Bevezetés a kognitív tudományba

BME GT 461173
és a PTE kommunikáció szakos PhD diákjai számára

Oktató: Pléh Csaba, pleh@itm.bme.hu
Fogadóóra: hétfőn 13-14, és csütörtök 10-12

Hétfő, 11h15-12h45, St 427

A kurzus célja kettős: bevezetést nyújtani a kognitív tudományba, a megismerés új interdiszciplináris területébe s a vele érintkező legfontosabb szaktudományok gondolkodásmódjába. Ezzel párhuzamosan a kurzus a kritikai érvelés fejlesztését s a mai kognitív gondolkodásmód és a megismerés kutatásának klasszikus kérdései közti kapcsolat megteremtését is szolgálja.

Követelmény: évközi kisdolgozatok , 30 pont
és félév végi egyéni munkán alapuló dolgozat, 70 pont. Záró dolgozat leadási határidő december 15, hétfő.
Jeles: 90 >, Jó: 80-89, Közepes: 70-79, Elégséges: 60-69,

Tankönyv: Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest, Typotex, 1998. Új kiadása októbertől kapható.
Söveggyűjtemény SzGy. : Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris, 1996

Témák és irodalmak
A legalapvetőbb irodalmakat jelölöm *-al.

1. szeptember 29.A megismeréskutatás konceptuális keretei és kialakulása.
Tudástípusok és megközelítések. A kibernetika, az információelmélet és a kognitív forradalom. A formális tudományok (logika, matematika, elméleti számítástudomány) szerepe. A mesterséges intelligencia felfogás. A kognitív szemlélet mint információs funkcionális jellemzés. A kognitívizmus változatai: filozofikus, pszichológiai, MI, idegtudományi, evolúciós biológiai. Tudni hogyan és tudni mit. A tudásszerzés módjai (közvetlen-közvetett). A készség, a propozicionális tudás, és a képi tudás kérdése. Élmény és leírás kettőssége. Deklaratív és procedurális tudás a gépi világban. Tudás és szabályok: konstitutív és restriktív szabályok és a tudás fogalma. A módszer kérdése. Idő, hiba s élmény a klasszikus pszichológiában s a mai kognitívizmusban. A kivonásos módszer s a közvetettség. Az introspekció és az élményminőség helye.

Irod.: * Haugeland, In SzGy, Nyíri Kristóf: Keresztút. Bp.: Kelenföld Kiadó: 1989, 66-84. Pléh Csaba: Szükséglet vagy divat: A megismeréstudományról BUKSZ, 1991, 3, 227-235. Újra: In Pléh Csaba: Hagyomány és újítás a pszichológiában. Bp.: Balassi, * Ryle: A szellem fogalma. Bp.: Osiris, 1998, 31-56.

2. Október 6. A tudat neurobiológiája.
Kovács Gyula docens, vendég

3. Október 13. A szimbólumfeldolgozó megközelítés.
A szimbólumfeldolgozás és a funkcionalizmus kapcsolata. A 'klasszikus szemlélet' mintaképző jegyei:
a lineáris, Neumann gép gondolata
a szekvenciális gondolkodás s a kognitív pszichológia
a szimbólumfeldolgozás fogalma. Egységesség a megismerésben.
"Testetlenség" és a funkcionalizmus. Propozíciók és a gondolat nyelve. A "végek" tisztázatlansága (érzéki bemenet, válaszok, társas minták). A szimbólumfeldolgozó kép a számítástudománytól a pszichológiáig a kritikák fókuszában (Dreyfus, Neisser, Searle). A szemantikai és a fiziológiai rend izomorfiájának problémája

Irod.: *A. Newell és H.A. Simon: A tapasztalati számítógéptudomány - szimbólumok és keresés. In: A rendszerkutatás mint társadalmi igény. Bp.: Akadémiai, 1982, 227-256. Simon, H.: Korlátozott racionalitás. Budapest. Közgazdasági, 249-303 Nyíri Kristóf: Wittgenstein és a gépi intelligencia problémája. i.m., 66-84, Pléh Csaba tankönyv. * Fodor az olvasókönyvben.

