Reflexiók Knapp Ádám témafelvetőjére

A témafelvetőd szövegéből és a bemutatáson is a lokálpatriotizmus meghatározását hiányoltam. Amennyiben a kutatás az erre tett hatást vizsgálná, azt kérdezném, hogy mik lehetnek a mérhető mutatói a lokálpatriotizmusnak? Azt javasolnám, hogy a globális - lokális megkülönböztetést árnyaltabban kezeljed, erre jó elméleti alapot és útmutatót találhatsz Gagyi Ágnes és Ferencz Angéla idén elhangzott konferencia-előadásainak írásos változataiban.

A szemináriumi előadás során értetlenséggel álltam - igazából ültem - azokkal az elvárásokkal szemben, - térben igazából azoknak háttal - amelyek a szerzőn a lokálpatriotizmus terminológiai definícióját kérték számon. Egyrészt azért, mert a dolgozat több helyen megfogalmazza, hogy Ádám mit ért alatta, másrészről viszont a lokálpatriotizmus éppenséggel a - fizikai és/vagy kulturális - környezetre való rátekintés egy olyan módja, amelyről a tanulmány szól.

Mivel magam is eltöltöttem néhány évet helyi médiumoknál, kellemes tapasztalataim közül elmesélek egyet, amikor is egy, a lokálpatriotizmusra támaszkodó ötlet - hogy azt ne mondjam, projekt - pezsgő, és generációkon átívelő életet lehelt egy vedlő, szürke környék testébe.

Erzsébetvárosban vagyunk, a helyi hagyomány Róth Miksát a kerülethez köti. Számos üvegfestménye és mozaikja található itt, csak éppen ezt korábban nagyon kevesen tudták. A Civil Ház és a helyi médiumok elkezdték "nyomatni" a Róth Miksás designokat, az Önkormányzat számos munkáját felújította. Ezek a designok - valljuk be, könnyen fogyasztható műfaj a "Róth" - hamarosan igen népszerűek lettek, számos rendezvény, bál, konferencia kezdte használni őket, mondhatjuk a kerület kulturális szimbólumai közé kerültek. Nem meglepő, hogy egyszer csak megalakult a Róth Miksa emlékház, amely bemutatja - mégpedig igen magas színvonalon - a művész munkáit. Az emlékház köré azóta kerthelység települt, találkozóhely elsősorban kerületieknek. Tavaly az emlékház részt vett a Múzeumok Éjszakáján, ahol az udvart fiatal ray - painting -esek vették birtokba, és mind a homlokzatra, mind a belső udvar falaira rákerültek Róth Miksa négyemeletes fényfestményei. És - ha már fény - a környéken megjelentek a VJ - k, akik ezzel párhuzamosan szórakoztatták a megjelenteket. Azóta az épületben dolgozik egy kortárs építészeti csoport is.

Egyébként - ha a helyi televízióval nem is - a Civil Házzal igen jó kapcsolatban vagyok, szóval ha a szerzőt érdekli az a tevékenység, amit ők végeznek, szívesen segítek, mint összekötő.

A címet és a kiinduló tézist olvasva azon töprengtem, hogy freudi tévesztéstől vagy pedig valamilyen képzavarról van-e szó. A témafelvezető címében ugyanis a közönség szó szerepel, míg az alaptézisben individumok csoportképzéséről, lokálpatriotizmusról és társadalmi osztályokról van szó. (Bár szerintem szerencsésebb lenne társadalmi rétegeket használni, társadalmi osztályokról jobbára a dogmatikus marxista szociológia beszél.) Az embernek az az érzése, hogy a címmel ellentétben a tézis szövegébe a közösség szó kívánkozna, bár elképzelhetőnek tartom, hogy erősen kitágított értelemben a közönség esetében is beszélhetünk csoportképzéséről, vagy társadalmi rétegről. Azonban akkor kérdéses, hogy mennyiben és milyen szintig jogos a közönség fogalomnak ilyen kiterjesztése. Ugyanis ha a címben használt közönség után a szerző a tézisben már a közösségre gondol, akkor valóban freudi nyelvbotlás történt.
Ha azonban nem, akkor furcsa képzavar alakul ki: mennyiben tekinthető (1) közönségnek egy közösség iiletve mennyiben tekinthető (2) közösségnek egy közönség. Tudásszociológiai értelemben ég és föld a kettő. Elég arra a magától értetődő tényre utalnom, hogy a közönség az aktorral szemben passzív befogadó, míg a közösség dinamikus cselekvő. A közönség esetében a lineáris kommunikáció egyirányú, a közösség esetében akár végtelen sok (vektoriális). Elnézését kérem a szerzőnek, de számomra innentől érthetetlenné vált az egész fejtegetés, az elmondottak most mire vonatkoznak? A közönségre vagy a közössége, esetleg a közönségként értelmezett közösségre, netán a közösségként felfogott közönségre?

