Reflexiók
Barkóczy László: A globalizáció és az Internet kapcsolatrendszere a mai magyar társadalomban c. dolgozatára, előadására

[Árendás Zsuzsa], [Bácsván László], [Bodó Balázs], [F. Tóth Krisztina], [Frazon Zsófia], [Fülöp Zoltán], [Gergely Erzsébet], [Kemenesi Zsuzsa], [László Mónika], [Magyar Vera], [Molnár Csilla], [Nemescsói Katalin], [Szekfű Balázs], [Tóth Benedek], [Vályi Gábor], [Veres Mandy]

[vissza a listához]

Két alapvető hiányosságot látok Barkóvzy László dolgozatában - egyrészt nagyon homályos globalizáció-fogalmat/akat használ, annak ellenére, hogy többször is nekifut a definiálásnak, érzi fontosságát, ám az a benyomásom, hogy nem igazán sikerül rendet teremteni ezügyben. Másrészt, egy nagyon esszencialista kutúra-felfogással dolgozik, ami nem hiszem hogy a dolgozat, illetve az operatív kérdésfeltevések javára válna. Nézzük az első problémát. Igy fogalmaz: "A társadalom részéről a legtöbb támadás a globális gazdasági törekvéseket, illetve az önálló kulturális identitásokat eltuntető folyamatokat éri", vagy "További probléma, hogy egy előrehaladott globalizációs folyamatnál, ahol és amikor az információ gyorsan áramlik, és minden nemzet azonos típusú információja egyenértékű, az egyes nemzetek kultúrái olyannyira összemosódnak, hogy a nemzeti identitástudat teljesen lecsökken, sőt egyes, talán kissé utópisztikus vélekedések szerint később a nemzet mint fogalom értelmét veszti".
Tudomásom szerint, bár kétségetlen, hogy heves viták zajlanak e kérdéskörben, de egyre inkább az az álláspont látszik beigazolódni, s ennek számtalan elméleti háttere, szakirodalma lelhető fel, hogy a várakozásokkal ellentétben igenis a nemzetállam marad, s a globalizáció "kettősségét" jelzi éppen a helyi, lokális identitások megerősödése a számos egységesülési folyamat mellett (!). Azt hiszem, érdemes lenne belepillantani a szakirodalom e részébe is. Vannak szövegrészek, ahol a szerző is valami hasonló álláspont fel hajlik, például a nemzeti, regionális nylevhasználatok kapcsán: "Minden társadalom a saját nyelvén, a saját értékeinek megfelelően jelentethet meg információt az Interneten. Azonban a tartalom ilyen formán való megjelenítése csak az adott nemzet számára lesz teljesen érthető".
A kultúra-fogalommal való kíméletesebb bánásmódra intenék például az olyan mondatoknál, mint-
"Jelen esetben a megszerezhető javak, a hatalom s a tőke áll szemben a nemzet esetleges kultúravesztésével, a nemzetállamok esetleges eróziójával, valamint az emberek gazdasági kizsákmányolástól való félelmével". A "kultúravesztés" rémképe a múlt (20. századi) századi közepének néprajzosát riogatta, de nem hiszem, hogy modern kultúra-kutatóként ilyen kérdéseket kéne felvetni. Végül, nem szeretném elkeseríteni Barkóczy Lászlót, de úgy érzem, még annál is komplexebb a világ, mint ahogy azt ő sejteti. Meghacsak kétpolusú lenne…a teljes kutatói objektivitás pedig - hát nem tudom.
"Kétpólusú gondolkodásmód látható a globalizáció politikára és kultúrára gyakorolt hatásában is. Vagyis a téma időszerűsége ellenére nehéz objektív véleményt, tanulmányt vagy éppen statisztikai adatot találni arról, hogy melyek azok az érvek, amelyek minden kétséget kizáróan a globalizációs folyamatok mellett szólnak, s melyek azok, amelyeket a negatívumok közé sorolhatunk".

