Reflexiók a

Interdiszciplinaritás / multidszciplinaritás
c. projekthez

2005-2006 tanév:
[Sipos Tünde], [Török Marianna],

2004-2005 tanév:
[Sólyom Barbara], [Wilhelm Gábor]

Sipos Tünde:

A projekt gazdag anyagához megfontolásra ajánlom az alábbi definíciókat.
A multidiszciplinaritás modellje szerint több tudományág egymástól függetlenül vesz vizsgálódása tárgyául egy bizonyos problémát vagy problémakört. Ezt saját tudományos és módszertani feltételeikből kiindulva, a saját tudományuk által elérhető elméletek és koncepciók segítségével és saját módszerek, technikák és eljárások felhasználásával teszik. Minden tudományág maga vizsgálja meg, hogy bővíthetők-e és milyen módon az adott tárgyra vonatkozó ismeretek. Ezek után megosztják egymással vizsgálódásaik eredményeit. A multidiszciplinaritás és az interdiszciplinaritás közötti különbség abban áll, hogy az utóbbit az előbbivel ellentétben interakció, azaz kölcsönösség jellemzi. A multidiszciplinaritásra egymásutániság, míg az interdiszciplinaritásra együttesség jellemző.
Az interdiszciplinaritásnak két különböző formája különböztethető meg. Az első esetében egy és ugyanazon személyben folyik az interdiszciplináris dialógus, amit belső dialógusnak is nevezhetünk (Art 'dialogue intérier'). Másik fő formája a több személy közötti interdiszciplináris dialógus, amit interperszonális interdiszciplinaritásnak hívhatunk.
(Forrás: Tomcsányi T.: A mentálhigiéné jelenségvilága. In Tomcsányi T. - Grezsa F. - Jelenits I. (szerk.): Tanakodó. A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. Interdiszciplináris szakkönyvtár 2. Budapest, 1999, Magyar Testnevelési Egyetem-Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány-HÍD Alapítvány. 16-45. )

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Ez a téma számomra azért érdekes, mert a tervezett dolgozatom igen nehezen tudom elhelyezni a diszciplinák között, s a feldolgozott irodalom rávilágított arra, hogy ennek többb oka lehet, pl. a téma maga több diszciplinát érint, a témakör maga interdiszciplináris, vagy a feldolgozandó terület paradigmái még kialakulóban vannak. Azt gondolom, hogy az én esetemben az első és az utolsó esetről van szó, s az, hogy ez világossá vált számomra a saját problémámra vonatkoztatva is, sokat fog segíteni dolgozatom strukturálásában.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Sólyom Barbara:

Az ismeretek tudományágakba szervezése. Előnye, hogy segíti az adott területen dolgozó kutatók között a kommunikációt, szabványos módszerekkel, fogalomkészlettel rendelkező diszciplínák egy ideig hatékonyabbá tehetik a tudományos munkát. Korlátja, hogy a diszciplináris határok mesterséges fragmentumokra bontják a jelenségek egységét, ezért időről időre megváltoznak a tudományágak határai, új tudományágak alakulnak ki. A diszciplinaritás korlátainak meghaladását célozzák az interdiszciplináris vagy újabban multidiszciplináris megközelítések. A hagyományos tudományágak képviselői olykor gyanakodva tekintenek ezekre a törekvésekre, amit jól érzékeltet az a kép, hogy "a határokon olyan nagyra nő a fű, hogy minden marha meg tud élni". Az interdiszciplináris megközelítés talán úgy jellemezhető, hogy az egymással határos tudományágak metszetét veszi alapul, azaz, a határok mentén átfedő területeket. Ezt a felfogást inkább az jellemzi, hogy egy-egy kutató a határos tudományok mindegyikét űzi valamennyire, s így törekszik új felismerésekre. Sejtésem szerint a multidiszciplináris megközelítés inkább az egyes tudományágak szakembereinek együttműködését tartja célravezetőnek.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Interdiszciplinaritáson áltában egy adott probléma, téma újfajta megközelítését értik különböző tudomány(ágak)ból származó eltérő fogalmak, módszerek és episztemológiák integrációja segítségével.
Multidiszciplinaritás esetében a különböző tudomány(ágak)ból származó kutatók dolgoznak együtt egy adott problémán, ám közben a saját tudományos hátterüknek megfelelő elméleteket, módszereket alkalmaznak, azaz megmaradnak a saját területükön belül, miközben időnként felhasználják a többiek egyes eredményeit is.
A gyakorlatban az inter- és a multidiszciplinaritás két végpont egy folyamatos skálán; és a munka inkább a multi-, mint az interdiszciplinaritás végponthoz közelít, főképp amiatt, hogy a valódi interdiszciplinaritás megvalósítása nem kis dolog.
A multidiszciplinaritás máshonnan származó fogalmak, elméletek módszerek átvétele, adaptálása révén egy adott probléma másfajta látásmódját eredményezheti, az interdiszciplinaritás különböző típusú fogalmak, elméletek, módszerek összeötvözésével új fogalmakat, elméleteket igyekszik létrehozni.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]