Manuel Castells: Az információ kora

Reflexiók Gagyi Ágnes recenziójához

Olyan hatalmas a műről van szó, terjedelmében is, mélységében is, hogy ezt recenzálni is komoly feladat. Az információ kora a teljesség igényével íródott, és nemcsak más fontos irodalmak összefoglalásaként. A három vaskos kötet témái: a hálózati társadalom kialakulása, logikája, a Hálózat és az Én kölcsönhatása a társadalom két központi intézménye, a patriarchális család és a nemzetállam válsága közepette; a 3. kötet pedig azokat a történelmi átalakulásokat elemzi és értelmezi, amelyekhez az előbbi kötetek által vizsgált folyamatok vezettek. Castells a világ minden földrészén, fontos helyén megfordult, minden fontos irodalmát elolvasta, és ezen túl óriási mennyiségű tényanyagra, elemzésre, statisztikai forrásra támaszkodik. Elemzése tényszerű, konkrét példák események, nevek, folyamatok szerepelnek benne, és így jól, sőt élvezettel olvasható. A társadalmi folyamatok, intézmények új fejleményeinek sokaságát ismerteti, elemzi, értelmezi: (tömeg)médiumok, hatalom, család, hálózati állam, nemzet, globalizálódó és hálózatosodó bűnözés, a globális rend elleni társadalmi mozgalmak, al-Kaida; a 3. kötet földrészenként mutatja be a történelmi változásokat a szovjet típusú ipari etatizmus széthullásától kezdve a zöld mozgalmakon keresztül az ázsiában végbemenő változásokig. Számos olyan elsőre talán kevésbé fontosnak, vagy nem is idetartozónak látszó témára is kitér, mint pl. a karaoke, vagy az "Időtlen idő", és ezen belül - a saját témámban - a halálhoz, haldokláshoz való viszony, (egy külön kis fejezet szól erről, a "Megtagadott halál"). Aki a világ, az emberiség mai állapotáról szeretne egy elmélyült és átfogó képpel rendelkezni, az nem kerülheti meg Castells művét. Szempontrendszere multikultúrális, forrásai sokszínű, a lehető legváltozatosabb kultúrális meghatározottságú források, mert meggyőződése, hogy "multikultúrális, kölcsönösen összefüggő világba léptünk be, amelynek a megértése, és bármely csekély mértékű megváltoztatása csakis olyan plurális perspektíva alapján lehetséges, amely a kultúrális identitásokat, a globális hálózatosodás folyamatait és a többdimenziós politikát összefüggésbe hozza egymással." (1. kötet, Előhang)

Gagyi Ágnes is ezt a komplexitást emeli ki. Ő úgy fogalmaz, hogy Castells "azt a kérdést teszi fel, hogy az új folyamatok hogyan ágyazódnak be, mit jelentenek, és milyen hatással lehetnek a társadalom működésében. Valószínű, hogy nem is érdemes anélkül tárgyalni az információ szerepét, a globális gazdaságot, a médiáról, az identitásmozgalmakat stb., hogy valahogyan értelmeznénk őket a társadalom funkcionális kontextusában. Castells egy ilyen kontextuális értelmezést rak össze, amely az egyes divatos témákat, egymástól elkülönülten érzékelhető folyamatokat is a közöttük felállított funkcionális összefüggések szerint szemléli."

Castells fő szempontjai szerint (5 fontos dimenzió mentén) foglalja össze, ill. emeli ki G.Á. a mű legfontosabb következtetéseit. Lényegretörően és világosan. Recenziója jó indíttatást ad a könyv olvasásához.

Készítette: Szépe Orsolya
2011. január 11.