[vissza]

A társadalmi változásoknak azok a tendenciái, melyeket összefoglalóan globalizációnak nevezünk nem írhatók le pusztán gazdasági eredetűként, ez a redukcionizmus elméletileg is elég rázós. Természetesen vizsgálható a globalizáció gazdasági dimenziója, de tudatában kell lenni e jelenség összetettségének és időbeli távlatainak, és kerülni kell a túlzottan leegyszerűsítő, kissé összeesküvés-elmélet szagú magközelítéseket.
Nem világos, hogy az Internet-használók valamiféle vizsgálata által milyen következtetéseket lehet levonni a magyar társadalomra nézve. A "golbalizátság" méréséhez (már ha egyáltalán érdemes ilyen nagy, összevont változóban gondolkodni) először is tisztázni kell mi is a globalizáció, milyen dimenziói, komponensei lehetnek, és el kell jutni egy operacionális definícióig. Ez pedig elég reménytelennek és terméketlennek látszik, különösen, hogy az Internetnek a globalizáltság mértékére való hatását akarod mérni. Ennek a hatásnak az elkülönítése más hatásoktól ugyanis még elméletileg is problémás, egy empirikus kutatásban meg pláne.

[vissza]

1. A társadalom polarizálódásával és a nettel kapcsolatos elméletek közül nagyon hiányzik Castells.
2. Nem tiszta, hogy hogyan definiálja a szerző az internet fogalmát.
3. Nem tisztázott, hogy miért gondolja a szerző azt, hogy a kommunikációs paradigmákon keresztül köthető össze technológia és globalizáció?
4. Mit hív automatizálódott szimbiózisnak?
5. Miért tekinti "elaprózódásnak" a kulturális és gazdasági változások elemzését, ezek mennyiben függetlenek a társadalmi és egyéni viszonyok helyi és globális változásától?
6. Amíg nem definiálta a globalizáció folyamatait és eredményeit, hogyan mondhatja, hogy tudatos-e a szembekerülés a magyar társadalom esetében, illetve hogyan elemzi ennek folyamatát?
7. Legkevésbé sem lehet azt állítani, hogy a globalizációról csak annak előnyös vonatkozásai kapcsán lehet hallani, lásd például a baloldali radikális csoportok tevékenységét. Definícióival kapcsolatban kétlem, hogy lenne egy is, amelyik "a legjobban megközelíti a valóságot"

A fentiekhez hasonlóan feltehető kérdések sora a témafelvető minden egyes bekezdése kapcsán egyre csak nő. A szerző nyilvánvalóan abba a problémába szaladt bele, mely egész kutatásának központi kérdése: a globalizáció, illetve a számítógépes világháló fogalmát mely aspektusain keresztül lehet megragadni és összekapcsolni egymással. Minden további érvelés nélkül csupán az állítható, hogy az internet és a globalizáció mindenre van valamilyen hatással. A számtalan lehetséges összefüggés közül kérdez rá a szerző néhányra, melyek között azonban nehezen lehet több összefüggést felfedezni, mint tárgyukat, azaz az internetet és a globalizációt.
A továbblépéshez véleményem szerint a dolgozatban felsorakoztatott kérdések számának radikális csökkentése szükséges, annak az egy, szigorúan definiált szempontnak a meghatározása, mely köré fel lehet építeni a két jelenség összefüggéseinek egy fajtáját, és még mindig csak hipotetikus modelljét. Megfelelő kiindulási pont lehetne például a kutatás nyelvi közösségre korlátozása, a magyar nyelv globális és internetes reprezentációjával, fenntartásával, változásával kapcsolatos kérdések vizsgálata.

[vissza]

