Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről

Helikon Kiadó, Budapest, 2005

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A társadalomtörténet és a történeti struktúrák átfogó leírása a nemzetállamok és a nemzetek fölötti társadalmi politikai szerveződések elemzése által.

Az elmélet érvényességi területe
Roger Scruton A nemzetek szükségességéről írt könyve magyar kiadási jogát a Civitas: Institute for the Study of Civil Society nagylelkűen ingyen bocsátotta a kiadó rendelkezésére. Talán ez a nagylelkűség a mű aktualitására is visszavezethető, hiszen a szerző nem kevesebbet állít, mint hogy napjainkban az egyre nagyobb szerepet játszó globalizáció, valamint az Európai Unió kibővítése a nemzetállamok szükségszerű szétzúzásához vezethet. Másik aktualitást a 2001 szeptember 11-i terrortámadás adja, melynek okai feltárásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a terrorcselekményben résztvevők kivétel nélkül a nyugat-európai társadalmakban - elsősorban Németországban - készítették elő a támadást, élvezve a kilencvenes években a nagy nyugati országokban meglevő demokrácia szabadságát, és felhasználva az ottani technika lehetőségeit. Harmadik időszerű probléma, az állandósult iszlám-zsidó-keresztény viszály, amit Scruton merész vállalkozással saját elméletével kísérel megmagyarázni. Scruton gondolkodására óriási hatással volt Burke társadalmi szerződés elmélete, mely megalapozta későbbi munkásságát.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A vallási hagyományok által kiváltott társadalmi magatartás hatását taglalja az európai és iszlám viszonyra nézve. A könyv 113 oldalán található az a gondolat, ami a két világ közötti ellentétet leginkább megmagyarázza. A terroristákat, szemben a keresztény credo quia absurdum est [Hiszem, mivel képtelenség] gondolatával szemben a facio quia absurdum est [Teszem, mert képtelenség] meggyőződés vezérli. Így próbálnak meg diadalmaskodni öngyilkossággal, és a terrorizmus eszközével, az abszurditás jegyében a környező "pogány" kultúra fölött.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó is egyben. A szerző megkísérlik a legaprólékosabban körüljárni a modern világban kialakult nemzetek és államok közötti konfliktust és kialakulásának szükségességét.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A könyv szerkezetileg két részre osztható. Az első tanulmány címe: A nyugat és a többi: A globalizáció és a terrorveszély. Magáról A nemzetek szükségességéről valójában a második tanulmány szól . Az első rész bevezető fejezetében Scruton kifejti, hogy a nyugati civilizációt elsősorban a demokrácia és a szabadság védelme tartja össze, ami a résztvevők által elfogadott társadalmi szerződésen alapul. Ezzel szemben az iszlám civilizációban az összetartó erőt a szent könyvre alapozott közös vallásos hit adja. Ez a hitre alapozott törvény ugyan alkalmazható rosszul is, de soha nem változtatható meg. A két különböző társadalomban fellelhető alapvető különbségek teszik szükségessé, a szerző számára hogy a tanulmány során mind a kettőt részletesebben jellemezze.
A nyugati társadalmi szerződés kritériuma, hogy mindenki egyetértsen a kormányzás elveivel, ez teszi lehetővé, hogy a tagok részt vehessenek a közügyekben, a részvétel legitimizációját az állampolgárság intézménye adja. A szerződésben foglaltak megvalósulása azonban attól függ, hogy létezi-e - Scruton szavait idézve - egy társadalmi "mi", illetve "mi, akik összetartozunk" érzés. Felismerik-e az egyének azt, hogy kölcsönösen összetartoznak és egymásra utaltak, tehát szükségszerű megegyezniük abban, hogy milyen módon kormányozzák magukat. Scruton ezt a jelenséget "tagsági viszony"-nak nevezi.
A második tanulmány elsősorban a nemzetek létjogosultságáról, a nacionalizmusról és az állampolgárságról szól. A fejezetekben kiemelt szerepet kap Nagy-Britannia helyzete, ami a szerző saját nemzeti elhivatottságára vezethető vissza. Azt állítja, hogy a modern társadalmak problémáira a mai ismeretek szerint egyedül a nemzetállam képes megoldást nyújtani, mégpedig azért mert ez az egyetlen forma, amely már bizonyított. A nacionalizmus nem normális állapot, hanem a beteg nemzeti hűség szövődménye, és a hazafisággal, az állampolgársági hűséggel nem lehet összekeverni. Ennek a nem normális állapotnak a jele az idegennel, a kívülállóval szembeni közös ellenségeskedés. A nemzeti hűség jellemzője Scruton szerint az, hogy a honfitársak kötődnek és szeretik saját kultúrájukat, ragaszkodnak az őket jog szerint megillető területhez, és a rajtuk élő néphez. Ahol ez a területi hűség uralkodik, ott létezhet csak jog és szabadság. Azokat, akik a nemzetállam szükségességét megkérdőjelezik, tehát voltaképpen a globalizáció híveit, Scruton szellemesen "oikofóbiás"-nak nevezte el. Az oikofóbiások nem a "mi" hanem az "ők" oldalán foglalnak állást.