Érdemes lenne figyelni szerintem azokra az összekapcsoltságokra, amelyek egy-egy kerület lakóit nem a helyként értett lokalitáshoz kötik, hanem mint munkahelyi közösség, divat, szubkultúra stb. másfajta lokalitásokat alakítanak ki, a "belakott tér" értelmében. Ezek lehetnek a kerületen belül, vagy kívül. Az önkormányzati lap az ilyenfajta megszervezettségnek csak egy szűk szegmensét tudja érinteni. Egy budapesti önkormányzat esetében a lokalitás mint szomszédság egészen mást jelent, mint egy falu esetében, hiszen itt az emberek élete nincsen szükségszerűen összekötve, viszont rengeteg egyébfajta kapcsolathálóban vannak benne, amelyek valószínűleg túlnyúlnak nem csak az önkormányzat, de a főváros keretein is. Kérdés, hogy az éppen létező helyi összekötöttségeket tudja-e relevánsan megcélozni egy ilyen lap, vagy milyen egyéb célokat követ - esetleg mennyire térnek el ezek attól, ahogyan az emberek a dolgot a saját életükbe integrálják.
A témának ezt a fajta komplexitását úgy lehetne követni, ha a média-elméletek szűkebb perspektívájától kicsit elszakadva közelebbről vizsgálnád meg az önkormányzati lapok használatát abban a két körzetben: azt, hogy mit jelent és mit nem jelent a mindennapi élethelyzetek szempontjából. Erre a résztvevő megfigyelés, mélyinterjú stb. alkalmasabbnak mutatkozik, mint a konkrétan a lapra rákérdező kérdőív.

Javasolt fogalmak/irodalmak: Roland Robertson: glokalitás, Arjun Appadurai: lokalitás

A helyi írott média vizsgálata önmagában is hálás feladat a hír- és értékközvetítő médiumok sokszínű világában. Ami még érdekesebbé teszi az a lokálpatriotizmussal összefüggő kapcsolata, a véleményformálást és csoportkohéziót befolyásoló hatások feltárása. Az összefoglaló jól strukturált, kitér a vizsgálni kívánt színtér valamennyi lehetséges aspektusára. Ha valóban (akár többfunkciós) értékközvetítő a helyi sajtó, a publicitás és az informálás ilyetén módjának és általad említett funkcióinak felismerését és szerveződésének körülményeit, a meghatározó kulcsszemélyek és a szervezés mögött álló szándék, akarat, stb. megnyilvánulását is érdemes vizsgálni. Önkormányzati lapokon kívül hol és milyen arányban van jelen a civil kezdeményezés, annak milyen szerepet lehet tulajdonítani a véleményformálásban. Hasonlóságok és különbözőségek feltárására gondolok. Nem beszélve arról, hogy nagyobb településeken több helyi lap is megjelenik.

Ádám lokálpatriotizmussal kapcsolatos témáját nagyon érdekesnek tartom, és nem kérdéses, hogy a helyi lapok erőteljes szerepet játszanak a lokápatriotizmus kialakulásában / kialakításában. Milyen más fórum adjon hírt a helyi kezdeményezésekről, baráti körökről, a település/kerület életéről szóló hírekről, mint a helyi média? Ahol a helyi média nem (elsősorban) a kerületi / helyi pártok szócsöve, hanem teret ad a helyi aktivitások, kezdeményezések bemutatásának, ott a helyi közélet is pezsgőbb lehet, ami következtében a lokálpatriotizmus eredményesebben alakulhat ki.