1. Az internetet mint technológia lehetőségnyalábot, vagy az Internetet mint társadalmi "intézményt" vizsgálod? Ugyanis hangsúlyozod társadalomtudományi megközelítésedet, ugyanakkor - legalábbis a bevezetésben - az internetről mint technikai lehetőségről, egyszerű kommunikációs csatornáról látszol beszélni. Ha így van, ha nincs így, ezt ki kellene mondani, és aztán természetesen annak megfelelően vezetni a vizsgálódást.
2. A kutatásnak nem ez a fázisa az, természetesen, ahol el kellene kötelezned magadat a módszer iránt, de később, amikor a kérdésfelvetésedet pontosabban fókuszálod, nagyon fontos lesz, hogy milyen módszert választasz hozzá, vagy milyen módszereket és hogyan kombinálsz. Ez persze összefügg azzal, hogy majd pontosan MIT akarsz vizsgálni, azaz milyen tárgyra ereszted rá azt a módszert. Van köztünk egy hallgató, aki pl. az internetes fórumok üzeneteit vizsgálja, de persze van lehetőség online és nem online anyagok vagy azok együttesének vizsgálatára is.
3. Úgy látom, hogy a téma egyelőre nagyon széles. Érdemes lenne fókuszálni ennek valamilyen részterületére, illetve egy újabb szempont hozzáadásával szűkíteni a vizsgálati területet. Ami nekem most eszembe jut, az pl. a kulturális globalizáció (azaz a kulturális, és különösen a populáris kulturális termékeknek a globalizálódása) - bár nyilván lehet, hogy ez téged nem annyira érdekel. Csak példaképpen mondom, hogy pl. Magyarországon az internet nagyobb arányú terjedése és a kereskedelmi tévécsatornák beindulása nagyjából egybeesik, azaz vsz. ezek globalizációs hatásai is összefonódnak. Bár ahogy nézem, számodra relevánsabb a gazdasági megközelítés (bár mint tudjuk, gazdaság és kultúra nem függetleníthető egymástól). Egyelőre azt nem látom, hogy a magyarországi hatásvizsgálat - ami számomra a témából a leginkább vehető - mire fog irányulni, azaz kérdőívvel vagy akárhogyan mit fogsz megnézni mint globalizációs hatást vagy internet-globalizáció-kapcsolatot.
4. Egyelőre nekem úgy tűnik, az a fő kérdésed, hogy hogyan viszonyulnak az emberek az internethez (mint technikai lehetőséghez?) (használat, értéktulajdonítás, attitűdök, stb.), és ebből gondolod lemérhetőnek a globalizálódottság (?) fokát az adott társadalomban. Ez még mindig nagyon tág. És ahogyan magad is írod, nem bizonyos, hogy az internetnek kizárólagos szerepe volna globalizáció előremozdításában. Én azt mondanám, hogy ez egy külön vizsgálati téma lehetne (mekkora az a hatás, illetve mekkora a globalizáció visszahatása az internethasználatra stb., sőt, hogy kik és hogyan azonosítják ezt a kettőt, mert ilyen is van!), és nem is olyan triviális, amilyennek látszik.

[vissza]

A téma borzasztóan tág, a megfogalmazás túl általános, emiatt rengeteg evidenciát és közhelyet sorakoztat fel, és valójában nem választ a szerző egy olyan pontot, ahonnan ténylegesen el lehet indítani egy empirikus adatokon nyugvó kutatást.
Ebből a túláltalánosító fogalmazásból következik, hogy vannak részek, ahol egész egyszerűen nem érthető, hogy a szerző mit is akar csinálni, pontosan mire is gondol: "A tervezett vizsgálat érdekes részét képezi, hogy egy olyan társadalom mint a magyar, amelyik a nyugati kultúrákhoz képest csak évtizedes késéssel szembesült tudatosan a globalizáció folyamataival, eredményeivel, milyen viszonyrendszer mellett építette be identitásába, és ebben milyen szerepet, illetoleg milyen kapcsolatot lát az Internetben, mint globális kommunikációs csatornában. Itt szintén az Internet fejlodését és térhódítását célszerű nyomon követni, hiszen ez a módszer könnyebben elvezet annak felismeréséhez, hogy jelen társadalmunk mennyire áldozata, vagy éppen szerencsés nyertese a mindinkább felgyorsuló globalizációs folyamatnak."
Vagy a következő megfogalmazás: "Különösen érdekes vizsgálati rész a téma szempontjából a magyar társadalom elemzése." A szerző maga sem gondolhatja, hogy a vizsgálat tárgya valóban lehet a magyar társadalom, úgy amBlock!?
Az mindenképpen segítséget jelenthet, ha a szerző a tágabb témához kapcsolódó társadalomtudományi szakirodalmat (magyar és nemzetközit) "magáévá" teszi. Ez nemcsak a problémák, hanem a fogalomhasználat precizitása szempontjából is létfontosságú kérdés. (pl. a globalizáció kapcsán nem a veszélyek és előnyök megfogalmazásán, hanem az egyes kérdéskörök tudományos megközelítésén keresztül érdemes elindulni, hiszen a leendő értekezés tárgya, egy adott jelenség/konfliktus empirikus megfigyelése, társadalomtudományos elemzése, és nem a jó és rossz oldalak mérlegelése lesz.)
Alapvető javaslatom, hogy a szerző próbáljon egy maximum két bővített mondatba sűríthető tényleges részkérdést keresni, azt leírni, különben végérvényesen el fog merülni a saját maga által épített rengetegben. És a megfogalmazott mondat semmiképpen ne így szóljon, mint a jelenlegi szövegben: "Az alapvető kérdés az Internet és a társadalom valamilyen szintű kapcsolata, melyen belül szintek határozzák meg végeredményben a társadalom globalizáltságának fokát." Azon túl, hogy ez a mondat nyelvtanilag is sok kívánnivalót hagy maga után, semmilyen formában nem alkalmas egy tervezett kutatás tartalmi megfogalmazására: nincs benne egy valós kérdés, amiből el lehet indulni.

