A publikációs értékindex számításának módja

I. Az értékindex
z értékindex a doktori fokozat megszerzését segítő - a publikációkra vonatkozó - értékelési szempontrendszer. A tudományos publikációk értékét súlyozza műfaji, nyelvi és egyéb szempontból. Követelmény, hogy a doktorandusz publikációs tevékenységében az 1 pontnál kevesebbet érő műfajok (l. II.-ben) aránya nem haladhatja meg az 50%-ot. A publikációs tevékenységbe beszámít a közlésre elfogadott kézirat is, de az elfogadás tényéről a folyóirat szerkesztőjétől nyilatkozatot kell kérni, s ennek másolatát csatolni a publikációs értékindexhez.

II. Az alapegységek
Alapegységnek a publikáció típusát ("újdonságát") értékelő tényezőt tekinthetjük, amelyet a III. pontban u-val jelölünk:

Ezeknek az egységeknek a tört része is meghatározható (ezt szabályozza majd a III. pontban a k szorzótényező), amennyiben a tényleges terjedelem 1 szerzői ívnél (40.000 leütés) kisebb. Társszerzővel készült művek esetében a ténylegesen megállapítható részt kell alapul venni, ennek hiányában a pontérték arányosan oszlik meg a társszerzők között. Ha egy publikáció több változatban jelenik meg (beleértve azt is, hogy ugyanaz a közlemény több nyelven, vagy ugyanazon a nyelven több kiadásban jelenik meg), csak egyszer szabad számítani, s ennek során a legmagasabb pontértékű változatot kell figyelembe venni.

III. Az alapegységek szorzótényezői
A doktori publikációs értékindexet az alábbi formula alapján számíthatjuk ki (az n, h, u, k tényezők összeszorzásával):

ahol

n: a publikáció nyelvének szorzótényezője, a következő értékekkel:
"a tudományterület világnyelve": 2
egyéb nyelv: 1,5
magyar: 1

h: a megjelenés helyét értékelő szorzótényező:
"világszintű" kiadvány (a tudományterület vezető fórumai): 4
külföldi: 3
országos jelentőségű: 2
regionális jelentőségű: 1

Megjegyzés: az Interneten való, újabban terjedő megjelenést ugyanolyan szigorú szabályok kötik, mint a nyomdai megjelenést. Emiatt, ha történetesen Gipsz Jakab létesít egy saját honlapot, s ezen közzéteszi zseniálisnak hitt műveit, nem könyvelhet el magának a h tényezőre 4 pontot, sőt még külföldi megjelenésnek sem minősítheti elmetermékét, mert megkerülte a webre való felkerülést engedélyező fórumokat.

u: a publikáció újdonságát értékeli: a II. pontban megadott módon
k: az ívszám, amely lehet törtszám is, amennyiben a tényleges terjedelem 1 szerzői ívnél (40.000 leütés) kisebb

IV. Az értékindex felhasználása a doktori eljárásban
A következő két pontban lefektetett követelményeknek előfeltétele, hogy a doktorandusz bibliográfiájában minimálisan 5 publikációs tétel legyen:
1. A szigorlatra bocsátáshoz legalább 18 egység kell.
2. A védés benyújtásához megkívánt tudományos tevékenység: legalább 20 egység.

A publikációs listában kérjük feltüntetni a művek pontos könyvészeti adatait, beleértve a lektorok nevét is. A közlésre elfogadott írásművek esetében kérjük feltüntetni a megjelenés helyét és várható idejét. Ezen túlmenően minden tételhez rövid annotációt kérünk mellékelni. A doktorandusz által benyújtott publikációs lista minőségéről a doktori iskola vezetősége dönt.

Az alábbi részlet egy publikációs listából mintát ad a számítás menetéhez és az adatok bemutatásához.

Összpontszám: 18,7

1997 (Sz.I.-vel) Olasz-magyar, magyar-olasz matematikai kisszótár. Pécs.

Matematikai szakszótár, amely elsősorban a magyar-olasz kétnyelvű iskolákban a matematikát olasz nyelven tanuló diákok számára készült.