A koncipiálásba bevont színterek
A mai Európa, mint egységes színtér, és a különböző nemzeti vagy vallási hagyományokhoz kötött népek színterei. Különös figyelmet szentel Nagy Britanniának valamint az Európai Unió jövőjének. Az iszlám világ és az Európai Únió kapcsolata mely részletesebben is kifejtésre kerül.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Európa hosszú időn keresztül egyfajta vallási közösségként létezett. Scruton a kereszténységet az iszlám vallástól megkülönböztető teóriájából két dolgot emelnék ki: (a) a megbocsátást, ami a keresztény hit egyik pillére, és (b) a területi joghatóságra építkező római jogrendszert. A megbocsátás a keresztény világban egyfajta erkölcsi erényként szerepel, és előkészíti az utat a túlvilági élet beteljesüléséhez. Isten ellenségei felett nem diadalmaskodni akar, hanem önfeláldozást és készséges felajánlkozást kíván. Ezzel szemben az muzulmánok imádságában ez a törvény nem szerepel; hitük szerint kizárólag Allah imádata és kinyilatkoztatásainak megtartása vezethet az üdvözüléshez. A kereszténység már a kezdetektől fogva elismerte a birodalmi kormányzás számos eszméjét, ezek közül is a legjelentősebb a római jogrendszer. A Korán társadalomszemléletétől a területi joghatóság és a nemzeti hűség teljesen idegen; mindenki, aki ugyanazt a hitet vallja, jelen esetben az iszlám hitet, ugyanannak a társadalmi tagságnak a tagja. Az igaz muzulmán szemében semmilyen törvény nem válik érvényessé pusztán azért, mert valamilyen uralkodó által kialakított jogrendszer ezt követeli. A szerző ezen két alapvető különbségből adódóan több napjainkban felmerülő problémára is talál magyarázatot.
Globalizációs folyamatnak a legnagyobb veszélyét Scruton abban látja, hogy megszűnnek a nemzetállamok, és a hatalom olyan nemzetek feletti szervezetek kezébe kerül, amelyek nem tartoznak semmilyen területi joghatóság alá. Az államfölötti multinacionális cégek, globális politikai szervezetek (ENSZ, EU, WTO) nem lehetnek alternatívái a nemzetállamoknak; legitimitásuk, támogatottságuk ugyan a nemzetektől függ, azonban döntéseikben mégis leginkább a saját érdekeiket veszik figyelembe.
A globalizáció válságba sodorta az iszlám világot is azzal, hogy felmutatta előttük egy isteni segítség nélküli emberi törvények által kormányozható világi társadalmat. A fogyasztói társadalom betört a muzulmánok világába, ahol az eddig elfogadott értékrend körül lélektani zűrzavart okozott.

Az elmélet-alkotás célja
A brit filozófus szerint a helyzet még nem reménytelen, de eljött az idő az EU működésének újragondolására. Jóllehet az írót elsősorban hazája iránti aggodalom késztette a tanulmány megírására, mégis egyetemes érvényű elvekből indul ki. A nemzetállamok védelmében felsorakoztatott érveivel egyértelműen - a Kant által is ellenzett - nemzetfölötti kormányzás ellen foglal állást.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Szociológia, Vallástudomány, közgazdaságtan, politika, filozófia, gazdaságszociológia
nacionalizmuselméletek, nyilvánosságelméletek

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

www.ketezer.hu/menu4/2003_05/scruton.html Roger Scruton: Miért lettem konzervatív?

http://mek.niif.hu/01300/01325/html/index.htm: örök béke - filozofikus tervezet Forrásmunka: Immanuel Kant: Az örök béke

Roger Scruton Anglia, egy eltűnő ideál Kiadó: Typotex Kiadó, 2004

Roger Scruton A konzervativizmus jelentése Kiadó: Novissima kiadó bt. 2002

A nemzetállam a legjobb megoldás - Interjú. In: Origo, 2010. október 10.

Mi a konzervativizmus? : válogatott esszék. Bp. Osiris, 1995.

Az összefoglalót készítette: Szépe Orsolya
2011. január 8.