[vissza]

Legszívesebben azt mondanám: valamelyiket el kéne hagyni - vagy az internetet vagy a globalizáció, és a "maradékot" előtérbe helyezve vizsgálni a mai magyar társadalom kapcsolatrendszerét (?). (Megengedően belefér persze egy kis kitekintés az internetre vagy éppen a globalzációra :)
A problémáim már elhangzottak az előadás után: nincs pontos - és egyben időszerű - definíciója a globalizációnak, és így nehéz ún. tényeket mondani, amelyre a dolgozat alapul. Hatványozottan igaz ez az internetre is - ha az "Internet, mint olyan" a corpus, akkor pedig bántóan kevés aspektus került a vizsgálat nagyítója alá.

[vissza]

1. A magyar társadalom a "nyugati kultúrákhoz képest csak évtizedes késéssel szembesült tudatosan a globalizáció folyamataival, eredményeivel". Kérdésed: "milyen viszonyrendszer mellet építette be identitásába?" Miért? Valóban beépítette mára már cáfolhatatlanul a globalizációt az identitásába? Tekinthető úgy, hogy a folyamat befejeződött? A kérdésfeltevés ugyanis - számomra - ezt sugallja.
2. Később: "A globalizáció kísérőjelenségéhez sorolható az üzleti ökoszisztémák kialakulásán, a különböző nemzeti tudatok összemosódásán túlmenően a hálózatok szerveződése is." Hogyan értendő a "különböző nemzeti tudatok összemosódása"?
3. A gyors információáramlás, amikor "minden nemzet azonos típusú információja egyenértékű, az egyes nemzetek kultúrái olyannyira összemosódnak, hogy a nemzeti identitástudat teljesen lecsökken". Úgy vélem, bármennyire is ez egy idézett gondolat, hogy a nemzeti identitástudat nemcsak a jelenből, hanem a múltból is merítkezik. Nem hinném, hogy valaha is lecsökkenhet annyira, hogy szinte semmissé váljon, vagy más nemezetekéivel közel azonossá váljon.
4. Az információs társadalomban az információ, mint érték jelenik meg. Azonban vitatkoznék azon gondolattal, miszerint az internet azért jött létre és fejlődött, mert szüksége volt rá a globalizációnak - amint azt írásod sugallja. Úgy vélem, ennek ellenkezőjéről van szó: a számítógépek általi információtovábbítás, és ekként az internet biztosította lehetőségek álltak a globalizáció szolgálatába.
5. "Politikai szempontból az internet a különböző irányzatok, "izmusok" terjedését (…) teszi lehetővé." Milyen irányzatokra kell/lehet gondolni?
6. Valóban külön vizsgálatot igényel az, hogy miért az angol lett az internet nyelve, és nem a kínai, miközben az utóbbit sokkal többen beszélik? Egyáltalán: valóban többen beszélik?
7. Említed egy társadalomban a hatalom növelését, a gazdasági növekedés okozta fogyasztásnövekedést, a javak felhalmozását, amely mellett azonos mértékű jelentőséggel bír a kulturális identitás megőrzése, és a szegényebb társadalmi rétegek kirekesztődése elleni védekezés. Némi paradoxont érzékelek: a fogyasztás növekedése nem tesz a szegényekkel feltétlenül együttérzővé, és irántuk érzékennyé. Fölmerül a kérdés: a jóléti államban - ennek paraméterei ismerhetők fel a leírásban - valóban létezik-e olyan mértékű társadalmi különbség és elkülönülés, hogy a "szegényebbek kirekesztődnek"?
8. A legtöbb tömegkommunikációs médiumnak szüksége van azon "hihetetlenül megnövekedett célcsoportokra, melyek eddig a határok, a nemzettudat, vagy állami felügyelet miatt viszonylag izolálva voltak egymástól". Ez a gondolat némi kifejtést érdemelne, ugyanis így ebben a formában képzavaros…
9. "A vizsgálatokat minden társadalmi rétegen belül külön-külön is el kell végezni." Mely vizsgálatokat, és hogyan?
10. Vannak olyan társadalmak, amelyek a "kulturális identitásukat és ezáltal nemzeti önállóságukat oly mértékben kívánják megőrizni, hogy nem, vagy csak erősen korlátozva lépnek az információs szupersztrádára." Ha jó értem, ez is vizsgálat tárgy lenne. Ilye kiterjedésű lenne a vizsgálat? Afrika, illetve Ázsia gazdaságilag elmaradott, illetve erősen elnyomó politikai rendszer alatt álló országi is a vizsgálat tárgyát képeznék? Ha igen, hogyan lehetne ezt vizsgálni?
11. "Érdemes lenne vizsgálni olyan globalizációs - Internetes jelenségeket is, amelyek előre felhívják a figyelmet a negatív hatásokra a magyar társadalomban." - Mire kell/lehet itt gondolni?
12. Az adatgyűjtés és feldolgozás során "szükséges más diszciplinák eddig elvégzett kutatási anyagainak felhasználása is"? Mely diszciplinák?
13. Szükséges lenne néhány külföldi szakirodalom említése, annál is inkább, minthogy a témafelvető szerint igen kevés a magyar szakirodalom.
Tehát: miről is van szó? Mi a vizsgálat lényege? Mely kérdésre lesz válasz az adott vizsgálat, és mely módszer(ek)kel dolgozandó ki?
(1) Mi az a konkrét, és kis területet felölelő kérdés, amely körüljárása a cél? Azaz: mi a kérdés? Feltétlenül szűkíteni kell, ugyanis nem lehet mindent a vizsgálat tárgyává tenni csak azért, mert kapcsolódhat hozzá.
(2) Ha megvan a vizsgálandó részterület, akkor az is látható, hogy miként, hogyan (milyen módszerrel) tanulmányozható az adott probléma.

