltűnt, és áldozatnak kikiáltott Solymos Eszter egyébként is magyar nevének a per során a még magyarosabban hangzó Solymosivá válását; antiszemita népballadák születését a témáról; azt a tényt, hogy a korabeli tudósítások egy része Mikszáth tollából származik stb...) (2 alkalom, 4 óra)
4. a társadalmi kommunikáció csomópontjainak lehetséges összevetését olyan mai magyar hírekkel, és azok értékelésével, amelyek hasonló módon szimbolikus értékűvé válnak vagy válhatnak társadalmunkban, ezáltal a múlt példáját tükörként állítva saját értékrendünk elé (pl.: Terry Black esete az örökbefogadott gyerekkel, zámolyi romák, az évszázados betyár hagyományokat újraélesztő Whiskys rabló esete stb...) (1 alkalom, 2 óra)
5. azokat a műalkotásokat, amelyekkel a film párbeszédbe elegyedik, nevezetesen Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényét, amelyet mind verbális, mind vizuális kódokkal idéz a film, Csajkovszkij Rómeó és Júliájával valamint a jiddis siratóénekkel, ami a film zenei kódját alkotja. (2 alkalom, 4 óra)
6. Erdély Miklós képnyelvének sajátos világát, valamint az erről való önreflexióit. (2 alkalom, 4 óra)
7. Végül egyéb, a témát feldolgozó műalkotásokat, hogy kirajzolódjon, milyen hangsúlyokkal, milyen más esztétikai feloldást kínálnak egyéb szerzők a közös, értelmezhetetlen történelmi szégyenünkre. (2 alkalom, 4 óra)
A kurzus végére minden hallgató elkészít egy 10-15 oldalas dolgozatot, amely a probléma egy szabadon választott aspektusát járja körbe. A Prohászka Műhely Szakkollégium szokásos félévenkénti nyilvános disputája pedig fél napot szentel a kérdésnek filmvetítéssel, a témát feldolgozó műalkotások bemutatásával, hallgatói beszámolókkal, vitaesttel.
A tanulók számára ajánlott irodalom:
a valóságalap körüljárásához:
Elek Judit - Sükösd Mihály: Tutajosok. A tiszaeszlári per dokumentumai. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1990.
Sándor Iván: A vizsgálat iratai - tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről. in: Sándor Iván : A másik arc. Szeged, 2001, 26-141.
Kubinszky Judit: Politikai antiszemitizmus Magyarországon. Kossuth, 1976, 88 - 105.
Pelle János: Tiszaeszlár visszhangja - Vérhisztériák a magyar sajtóban (1882-től 1918-ig) .in: P.J.: Vérvádak üzenete, Minoritas Alapítvány, Bp., 1996, 43-68.
az eset egyéb művészi feldolgozásához:
Krúdy Gyula: A tiszaeszlári Solymosi Eszter (regény)
Eötvös Károly: A nagy per
Elek Judit: Tutajosok (film)
Anna Margit: Scharf Móric (festmény)
Sipos András: Scharf Móric (drámai találkozás egy képben)
Hans Habe : Apák vétke (regény)
Erdély Miklós filmjéhez:
Erdély Miklós és Anatl István beszélgetáse a "Verzió"-ról. in: Múlt és jövő, 1990.1.
György Péter: BBS, avagy kérdések a filmhez. In: Mozgó Film I. BBS, 1984, 149-151.
Kornis Mihály: Mindenből Egy, Egyből minden. Fragmentumok Erdély Miklósról. in: Filmvilág, 1986. augusztus, 28-32.
Beke László: Film Möbius-szalagra. Erdély Miklós munkásságáról. in: Filmvilág, 1987. szeptember, 45-48.
Erdély Miklós: Montázs-éhség. in: E. M.: A filmről. Balassi Kiadó 1995, 95-105.
Blaskó Ágnes Budapest, 2002. május