képzés két részből áll: a tanulmányokból és a tudományos fokozat megszerzéséből.
képzés két részből áll: a tanulmányokból és a tudományos fokozat megszerzéséből.
(1) A tanulmányok mintegy hat nagyobb egységből tevődnek össze. Ezek az egységek nincsenek időben egymáshoz rendezve, vagyis teljesítésüknek a rendelkezésre álló (alapesetben 6 félévnyi) időben kell megtörténnie. Az egyes kurzusokat (tantárgyakat) kollokviumok zárják le, amelynek módját a kurzust vezető tanár szabja meg. A tanulmányok lezárását az abszolutórium megszerzése jelenti.
A program nem igényli a jelentkezőktől a kommunikáció szakos diplomát, de elvárhatónak tekinti a PhD diplomás felkészültségét mindazokon a területeken, amely a kommunikáció szakos egyetemi diploma tartalma. Az előtanulmányok a szükséges, de hiányzó ismeretek megszerzését segíti.
A kommunikációban tudományos fokozatot szerzettről természetes azt feltételezni, hogy mind a kommunikáció kutatásában, mind pedig a kommunikáció jelenségszférájában van (horizontálisan) áttekintése. Ezt a célt szolgálják például olyan stúdiumok, mint a Bevezetés a humán kommunikáció vizsgálatába, A kommunikáció diszciplináris vizsgálata vagy A kommunikáció színtereinek vizsgálata.
A kommunikációban tudományos fokozatot szerzettről azt is természetes feltételezni, hogy elmélyült ismeretekkel rendelkezik a kommunikáció jelenségszférájának konceptuális feltárásáról, vagyis azt feltételezni, hogy horizontális tájékozottságán túl mélyfúrási tapasztalatai is vannak.
A kommunikációban tudományos fokozatot szerzettről természetes feltételezni, hogy ismeri a kommunikációkutatásban szokásosan alkalmazott kvalitatív és kvantitatív módszereket.
A felkészülésnek egyik legösszetettebb komponense. Ahhoz ugyanis, hogy bárki is elfogadott legyen, mint kommunikációkutató, nem elégséges a diszciplináris felkészültség. A szakmai szocializáció éppen azt a felkészültséget segíti megszerezni, amely a kommunikációkutatásba, mint egy sajátos társadalmi tevékenységbe való beszövöttséget biztosítja. Ennek eszközei a Professzori Szemináriumon való aktív részvétel félévről-félévre, az elvárt konferenciaelőadások (vagy éppen az egyetemi óratartás), a program szervezésében a tavaszi félév végén tartott Elköszönő konferenciakon három előadás megtartása, a különféle konzultációk (a programvezetővel, illetőleg a tutorral, ugyanis a tanulmányok harmadik félévétől a diákok munkáját tutorok segítik).
Ahhoz, hogy a tanulmányok befejeztével a disszertáció elkészítése sikeres legyen, a tanulmányok ideje alatt elő kell ezt készíteni (koncepció, irodalomkutatás, terepkutatás). A tanulmányoknak ez a szakasza az előkészületeket kívánja segíteni a harmadik félévtől kezdődően félévről-félévre.
(2) A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel indul meg. Nem utasítható el annak a jelentkezése, aki az Egyetemen sikeresen befejezte a doktori képzést. A diák a fokozatszerzést a szigorlatra való jelentkezéssel kezdi meg. A doktori szigorlatot - legkésőbb a fokozatszerzésre irányuló kérelem benyújtásától számított két éven belül - nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A doktori védésre az eredményes doktori szigorlat után kerülhet sor. Az értekezést a fokozatszerzésre irányuló kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül a szakmailag illetékes doktori iskolánál kell benyújtani. A sikeres szigorlatot követően nyújthatja be disszertációját, amelynek sikeres megvédését követően a PTE állítja ki a diplomát a fokozat megszerzésének dokumentumaként.