H.f.: A funkcionalizmus a nyelvészetben vagy a gépek világában. 1 oldal

4. Október 20. A komputációs elméletek.
Alternatív architektúrák, a látáskutatás és a nyelvészet. Gondolkodnak-e a gépek? A Turing adekvátság szintjei. A MI sikerei és kudarcai. Az architektúra többféle fogalma s az alternatív architektúrák. Mit jelent 'komputálni' axiomatikai, technikai és 'elmeteoretikus' értelemben. A látáskutatás és a nyelvészet példája a kidolgozott komputációs elméletekre. A logikai leírás, a számítási algoritmus és az implementáció fogalma. Nyelvtan, nyelvi teljesítmény és pszichológiai illetve agyi mechanizmus. Turing, Neumann, Dreyfus és Searle felfogása. A Turing adekvátság szintjei. A MI sikerei és kudarcai. A percepció, az élményminőség (qualia), az intencionalitás és a szociális világ mint nehéz peremfeltételek.

Irod: * Kovács Ilona: Egy tudományos vízió. (David Marról) Pszichológia, 11, 77-125, * Ullman in SzGy. Alan Turing: Számítógépek és gondolkozás In: Szalai Sándor (szerk.): A kibernetika klasszikusai. Bp.: Gondolat, 1964, 120-160. Neumann János: A számológép és az agy. Bp.: Gondolat, 1972, 63-112. Darab Tamás: Mesterséges és természetes értelem. Áron, 1991, Mérő László: Észjárások. Bp.: Akadémiai, 1989, 179-250. Searle, J.: Számítógépprogram lenne az emberi elme? Tudomány, 1990, 6, No.3, 110-15, Churchland, P. és Churchland, P.S: Gondolkodó gépek? uo., 16-21

H.F.: Turing adevátság és a kínai szoba - kommuunikációs szempontból

5. Október 27. A reprezentáció fogalma és vitái
A modell, analóg és propozicionális leképezés. Mitől válik valami reprezentációvá? A modell mint kulcsfogalom a kognitív tudományban. Analóg és propozicionális leképezés. Konceptuális és kísérleti viták. Reprezentáció, információ és szándék kapcsolata. A reprezentáció fejlődése az élővilágban és az embernél. Piaget, Fodor, Dretske, Searle és Dennett. Az intencionális hozzáállás. A reprezentáció és az intencionalitás. A jelezés és a magasabbrendű reprezentációk. Az intencionalitás mint a kognitivizmus alapkategóriája. Brentano: a lelki definíciós jegyei. Bühler, Brunswik, Holt és Tolman szándékelvű felfogása. A vágy-vélekedés pszichológia és az intencionalitás szintjei. Intencionális realizmus és instrumentalizmus: Fodor és Dennett vitái. Intencionalitás és etológia.

Irod. * Fodor, In: SzGy * Pléh Csaba: A szimbólumfeldolgozó gondolkodásmód és a szimbólumfogalom változatai/változásai. In: Kapitány Ágnes és kapitány Gábor (szerk.): "Jelbeszéd az életünk": A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Budapest: Osiris-Századvég, 1995, 149-171, Új kiadás In: Pléh, 1998, Séra László: A képzelet pere a kognitív pszichológiában. In: Séra László és Komlósi Annamária (szerk.): Perceptuális tanulás és képzelet. Bp.: Tankönyvkiadó, Phylyshyn, Z.W. : Amit a lelki szem mond a lelki agynak: A mentális képek kritikája. In: Pléh Csaba (szerk.): Gondolkodáslélektan II., Bp.: Tankönyvkiadó, 1989, 66-101, Dennett intencionalitás könyve 32-96, 265-297.

H.F: A reprezentációk vagy az intencionalitás a kommunikáció kutatásban . A reprezentáció a mérnöki tervezésben

6. november 3. Az egyneműség megkérdőjelezése: A modularitás.
Vendég Kovács Ilona. Modulráis mozzanatok a látásban.

Irod.: * Fodor, Piatelli-Palmarini és Karmiloff-Smith in SzGy,

7. November 10. A konnekcionista alternatíva.
Kapcsolathálózatok szabály nélküli világa. A megismerés mint kapcsolathálózatok világa. Szabály és gondolkodás nélküli világ. Változás és reprezentáció egysége. Példák konnekcionista modellálásra. A kétszintű reprezentáció fogalma (Smolensky). A szabály kérdése a kognitív kutatásban: szabályok és elemek vitája. Konnekcionista rendszerek a látásban és a nyelvben.