Lehet, hogy a későbbiekben a kutatást érdemes lenne egy kisebb kerületre, településre leszűkíteni, oda, ahol a korábbi lapok példányai is könnyebben hozzáférhetők. A budafok.hu oldalon pl. több évre visszamenőleg olvashatóak a helyi lapok egyes példányai. Nem tudom, helyi szinten léteznek-e erre máshol is archívumok.
Érdekes lehet, hogy a helyi lapokon kívül a lokálpatriotizmus kialakításában fontos szervezetek milyen aktivitást fejtenek ki, és hogy milyen fórumokon - mit kommunikálnak a lakossággal. Pl. Budafokon van egy kicsi lokálpatrióta közösség, a Savoyai Jenő Asztatársaság: a közösség helyi eseményeket szervez, képzőművészeket támogat, egyik helytörténész tagjának önálló rovata van a helyi lapban, ahol a budafoki utcák nevének történetét írja le, és időnként helyi ügyekben is megszólal. Emellett a helyi eseményeken rendszeresen jelen vannak, beszédeket mondanak, sok helyen ismerik őket.
Egy másik civil lokálpatrióta szervezet szinte alapanyag-áron újít fel kerületi építészeti emlékeket, szobrokat, stb. Mindkettőhöz van kontaktom. Ádám, keress ha érdekes lehet számodra bármelyik.

Lehet hogy a helyi sajtó mellett a kerületi / helyi honlapot is érdemes vizsgálni: van olyan korosztály, amelyik leginkább innen tájékozódik ha helybéli programokra, eseményekre, civil szervezetekre kíváncsi. Itt-ott működnek fórumok is, ahol a lakosok megvitatják a helyi ügyeket: sok helyen nagyon is élénk viták alakulnak ki.

Sokadik olvasásra is tágnak érzékelem azt a jelenségkört, amit a szerző vizsgálni kíván. A témafelvető summázatában olyan fogalmak jelennek meg, amelyeknek puszta definiálása, új szempontok szerinti megközelítése is egy-egy doktori értekezés tárgya lehet.
A hazai médiafogyasztók szokásainak, attitűdjeinek vizsgálata ugyanakkor mindig és minden terepen izgalmas vizsgálat lehet, ha annak módszere alaposan megtervezett és végiggondolt. A szerző "objektív bizonyítékokra" számít vizsgálata eredményeként, ami egy kvalitatív módszereket igénylő adatgyűjtés esetén talán nem a legmegfelelőbb elvárás.
A témafelvető szóbeli bemutatását kísérő élénk vita ugyanakkor mindenképp azt mutatja, hogy valós problémáról van szó, amit pontosabban leírva könnyebb lesz megtalálni a téma feldolgozásához vezető legjobb utat.

Érdekelne, hogyan gondolod a kutatást pontosan, melyek azok az értékek, amelyek meghatározói számodra a lokál patriotizmusnak, ami alapján valaki, vagy valami azzá válhat. Azt említetted, hogy 2 önkormányzati és egy helyi újságot vizsgálnál, biztos az, hogy a hipotézis ezek alapján igazolható, vagy cáfolható? Elképzelhető-e hogy a lokálpatriotizmus kialakítása egy újság esetében függ annak minőségétől? Hiteles lehet-e bármely újság ilyen szempontból? Tetszik a témafelvetés, kíváncsi vagyok, mire jutsz majd!

