Síklaki István: Szóbeli befolyásolás I. Nyelv, gondolkodás, kultúra


A tanulmánykötet a nyelv stratégiai használatával foglalkozik, fókuszában a nyelv és a gondolkodás kapcsolata áll. 11 tanulmányon keresztül vizsgálja a szóbeli befolyásolás jelenségkörét, ide értve minden olyan esetet, amikor egy megnyilatkozás az interakciós partnerekre hatással van.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Többféle elmélettel találkozhatunk a tanulmányokban a Grice-i megközelítéstől a Shannon-Weaver-i matematikai modellen át a kommunikatív cselekvés Habermasi-i felfogásáig.

Az elmélet érvényességi területe
szociolingvisztika, nyelvészet, diskurzus-analízis, szöveggrammatika, generatív grammatika, szociálpszichológia, pragmatika, logika, kognitív pszichológia, retorika, antropológia.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kötetben található 11 tanulmány mind különböző aspektusból vizsgálja a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát, így a bennük használt kommunikáció-fogalom is eltérő. Megtalálható bennük a beszédmegértést kognitív aspektusból vizsgáló modell (Kintsch és Dijk), a pszichoterápiás megközelítés (Labov és Fashel), és a szinkronikus nyelvészeti elemzés (Fillmore). Goldberg tanulmányában ismerteti lépésmodelljét, amellyel lehetővé válik a hétköznapi beszélgetések szisztematikus elemzése (lokúcióról lokúcióra haladva, lépésenként vizsgálja a szöveg koherenciáját). Harder és Kock módszere is említésre méltó, amelynek segítségével az előfeltevéseket vizsgálják a beszédben, kidolgoznak egy kölcsönös tudásképletet, amely a beszélő és a hallgató attitűdjét ábrázolja egy adott háttérfeltevésről, ezzel alapot teremtve a szóbeli befolyásolás precíz elemzésére. Kopperschmidt a vitatott társadalmi problémák melletti vagy elleni argumentumok érvényességének logikai vizsgálatára tesz kísérletet, Duranti pedig a társas-társadalmi és kulturális dimentziót állítja a beszéd tanulmányozásának középpontjába. Lucy pedig a Sapir-Whorf hipotézis megközelítéséből kiindulva foglalkozik a nyelvi relativitás kérdésével.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró/magyarázó

A koncipiálásba bevont funkciók
nyelvi relativitás, nyelvi koherencia, kölcsönös tudás, megismerés.

A koncipiálásba bevont színterek
Társadalom, kultúra, kölcsönös tudás, nyelv, interperszonális kommunikáció.

Az elmélet-alkotás célja
A tanulmánykötet célja, hogy integrálja a témában a különböző irányú kutatásokat. Egyfelől klasszikus munkákon, másfelől a szövegnyelvészet irányzat eredményein keresztül tekint a nyelvre, összefésülve a diskurzusanalízis, a szociolingvisztika, a logika, a kognitív pszichológia és az antropológia eredményeit

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
beszélgetéselemzés, nyelvfilozófiai kutatások, pszicholingvisztika.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Austin, J. L. How to do things with words. London: Offord. 1990

Bartlett, F. C. Az emlékezés. Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. Budapest: Gondolat. 1985

Bernstein, B. Class, codes and control. Theoretical studies toward a sociology of language. Vol. 1. London: Routledge and Kegan Paul. 1971

Bloom, A. The linguistic shaping of thought: a study in the impact of language on thinking in China and the West. Hillsdale: NJ, Lawrence Erlbaum. 1981.

Goffmann, E. Frame analysis. New York: Free Press. 1975.

Grice, H. P. Logic and conversation. Syntax and semantics vol. 3. New York: Academic Press. 1975.

Lévy-Strauss, C. Structural Anthropology. New York: Basic Books. 1963.

Whorf, B. L. Language, Thought and Reality: Selected Writings by Benjamin Lee Whorf, J. B. Carroll (ed.). New York: Appleton-Century-Crofts. 1956

Wilson, D. - Sperber, D. On Grice's theory of conversation. In Werth, P. (ed.): Conversation, Speech and Discourse. London: Croom Helm. 1981

 

Az összefoglalót készítette: Vizler András,
2011. január 16.