Irod.: *Hernád és Smolesnky, In SzGy, Hinton, G.E.: Hogyan tanulnak az idegi hálózatok? Tudomány, 1992, 8, No. 11, 98-106, PDP könyv: Pléh, Geier, Marton-Grőbler, Kovács, Nádasdy. Clark, A.: A megismerés építőkövei. Bp., Osiris, 1996

H.F.: Szabályok a kommunikációban és a jogi szabály

8. November 17. Tudat a kognitív tudományban.
A klasszikus kép: tudat a centrális feldolgozó. Egy sík, egy nyelv. A tudat alternatív értelmezései: hozzáférés és élmény mint két lehetőség. Tudat és az idői paradoxonok. A tudat eltűnése a konnekcionizmusban s Dennettnél. Wittgensteiniánus, posztmodern és hermeneutikus alternatívák A szétesett elme különböző megközelítései. Nyelvi játékok és prototípusok az éles rendszer helyett. Narratív és hermeneutikus koncepciók.

Irod.: * Dennett Szövegek etc. az Intencionalitás könyvben, Érdi Péter (1991): Posztmodern természet(?)tudomány. BUKSZ, 3, 454-460, Pléh Csaba: Narratív ... a Balassi kötetben.

9. November 24. Az evolúciós értelmezés mint alternatíva.
Az etológia és az evolúciós ismeretelmélet szerepe Fejlődéskutatás és innátizmus: a "kompetens csecsemő" és a konstrukcionizmus vitája . A konstrukcionizmus eltérő értelmei - környezetelvűség, saját cselekvés hangsúly (Piaget), szociális konstruáltság és relativizmus. Melyik vajon a darwini? Dewey konstrukcionizmus és aktivizmusa vagy Chomskyék felfogása, melyben a veleszületett rend korlát a világ önkényével szemben. A nyelv példája az evoluciós vitákra: adaptáció és exaptáció a magyarázatban.

Irod: Campbell és Bush in Pléh, Csányi , Bereczkei: Lélek és evolúció, bp.: Osiris, 2001, ford., Popper, K.: Popper, K.: Megismerés, történelem, politika. Bp.: AduPrint, 1997, Csányi Vilmos: Az emberi természet. Bp.: Vince, 1999

11. December 1. A test újrafelfedezése.
A test-lélek probléma megoldási javaslatai: azonosságelméletek, dualizmus, funkcionalizmus. Gondok a funkcionalizmussal. Filozófiai testközpontúság (Searle). Redukcionizmus és neurofilozófia. A szintek önállósága a kognitív kutatásban. Neurális darwinizmus. Szelekció a szervezeten belül (Changeux, Edelman). Fizikai dinamizmus és evolúciós dinamizmus.

Irod.: Calvin, W.: A gondolkodó agy. Bp., Kulturtrade, 1997, Changeux, J-P: és Ricoeur: A természet és a szabályok, Bp.: Osiris, 2001.

12. December 8. Kultúra, szociális rendszer és megismerés.
Szociális metaforák és társadalmi modellek. A genezis kérdése: Donald és Dunbar. A szociális és individuális reprezentáció viszonya: Durkheim, Halbwachs. A kulturális pszichológia és az evolúciós gondolkodás viszonya.

Házi dolgozat témák (mindez ajánlat csak).
Magas pontszámhoz egyénileg felkutatott, angol vagy francia nyelvű irodalom feldolgozása is kell.

1. A reprezentáció fogalma: a kognitív, az idegtudományi és a szociológiai felfogás összevetése
2. Az Elme Nyelve koncepciója mint a "logikai modell" radikális változata: Frege-től a mai kognitívizmusig.
3. Kompozicionalitás a nyelvészetben és a kognitív kutatásban
4. A modularitás és a perceptuális tanulás elméletek
5. Képek és kijelentések az irodalmi műben
6. A kognitív tudomány és a hermeneutikus hozzáállás
7. A Vágy-Vélekedés pszichológia és a vágyak hatása a megismerésre
8. Platoni és kanti ihletések a kognitívizmusban (az innátizmus kérdése)
9. Arisztotelész és Ryle a gépi funkcionalizmusban
10. Hebb mint átmenet a kapcsolatok és a hálózatok között. Formális modellt ad-e Hebb?
11. Tárgyak szerepe az emberi gondolkodásban és a számítógépes metafora
12. Az információ fogalma a kognitivizmusban
13. Algoritmikus gondolkodás és az élővilág
14. A MI ígérete és kudarcai
15. A test-lélek kérdés megoldási javaslatai
16. A kommunikációs rendszerek szerepe az emberré válásban
17. Képek és a kommunikáció folyamata