Egy vidéki városban, megyeszékhelyen, bár ezt sajnos tanulmánnyal megerősíteni nem tudom, ezért csak feltételezésemre hagyatkozom, mikor azt mondom, hogy nekem úgy tűnik sokkal jobban lehetne kutatni a lokálpatriotizmust, hiszen ott egyfajta szigetek is jöttek létre megyék szerint. Ezért tűnik nekem sokkal relevánsabbnak egy vidéki város, mint két fővárosi önkormányzati rész kutatása, ahol nekem úgy tűnik lokálpatriotizmusról - abban a formában, ahogy vidéken megjelenik - nem lehet beszélni. Illetve a helyi újságok kérdését ( pl. Észak Magyarország, Dunántúli Napló, Vas népe stb.), mind megyeszintű érdekeltséggel bír. Ezeknek a városoknak Miskolc, Pécs, Szombathely de fel lehetne itt sorolni az összes megyeszékhelyet. Egy megyeszintű nagy napilapjuk van, mely igenis befolyásoló erővel rendelkezik, ugyanúgy mint a helyi TV adó. Az újság és TV adó viszonya is nagyon érdekes lehet, különösen, ha ellentétes politikai vezetésű a két médium.

A helyi újságok közösségi hatásának vizsgálatát nagyon fontosnak tartom magyar viszonylatban. Persze nem tudom, hogy vannak-e már ilyen felmérések, de mind a humán etológia, mind a legújabb várostervezési és építészeti szakma azt sugallja, hogy nagyvárosokon belül kisebb (hagyományos falu nagyságú) közösségeket kell létrehozni ahhoz, hogy a tömegember valahová újra tartozni tudjon. A helyi újság (legyen az akár lokálpatrióta) nagy segítség lehet ebben a folyamatban. Engem a közösségi dimenzió és az ebben megjelenő diskurzus kérdése érdekelne, mert ha egy ilyen jellegű párbeszéd létrejön és fenntartatik, akkor már csak a helyi "hatalom" dönti el, hogy az mivel és milyen szinten identifikálódik.

Kicsit kuszának érzem a felvetés egyes részeit. Számomra nem derül ki, hogy Ádám melyik elmélet mellett száll síkra, a média tematizálja a közbeszédet vagy a közbeszéd tárgyát képező témák válnak megkerülhetetlenné a média (helyi médium) számára? Másrészt vizsgálatai abból indulnak ki, hogy a helyi lapok politikailag (az önkormányzati többségnek megfelelően) elfogultak? Vagy miként hatnak a politikai választásokra?

A szöveg egészét újra olvasva nem csupán az válik kérdésessé, mit ért közösség vs. közönség alatt a szerző, hanem az is, miért épp a helyi lapokat választja vizsgálatai terepéül. Meglehetősen pontos látleletet ad ugyanis a kiadványok tulajdonosi hátteréről, jellemző tartalmának és layoutjának "sajátosságairól", politikai befolyásolásuk eshetőségeiről és a többi. Mindezek után a "helyi sajtó" összefoglaló elnevezés inkább gunyorosnak tetszik, és nehezen képzelhető, hogy komoly igénnyel tudományos vizsgálódás tárgyává tehető e számos hagymahéj alatt megbúvó (már ha még van ott valami a szagon kívül) beltartalom.

A témafelvető prezentációja után a (fentiek miatt) kissé zavarban lévő hallgatóság többnyire azt javasolta, hogy a doktorandusz próbálja precízebben meghatározni vizsgálódásai területét, aki azonban ezt úgy értelmezte, hogy a vizsgált médiumok számát kell csökkentenie. Valójában ezt a kört épp tágítani volna ildomos: mivel az úgynevezett "helyi lapok" (erősen leszűkített értelmezésben itt: többnyire önkormányzati információs illetve politikai marketing-kiadványok) csak mutatis mutandis használhatók forrásként, valójában a teljes helyi nyilvánosságot kellene vizsgálni, azon belül esetleg "sűrű olvasással" a helyi médiumokat - legalábbis, ha a mindannyiunk által elérni vágyott tudományos objektivitásnak legalább az igényét szeretné a szerző pőre előfeltevései elé fügefalevélként tartani. A másik komoly aggály ugyanis épp az a határozott prekoncepció, amely szerint a helyi lapok fontos szerepet játszanak a lokálpatriotizmus kialakulásában. Világos beszéd, lévén azonban Ádám maga is azon lapnak szerkesztője, amelyet vizsgálódásai tárgyává tenne - attól tartok, ez így nem kifejezetten elegáns.

