Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseTöbbféle elmélettel találkozhatunk a tanulmányokban a Grice-i megközelítéstől a Shannon-Weaver-i matematikai modellen át a kommunikatív cselekvés Habermasi-i felfogásáig.
A tanulmánykötet a nyelv stratégiai használatával foglalkozik, fókuszában a
nyelv és a gondolkodás kapcsolata áll. 11 tanulmányon keresztül vizsgálja a
szóbeli befolyásolás jelenségkörét, ide értve minden olyan esetet, amikor egy
megnyilatkozás az interakciós partnerekre hatással van.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Többféle elmélettel találkozhatunk a tanulmányokban a Grice-i megközelítéstől
a Shannon-Weaver-i matematikai modellen át a kommunikatív cselekvés Habermasi-i
felfogásáig.
Az elmélet érvényességi területe
szociolingvisztika, nyelvészet, diskurzus-analízis, szöveggrammatika, generatív
grammatika, szociálpszichológia, pragmatika, logika, kognitív pszichológia,
retorika, antropológia.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kötetben található 11 tanulmány mind különböző aspektusból vizsgálja a nyelv
és a gondolkodás kapcsolatát, így a bennük használt kommunikáció-fogalom is
eltérő. Megtalálható bennük a beszédmegértést kognitív aspektusból vizsgáló
modell (Kintsch és Dijk), a pszichoterápiás megközelítés (Labov és Fashel),
és a szinkronikus nyelvészeti elemzés (Fillmore). Goldberg tanulmányában ismerteti
lépésmodelljét, amellyel lehetővé válik a hétköznapi beszélgetések szisztematikus
elemzése (lokúcióról lokúcióra haladva, lépésenként vizsgálja a szöveg koherenciáját).
Harder és Kock módszere is említésre méltó, amelynek segítségével az előfeltevéseket
vizsgálják a beszédben, kidolgoznak egy kölcsönös tudásképletet, amely a beszélő
és a hallgató attitűdjét ábrázolja egy adott háttérfeltevésről, ezzel alapot
teremtve a szóbeli befolyásolás precíz elemzésére. Kopperschmidt a vitatott
társadalmi problémák melletti vagy elleni argumentumok érvényességének logikai
vizsgálatára tesz kísérletet, Duranti pedig a társas-társadalmi és kulturális
dimentziót állítja a beszéd tanulmányozásának középpontjába. Lucy pedig a Sapir-Whorf
hipotézis megközelítéséből kiindulva foglalkozik a nyelvi relativitás kérdésével.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró/magyarázó
A koncipiálásba bevont funkciók
nyelvi relativitás, nyelvi koherencia, kölcsönös tudás, megismerés.
A koncipiálásba bevont színterek
Társadalom, kultúra, kölcsönös tudás, nyelv, interperszonális kommunikáció.
Az elmélet-alkotás célja
A tanulmánykötet célja, hogy integrálja a témában a különböző irányú kutatásokat.
Egyfelől klasszikus munkákon, másfelől a szövegnyelvészet irányzat eredményein
keresztül tekint a nyelvre, összefésülve a diskurzusanalízis, a szociolingvisztika,
a logika, a kognitív pszichológia és az antropológia eredményeit
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
beszélgetéselemzés, nyelvfilozófiai kutatások, pszicholingvisztika.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Austin, J. L. How to do things with words. London: Offord. 1990
Bartlett, F. C. Az emlékezés. Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. Budapest: Gondolat. 1985
Bernstein, B. Class, codes and control. Theoretical studies toward a sociology of language. Vol. 1. London: Routledge and Kegan Paul. 1971
Bloom, A. The linguistic shaping of thought: a study in the impact of language on thinking in China and the West. Hillsdale: NJ, Lawrence Erlbaum. 1981.
Goffmann, E. Frame analysis. New York: Free Press. 1975.
Grice, H. P. Logic and conversation. Syntax and semantics vol. 3. New York: Academic Press. 1975.
Lévy-Strauss, C. Structural Anthropology. New York: Basic Books. 1963.
Whorf, B. L. Language, Thought and Reality: Selected Writings by Benjamin Lee Whorf, J. B. Carroll (ed.). New York: Appleton-Century-Crofts. 1956
Wilson, D. - Sperber, D. On Grice's theory of conversation. In Werth, P. (ed.): Conversation, Speech and Discourse. London: Croom Helm. 1981
Az összefoglalót készítette: Vizler
András,
2011. január 16.