[vissza]

Lenyűgözve olvastam témafelvetődet. Várom az évadzáró konferenciát, hogy a kutatás további részleteiről hallhassak.
Írtál a digitális valuta elterjedéséről, mint a nemzeti karakter elmosásának egyik eszközéről. Egy említésre méltó példa a globalizáció során a nemzeti karakter jelképes megőrzésére, hogy például magyar Euró érméket nyomnak a valuta- és vámunióban.
Esetleg csatlakozhatnál azon kevés szakirodalomhoz, amely azt taglalja, hogy a világháló hogyan "gátolja egyes folyamatok lezajlását"- ahogyan írtad. Kommunikációelmélet szempontjából érdekes lehetne, hogy személyes kontaktusokat hogyan lehet elegánsan kikerülni, kiiktatni az Internet segítségével.
A kulturális integráció kapcsán említetted, hogy a nyelv megválasztása, s így többnyire megváltoztatása szükségszerű. Úgy gondolom, hogy ezt azért egy szakadék választja el a tartalom uniformizálásától, nem szükségszerűen jár ilyen végzetes következménnyel. A tömegkultúrának a flexibilitása igen nagy, viszont a magasművészetek szilárdan tartják magukat, itt véleményem szerint, megmarad az egészséges egymásra reflektálás.

[vissza]

1. Önmagában az Internet és a globalizáció is nagy témák, milyen területre gondolod jónak szűkíteni a fókuszt?
2. A globalizáció melyik - gazdasági, társadalmi, szociális, piaci - dimenzióját vizsgálod?

[vissza]

A globalizáció fogalmát az elmúlt évtizedek alatt sokszor újraértelmezték. Bár vitathatatlanul vannak előzményei, a globalizáció tipikusan a 20. század világgazdaságának jellemzője. Dolgozatod hátborzongató - mind pozitív értelemben, mind pedig a bizonyára nem célzott, mégis utópisztikus továbbgondolás folyamatában. Heidegger már a TV begyűrűzésének korszakában is éreztette az effajta "zsugorodás" negatív következményeit nem csupán makro-, és mikro-közösségi szinten, de a gondolatok és a szellemi megismerés világában is. "Bár minden távolságot erőszakosan eltöröltünk, a közel mégis távol marad tőlünk… Tehát amit a film képei, a rádió hangja a legközelebbinek mutat be, az is távol marad tőlünk… A rövid távolság még nem jelent közelséget." (Heidegger: A dolog (Das Ding) - kétnyelvű kiadást találhatsz: Joós Ernő ford. Heidegger: A dolog és A nyelv. Két tanulmány. Sylvester János Könyvtár kiadásában, Újsziget-rota Sárvár, 1998.) És akkor hol volt még az Internet!
Így, Heideggerre együtt feltehetjük a kérdéseket: Mi lesz, ha a nagy távolságok elhagyásával minden ugyanolyan távol és ugyanolyan közel lesz? Mik azok a minden különbséget eltörlő egyhangúságok? Mi által lesz minden egyformán távol és közel?
Ebben a távolságvesztett egyformaságban (egyhangúságban) minden összeolvad. ("Alles wird in das gleichförmig Abstandlose zuzammengeschwemmt.")
Érdekes belepillantani abba az 1996-os kommünikébe, mely a "Váljon a globalizáció sikere mindenki javára" (Lyon) címet viseli, és a globalizáció hasznáról és veszélyeiről szól. Bár alapjaiban gazdasági iromány, mégis hasznos apróságokkal szolgálhat.