Ezzel együtt azonban szerintem a téma fontos, feldolgozása kurázsit és türelmet igényel. Továbbra is azt képviselem, hogy nagyon megalapozott nemzetközi (akár egyetlen országra korlátozott - olasz?...) kitekintés akár primer, akár szekunder forrásokra alapozva, segíthet a törzs-kutatásban már a forráskritikában és az előfeltevés (legyen úgy!) igazolásában is.

Érdekes a téma, jól hozzáférhető és megragadható. Én is el szoktam olvasni a kerületem lapját, a témafelvetőd után pedig még nagyobb figyelemmel tettem ezt.
Érdekes lenne megnézni, hogy a különböző (kerületi) kulturális programok (amelyekkel telis-tele vannak az ilyen helyi újságok) résztvevői közül hányan, milyen arányban vannak azok, akik az újság ajánlása alapján vannak ott, hányan a szomszédasszony hívására stb.

A média hatását tetten érni rendkívül nehéz feladat, a módszertanászok hosszú évtizedek óta vitáznak a mikéntjéről, éppen ezért kérdezném, hogyan fogod mérni, hogy a lokálpatriotizmusra (mi az?) pontosan milyen tényezők hatnak és ezek között mennyiben, milyen erővel szerepel a helyi média tematizációja? Illetve még egy, ezúttal önös kérdés. Azt írod, a kisebbségeket a helyi média a tömegmédiumokkal szemben "a közösséget építő, azt hozzáadott értékkel gazdagító alkotórészt szemléli és mutatja be". Ezt honnan lehet tudni? Tudsz nekem abban segiteni, hogy ennek hol tudok utánanézni? Köszönöm előre is.

Dolgozatod megírásakor tanulságos lehet a Helyi Théma tanulmányozása. A lap sikeresen épített ki hálózatot Budapesten, és kerületi mutációi kiszorították a piacról a korábbi kerületi lapokat.

Nagyon jó témaválasztás.
Amint azt a témafelvető során is megtudtuk önkormányzati, tehát hatalmi szabályzás, rendelkezés, következtében jönnek létre a helyi sajtótermékek. Érdekes kérdés számomra, hogy mennyi találkozik ez a helyi, tudatosan alulról szerveződő civil igényekkel. Mennyire elégíti ki azokat?
A másik kérdéskör - ami talán segítségedre lehet -, az Interneten megjelenő hihetetlen mennyiségű lokálpatrióta szervezetek oldalai. Nem tudom, hogy konkrétan az általad vizsgált városrésznek van-e, de szerintem érdemes megnézni ezeket az oldalakat.

A dolgozat kapcsán az a kérdés merült fel bennem, hogy korcsoport, nem, réteg, iskolázottság alapján hová sorolhatók azok, akik a - kutatás fókuszában álló - helyi lapokat rendszeresen olvassák.
A mi családunk - és ha kell, akkor most szégyellem magamat - nem olvas helyi lapokat. Inkább naponta rákukkantunk az országos, interneten is elérhető harapnivalókra. Megjegyzem lokálpatrióta sem vagyok. Más városban születtem, másikban éltem, másikban tanultam. (Ez most egy gyenge mentegetőzés akart lenni.) Bizonyára Benned is felmerült a kérdés, ahogyan bennem is, nem lehet, hogy az alapvetően lokálpatrióta beállítottságú emberek olvassák rendszersen és tömegesen a helyi lapokat? Lokálpatriotzimusok nem eredménye, hatása, okozata, hanem mozgatója és oka a kérdéskörnek?

Nekem, aki nem nagyon foglalkozik a médiával, nagyon érdekes volt a témafelvető. Valóban, a helyi újságoknak különbözik a médiában és a mindennapi életvilágban is a szerepük az országos médiáktól.
Ami még érdekes lehet, hogy a helyi újságot, pont a neki tulajdonított függetlenség miatt, mennyire próbálják a pártok manipulálni. 1998-ban pl. a választások idején a Ferencvárosban a Fidesz és az MSZP is kiadott egy-egy helyi lapot, amit design szempontból teljesen a "Ferencváros"-ra maszkíroztak, tehát határozottan megtévesztő volt. Már akkor is felháborodtam ezen, bár alapvetően én kisebb szerepet tulajdonítottam a helyi sajtónak, de mivel nagy részét elfogadom annak, amit írtál, ez méginkább súlyosbítja az esetet.
Amivel igazán nem értek egyet, az a helyi újságok (média) szocializációs szerepe. Lokálpatriotizmus felé még csak-csak hat, de nem hiszem, hogy mélyebb formáló szerepe lenne.

