Bodoky Tamás

Kiegészítés Bodoky Tamás recenziójához

Az elmélet érvényességi területe
Nyilvános kommunikáció, írott sajtó, elektronikus média

A koncipiálásba bevont funkciók
A közszereplők bírálhatóságáról, a gyűlöletbeszéd jogi megítéléséről, valamint a közmédia független működésének biztosítékairól szóló 30/1992, 36/1992 és 37/1992 magyarországi alkotmánybírósági határozatok ismertetése, jogi és jogtörténeti hátterük elemzése az USA Legfelsőbb bíróságának megfelelő ítéleteinek tükrében, a határozatok kritikája és gyakorlati megvalósulásuk bemutatása gyakorlati példákon keresztül. A közszereplők bírálhatóságának lehetőségeit az Európai Emberi Jogi Bíróságjog gyakorlatával is szemlélteti. Külön fejezetet szentel az Egyesült Államok és Magyarország közszolgálati médiumai működésük és függetlenségük bemutatására.

Arra keres igazolást, hogy a véleményszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében hozott három alkotmánybírósági döntést nem szűkíteni, hanem bővíteni kell, mert az új demokráciáknak szabadabb közbeszélgetésre van szüksége

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
New York Times szabály (1964), melynek lényege, hogy közhivatalnok a hivatali tevékenységére vonatkozó becsületsértő állításért nem kaphat kártérítést csak akkor, ha bizonyítja, hogy az állítást szándékos rosszindulattal tették, azaz annak tudatában, hogy az téves, vagy teljes nemtörődömséggel (reckless disregard) annak téves vagy nem téves volta iránt.

Ez azt is jelenti, hogy a bíróságok dolga eldönteni a szándékosság vagy nemtörődömség meglétét.
A bizonyítás terhe mindig a bírált személyre nehezedik, viszont a dokumentumokat az újságnak át kell adnia. Ennek oka, hogy ne rettentsen el a kritikai észrevételektől, hiszen a hibás állítás is a nyilvános vitához való hozzájárulás, ami hozzásegít az igazság tisztább érzékeléséhez.

A szabály további értelmezéseiben az USA Legfelsőbb Bíróság a közhivatalnokok bírálatát a közszereplőkre is kiterjesztette. Létezik ugyanakkor "all purpose public figure" és "limited purpose public figure" utóbbi csak akkor számít közszereplőnek, ha ezt önként vállalja, erre utaló önkéntes magatartást gyakorol. A közélet színpadára nem önként kilépő magánszemélynek ráadásul nem kell bizonyítania - még akkor sem, ha a rágalom közérdeket érint - a szándékos rosszindulatot

A 90-es évek magyar gyakorlat szerint a becsületsértő kijelentéseket tevőnek kell bizonyítania állításait - Eörsi-ügy, ami az AB állásfoglalása szerint szintén alkotmányellenes.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkelye a véleményszabadságot korlátozó polgári jogi eszközökre is vonatkozik. Ez kimondja, hogy a szólásszabadságot bármely esetben csak a cikkelyben foglalt teszt alapján lehet megszorítani, valamint, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz.

A Lingens-ügyben az Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta a politikusok közéleti tevékenységét érő kritika fokozott szabadságát, valamint azt, hogy az értékítéletek igazságának bizonyítási kötelezettsége sérti az egyezmény 10. cikkelye szerinti véleményszabadság elvét.

magyar Alkotmány Bíróság ugyanakkor nem mondja ki az USA fordított bizonyítás elvét, és nem tárgyalja megfelelően pontosan a gondosság kérdését, illetve fenntartja a személyiségi jogok szólásszabadsággal szembeni büntetőjogi védelmét.

A koncipiálásba bevont színterek
Közbeszéd
Tömegmédia
Jogalkotás

A koncipiálásba bevont dinamikák
Politikai és nem politikai beszéd, szólás,-, sajtó-, és médiaszabadság, a beszéd különleges eszközei és azok szűkössége.

Az elmélet-alkotás célja
Molnár arra vállalkozott, hogy viszonylag kevés jogeset részletes elemzése alapján, a szólásszabadságot és a közbeszélgetés nyitottságát leginkább lehetővé tevő jogi mércéket, elveket és technikákat írja le. A kötetben a magyarországi esetek összehasonlítására az USA Legfelsőbb Bírósága által kifejlesztett, a véleményszabadságot védő teszteket alkalmazta.

E mellett gyakorlati példák elemzésén keresztül javaslatot tesz a hazai közmédia függetlenségét biztosító jogelemek alkalmazására. Leírja a közrádió és köztelevízió autonóm működésének feltételeit, a közszereplők bírálhatósága és a gyűlöletbeszéd vonatkozásában a szólás szabadságát sértő és az önkényes jogalkalmazás lehetőségeivel szemben a tárgyszerűen alkalmazható jogi teszteket fogalmaz meg.

Úgy látja: a közszereplők bírálhatóságát a magyar jog nem szavatolja, ezért a személyiségi jogok védelmét mentessé kell tenni a büntetőjogtól, a polgári perekben érvényesíteni kell a közszereplők másokénál szabadabb bírálhatóságát, a bizonyítási teher a közszereplő felperest terhelje, a gondatlansági felelősség szűkítése, valamint annak kizárása, hogy ezek az elvek megkerülhetők legyenek.

Lektorálta: Knapp Ádám,
2011. január 10.