[vissza]

A dolgozat szerzője esszéjében klasszikus deduktív módon közelít a címben megjelölt témához.

Először általában véve próbál választ keresni arra, hogy melyek a globalizáció mint társadalmi mechanizmus fő mozgatórugói a globalizáció egy folyamatosan növekvő világméretű hálózatnak fogható fel, mely az adott társadalom számára teljesen új gazdasági, politikai s kulturális változásokat jelent.

A szerzőnek szerintem el kellene döntenie, hogy a globalizáció különböző aspektusai (gazdaság, politika, kultúra) közül melyikkel is kíván a továbbiakban mélyrehatóan foglalkozni, mégpedig a kissé szűkebb témát tekintve, a globalizáció és annak információs csatornájaként felfogott, Internet kapcsolatát illetően.

A két fogalom (globalizáció, Internet) közti viszony felvillantásakor a gazdaság, politika és kultúra három dimenziója néha egyforma súllyal szerepel, viszont Laci a későbbiekben, úgy tűnik, a társadalmi vonatkozásokat érzi meghatározóknak, és azokat is boncolja. Kérdéses számomra, hogyan képzeli ennek vizsgálatát, hiszen egyik helyen azt írja " kutatni kell azt, hogy egy társadalmon belül melyek azok a rétegek, amelyek tudnak élni a világháló ... nyújtotta lehetőségeivel" (4.o), illetve "a vizsgálatokat minden társadalmi rétegen belül külön-külön el kell végezni. (4.o)"

A szerző által már leszűkítettnek érzett téma (a magyar viszonyok és az Internet és globalizáció) is szerintem még finomítást igényel:

ki(k) lesz(nek) a célcsoport(ok)
hol történik az adatgyűjtés, főváros és vidék, régiók vizsgálata
a kutatás maga milyen időhatárok között mozog

A témafelvető szerzője az alkalmazni kívánt módszereket csak listaszerűen felsorolja:

hazai és külföldi szakirodalom elemzése
más diszciplinák kutatási anyagainak felhasználása konkrétan mire gondol?
statisztikai adatok gyűjtése
kérdőív

Véleményem szerint ezt a soklépcsős kérdéskört ténylegesen kommunikációs kontextusba kellene helyezni, meg kellene vizsgálni, hogy a globalizáció milyen kommunikációs kérdéseket érint.

[vissza]

Nagyon megtetszett a témaválasztásod, mind az írott, mind a szóban előadott változata nagyon érdekes volt számomra. Aktuális kérdésekre keresed a választ kutatásodban.
Azonban ha megenged, lenne pár észrevételem dolgozatodhoz.
1. Úgy gondolom, hogy a magyar társadalom nem elég reprezentatív kutatásodban. A vizsgálandó réteget le kéne szűkítened csak az Internet-használók körére. Hiszen aki nem használ Internetet annak a véleménye nem lehet kielégítő témád vizsgálatához.
2. Hosszasan foglalkozol a globalizáció jelenségével. Mostanában ez egy eléggé felkapott téma, nem véletlenül. Azonban úgy gondolom, hogy dolgozatodban nem csak gazdasági megközelítés alapján kéne vizsgálódnod, bár ez is feltétlen szükséges. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a nyelvi, kulturális, stb. globalizációról. Érdekesnek tartanám a társadalom globalizálódó folyamatának vizsgálatát is az Internet használat tükrében.

[vissza]

1. Milyen globalizáció-definíciót használsz?
2. Az Internet melyik szegmensét vizsgálod? Net, mint kommunikációs médium, mint reprezentációs médium, mint a koordináció eszköze?