"Ha a lokalizáció eszköze a helyi sajtó, a globalizáció leghatékonyabb fegyvere a televízió mellett kétség kívül az internet."

Ezzel nem teljesen értek egyet. A helyi sajtó egyik megjelenési formája maga az internet. Amerikai indián törzset kérdeztek meg, mit jelent számunkra az Internet - "a globalizáció megtestesítője". Meglepő választ adtak erre, a kommunikáció olyan új formája, amely segít megőrizni ősi nyelvüket, kapcsolatot tudnak tartani egymással bárhol éljenek az országban. Nem attól tekinthetők közösségnek, hogy egy adott földrajzi területen élnek, hanem attól hogy össze köti őket közös múltjuk, kultúrájuk, nyelvük, mely ápolásában az Internet segítségre van.
Magam is vidéki városban élek, és naponta ingázom a fővárosba. Szűkebb hazám híreit, az interneten követem, bár a város rendelkezik napilappal is. Nem gondolom, hogy az írott sajtó országosan vagy regionális lokális szinten a közeljövőben eltűnne, de figyelemmel kell lenni a felnövekvő nemzedékre, akik egyre kevésbé vesznek papíralapú nyomtatványokat a kezükbe. A helyi sajtó fogalmát ily módon én kiterjeszteném az elektronikus sajtóra is.

Szerintem nagyon fontos téma a helyi lapok szerepe, hatása a települések/kerületek életében, de a témafelvetőben leírtak közt van számomra pár fehér folt. Nem teljesen értem ...

1) hogy a lokálpatriotizmus miért kezelődik automatikusan pozitív értékként, miért feltételezzük, hogy a helyi sajtónak pont azt kellene erősíteni?
2) hogyan szeretnéd "mérni" a lokálpatriotizmust, azaz mit jelent - miben nyilvánul meg - ez a gyakorlatban (pl: tüntetés helyi ügyekért? Szemétszedés a kerületben? Polgárőrség alakítása?)?
3) amennyiben sikerül valamilyen módon definiálni a lokálpatriotizmust, és azt megbízhatóan mérni, úgy honnan tudjuk meg azt, hogy pont a helyi sajtó hatására érzi magát valaki lokálpatriótának, és nem (csak) azért, mert már a szülei is ott laktak a kerületben?
4) hogyan fog válaszolni az eredeti kérdésfelvetésre (helyi újság erősíti-e a lokálpatriotizmust) a vizsgálatba bevont újságok politikusi reprezentációjának feltérképezése, valamint a helyi lakosok körében végzett kutatás a helyi politikusok ismertségéről, elfogadottságáról.

Első lépésként véleményem szerint a 2-es pontra kellene választ adnod magadnak, hiszen csak úgy lehet valamit érvényesen kutatni, hogy ha pontosan tudod, hogy te magad mit értesz alatta.

Mi az, hogy "helyi"?
Az én szülővároskámban a helyi újságok nem ingyenes kiadványok…
Nagyon sok a szövegben az olyan állítás, amit jobb híján el kellene hinnem neked - ezt várja el a szöveg. Újságcikkszerű, nem argumentatív, nem a bizonyításra fektet hangsúlyt. Az idézetek sem bírnak ilyen erővel, mivel innen-onnan származnak… valahogy nincs meg az egységes elméleti alapállás.
Sokat dolgozol szerintem saját kútfőből, és sokmindent el akarsz mondani egyszerre, ezért a terminusok letisztázására, körüljárására, a megfelelő definíció kiválasztására nem marad tér.
De jó dolog, hogy a tanévzáró konferenciára már egy egészen új dolgozattal tudtál előállni… Sok munka lehet mögötte.