1999a Vámos Ágnes (1998) Magyarország tannyelvi atlasza. Budapest: Keraban Kiadó.
Modern Nyelvoktatás 5/2-3:94-96.

Recenzió a magyarországi nem magyar tannyelvű oktatás jelen helyzetét feldolgozó könyvről.

1999b (J. J.-vel) La storia della scuola italiana di Budapest alla luce dei documenti d'archivio. In: Mara Bér Gilda (ed.): Storia della scuola italiana di Budapest [A budapesti olasz iskola története (1935-1947)]. Budapest: AEBES, 19-84.

Olasz nyelvű tanulmány a két világháború között létezett budapesti olasz iskoláról. A tanulmány levéltári dokumentumok alapján bemutatja az iskola létrejöttének, működésének, majd megszűnésének politikai, nyelvpolitikai és szociolingvisztikai hátterét, ismerteti a tanítás rendszerét, különös tekintettel a magyar-olasz kétnyelvű oktatásra.

1999c. (J. J.-vel) A budapesti olasz iskola története levéltári dokumentumok tükrében. In: Mara Bér Gilda (ed.): Storia della scuola italiana di Budapest [A budapesti olasz iskola története (1935-1947)]. Budapest: AEBES, 85-147.

Az előző tételben szereplő tanulmány magyar nyelvű változata, publikációs pont nem számolható el..

2000 A pannonhalmi olasz gimnázium. Iskolakultúra X/11:63-70.

Tanulmány az 1939-1948 között működött pannonhalmi magyar-olasz tannyelvű gimnáziumról. A tanulmány bemutatja az iskola létrejöttének körülményeit, a kétnyelvű oktatás rendszerét és a megszüntetés okait.

2000. (J. J.-vel) Alfredo (Aladár) Fest (1855-1943). Fiume - Rivista di studi adriatici (Nuova Serie) 2. XX/7-12:148-153.

Olasz nyelvű életrajz Fest Aladárról, aki a fiumei Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára, igazgatója, majd budapesti tankerületi főigazgató volt. Fest tudományos tevékenységet is folytatott, nyelvészeti jellegű írásai is megjelentek.

2001 A Katolikus Egyház nyelvhasználata a II. vatikáni zsinat után. Modern Nyelvoktatás. VII/1:10-25.

A tanulmányban megpróbáltam történeti folyamatában is felvázolni a II. vatikáni zsinat által megreformált Egyház nyelvhasználatát, nyelvpolitikáját: a papság nyelvismeretére, a liturgikus nyelvhasználatra és a bibliafordítások elkészítésére vonatkozó útmutatásokat, a legfelsőbb egyházi vezetés hivatalos nyelveit és belső nyelvhasználatát, valamint a vatikáni sajtó és média nyelveit.

2001 A magyar nyelv Fiume közoktatásában. Hungarológia Évkönyv 2:171-187. Pécs: PTE.

A tanulmány áttekinti a magyar nyelv szerepének és helyzetének változásait Fiume közoktatási intézményeiben a város Magyarországhoz való csatolásától (1779) annak elvesztéséig (1919), illetve az utolsó magyar iskola megszűnéséig (1933).

2002 Szaknyelvoktatás a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium magyar-olasz két tanítási nyelvű tagozatán. In: Fóris Ágota - Kárpáti Eszter - Szűcs Tibor (szerk.): A nyelv nevelő szerepe. A XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye. Pécs: Lingua Franca Csoport, 406-411.

A XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson (PTE, Pécs, 2001. április 17-19.) elhangzott előadás írott változata. Az előadás felvázolja a két tanítási nyelvű gimnáziumokban folyó speciális szaknyelvoktatást, amely szaknyelvi előkészítésből és idegen nyelvű tanórákból áll. Ismerteti a pécsi Kodály Zoltán gimnáziumban kidolgozott és alkalmazott rendszert. Rövid betekintést nyújt az olasz nyelvű matematikatanítás problémáiba.