[vissza]

Mindannyian a bőrünkön érezzük a globalizáció hatásait, és mindannyian, akik használjuk, közvetlenül tapasztaljuk az Internet mint kommunikációs médium újfajta "terét". Ennél kicsit továbblépve igazán érdekes kérdésnek tartom, amit a dolgozat szerzője is felvet (csak a levegőben hagy, sajnos) azt is, hogy az információkezelés kompetenciája (melynek az Internet-hozzáférés nyilván csak szükséges minimuma) [feltételezhetően] hogyan írja át a társadalom szerkezetét, hogyan és milyen új szerepeket oszt ki. Erre, és általában a társadalom olyan sokat emlegetett elemzésére vonatkozóan nem találtam a dolgozatban sajnos semmiféle határozott eméleti referenciát, ami talán megkönnyítené annak a megértését, hogy a szerző valójában mire (és milyen társadalom-elképzelés alapján) kíváncsi. Mert sajnos nekem ez sem világos. Ahogy például, hogy a fogalomhasználat szintjét érintsem, az sem, hogy vajon az internacionalizálódás és a globalizáció egymás szinonímáiként értendőek-e (a II. rész egy mondata alapján úgy tűnik). Ahogyan az sem világos (és ezzel az imént érintett társadalomfelfogás definiálatlanságát is érintem újra), hogy mit jelentenek a "különböző egyesülési folyamatok", valamint mit jelent az, hogy "a vizsgálatot minden társadalmi rétegen belül külön-külön is el kell végezni"; amennyire én tudom, egy reprezentatív mintán elvégzett vizsgálat információt szolgáltat a társadalom rétegeire vonatkozóan, külön-külön.
Talán komolyabb kérdés, hogy a szerző mit ért azon, hogy "egy internetes tartalomszolgáltatónak nem kell tekintettel lenni semmi eddigi fizikai vagy másmilyen [kiemelés tőlem - T.B.] határra, az információt korlátlanul közvetítheti bárki számára." Tudtommal igenis vannak határai, szabályozottsága az információközlésnek, tartalomszolgáltatásnak (sőt, alakuló szabályozása van, ami magában nagyon érdekes kérdés, hogy mit, hogyan, stb.).
Nem értem a következőt sem, a magyar társadalomról szólván: "ez olyan kis állam Közép-Európában, melyben a magyart mint finnugor nyelvet izoláltan beszéljük ebben a régióban, s ez csak tovább erősítheti a globalizációs folyamatok felgyorsulását." - Nem értem, ennek a nyelvi izolációnak mi köze a globalizációs folyamatok felgyorsulásához. Ahhoz talán van köze, hogy az alapvetően angol nyelvű Internet, az alapvetően angol nyelvű információs társadalom mennyire és milyen módon zárja ki az angolul nem beszélőket, pontosabban milyen módon teszi az alapvető kompetencia részévé a bizonyos szintű (angol) nyelvtudást.
Általánosságban: a témafelvetés szerintem nagyon jó, bár a dolgozat valódi kérdései számomra nem igazán láthatóak pontosan, ahogyan a választott módszerek bemutatása is esetlegesnek tűnik.

[vissza]

Barkóczy László témafelvezető esszéjében a globalizáció folyamatosan mint egyfajta saját logikával, célokkal és akarattal megáldott láthatatlan szuperorganizmus jelenik meg. Ez a szemlélet a összefügg a dolgozat elején használt több szempontból is előnytelen definícióval, valamint inkább a konspirációs elméletek - amelyekben a kapitalizmus multinacionális tőkés társaságai a nemzeti kultúrák ledózerolása árán igyekeznek profitjukat maximalizálni - ingoványos talaján vizsgálja a problémát, mint a tudománytól elvárható kritikai optikán keresztül.
A globalizáció, mint "[a]z országok és kultúrák közötti gazdasági kölcsönhatás felgyorsult folyamata, amelyet a modern kommunikációs technológiák hatalmas eszköztára támogat" László állításával ellentétben egyáltalán nem "általánosan elfogadott meghatározás", hanem egy komplex kölcsönhatásokra épülő - hogy csak a legnyilvánvalóbb dimenziókat emeljem ki - politikai-kulturális-társadalmi-műszaki-gazdasági folyamat redukálása mindössze egyetlen magyarázó erejű paraméterre és következményeire [1]. Ez a reduktív, determinisztikus szemlélet sincs konzekvensen képviselve, mert alig fél oldallal lejjebb a globalizáció már nem mint folyamat, hanem az internethez hasonló "folyamatosan növekvő világmértű hálózat". A szöveg egészére jellemző a nem definált fogalmak (például: információs társadalom, nemzeti identitástudat,... ) át nem gondolt használata. Az internet hol mint a globalizáció eszköze, hol mint okozója, hol mint hordozója, hol mint a globalizáció ártalmai elleni áfium (a nemzetek egyenértékű on-line reprezentációjának víziójában) jelentkezik, s közben egyáltalán nem derül ki, hogy melyek azok a - alapjában véve műszaki - paraméterek, amelyek a számítógépes világhálót kiemelt jelentőségűvé teszi a globalizáció (László definíciója szerint alapvetően gazdasági) folyamatában. A korábbi globális info-kommunikációs hálózatok (távíró, telefon, műholdas televízió) szerepét ugyanúgy nem említi László, ahogy az emberek és tárgyak (áruk) globális áramlását lehetővé tevő fizikai infrastruktúrát (személy és teherszállítás), illetve az egyes gazdaságok közötti átjárást biztosító törvényi szabályozás.
Külön említést érdemelnek a nemzeti kultúra feloldódását prognosztizáló, tényeket felvonultatni nem tudó, a nemzeti kultúra történelmen átívelő változatlanságát és autenticitását feltételező egyáltalán nem értéksemleges kitételek. A globalizációt egyértelműen a multinacionális nagytőke központjaiból irányított folyamatként elgondoló szerző nem vesz tudomást a globális kulturális termékek helyi értelmezéseiről, használatairól, illetve az azokat a lokális hagyományba beépítő hibridizációs gyakorlatról, mint ahogyan a globális alulról jövő kulturális-politikai önszerveződésekről [2] - például a globalizáció káros hatásai ellen tiltakozó mozgalmakról - sem, melyek kezében az egyik legfontosabb eszköz pont az interet.
Nem meglepő, hogy az eddig felvázolt, zavaros és hiányos elméleti keretrendszerre támaszkodó kutatási kérdések és módszerek is rosszul specifikáltak. Egyszerűen nem mérhető, hogy "mennyire" befolyásolja az internet a globalizáció terjedését. Sem a különböző nyelvű website-ok statisztikai elemzésével, sem kérdőívekkel. Az internet globalizációban játszott szerepét sokkal inkább a "miként" irányából lenne értelmes vizsgálni, s ebben a sokkal inkább László segítségére lesznek a kvalitatív kutatási módszerek (mélyinterjúk, résztvevő-megfigyelés). Az egész nemzeti kultúrára gyakorolt hatás felmérése helyett érdemes lenne szerényebb, ám könnyebben megvalósítható célokat kitűzni, azaz egy vagy néhány kisebb társadalmi/kulturális csoport internet-használatát vizsgálni. Mivel magam is hasonló kutatási témát választottam, úgy gondolom kölcsönösen hasznunkra válik majd, ha személyesen is elbeszélgetünk ezekről a kérdésekről.

Jegyzetek:
[1] A globalizáció multidimenzionalitásával kapcsolatban, illetve a legjelentősebb globalizáció definíciók remek összefoglalásáért érdemes lenne tanulmányoznod: Tomlinson, J. (1999) Globalisation and Culture, Cambridge: Polity,
[2] A kulturális imperializmussal kapcsolatos elképzeléseket sikeresen kérdőjelezi meg: Tomlinson, J. (1991) Cultural Imperialism. A Critical Introduction, London: Pinter Publishers.

[vissza]

Az Internetnek nemzeti kultúra, identitás erősítő aspektusa is létezik (amennyiben ez volt szembeállítva a globalizációs hatással) például számos országban csak ezen és egyéb infomációs technológiákkal támogatott kommunikáció révén lehetett a fiatalokat politikailag aktivizálni. Pintér Róbert (Információs társadalom: utópia vagy valóság?) idézi Norris-t: "Egyetlen érdekes folyamatra lehet csupán felfigyelni - ami az Internet demokratizáló hatásában bízókat erősíti meg -, a hagyományos értelemben politikailag közönyös fiatal korosztály csak az új kommunikációs közegben aktivizálódik-érdeklődik politikailag, így politikai szocializációja is ebben a térben fog megtörténni." De gondoljunk csak a hazai fiatalok döbbenetesen magas részvételére a legutóbbi választások során, szemben korábbi passzív viselkedésükkel, a politika iránt mutatott érdektelenségükkel.

[vissza]