Stuart Thomson - Steve John: Public Affairs. Lobbizás

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv betekintést ad a kormányzati, közösségi kapcsolatok világába, megismertetve elsősorban a lobbizás gyakorlatát. Részletesen tájékozódhatunk belőle különböző országok törvényhozó testületeiről, az érdekérvényesítés formáiról, módszereiről, az érintettek bevonásának technikáiról. A könyv esettanulmányokat is tartalmaz, hozzájárul a fogalmak tisztázásához és arra ösztönzi az olvasót, hogy tudományos alapossággal nézzen szembe a lobbizás gyakorlatával.

Az elmélet érvényességi területe
A public affairs a szervezeti kommunikáció (public relations) integráns része, speciális szakterülete, olyan interdiszciplinális terület, amely a kommunikáció, a közgazdaságtan, a politológia és részben a jog metszéspontjátban található. Érintett speciális ismeretanyag a vezetéselmélet. A tárgyalás ugyanakkor nem terjed ki a szervezetmenedzsment kérdéseire, amely mára önálló diszciplínává vált.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző elsősorban a szervezeti kommunikáció terminológiáit használja, mely ebben az esetben adekvát.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó egyben.

A koncipiálásba bevont funkciók
Az elmélet szerint a kormányzati és közösségi kapcsolatok többet jelent politikai körökben való lobbizásnál. Lényegi eleme a politika, a döntéshozatal, a kormányzati infrastruktúra és a politikaformálás megértésére való képesség. A szerzők meggyőződése, hogy aki ezzel foglalkozik, annak ismernie kell a média működését, ill. azt, hogy milyen hatással van a média a politikusokra. Ismernie kell a társadalmat, aminek életében a kormányzati és közösségi kapcsolatok működnek.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A könyv világosan és érthető módon magyarázza el, miben állnak a kormányzati és közösségi kapcsolatok, ismerteti a felhasznált eszközöket és megvizsgálja a kormányzati és közösségi kommunikáció egyes területeit. Kapcsolódási csomópontokat állít fel olyan párhuzamos rokon aktivitásokhoz, mint pl. a társadalmi felelősségvállalás (CSR - corporate social responsibility), vagy a politikai és üzleti viselkedés, magatartás. Külön egységben foglalkoznak a szerzők a lobbitevékenységgel, mint tájékoztató szakmai aktivitással, szintén külön vizsgálják meg a média e téren betöltött szerepét, és foglalkoznak az ún. issue managementtel, a társadalmi ügyek komplex kezelésével. Legvégül a már említett felelősségvállalás kérdése kerül részletesen terítékre.

A koncipiálásba bevont színterek
A kötet dícséretére válik, hogy a fent említett színtereken túl a magyar kiadás több hazai szakembert is megszólaltat, ill. esettanulmányt ismertet. Mindegyik fejezet a kormányzati és közösségi kommunikáció egy-egy komponensével foglalkozik, azt fejti ki részletesen. Vizsgálja az iparág helyzetét több országban, valamint a magatartási kódex jelentőségét is.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A szerző a szakmai aktivitások, esettanulmányok leírásán túl elemez, magyarázatokat ad, értelmez, illetve rendszerez.

Az elmélet-alkotás célja
A koncípiált szakmai aktivitás sok szervezet számára létfontosságú. Mivel az erőforrások végesek, a szakterület alkalmazóinak alapvető érdekük, hogy hatékonyan érvényesítsék érdekeiket, és ez elsősorban kommunikációs feladat. A szerzők deklarált célja, hogy a kormányzati és közösségi kapcsolatokat az érdekelt felek a kötetben megfogalmazott szabályrendszer szerint építsék, csak így lehet a társadalom minden tagja számára hasznos ez a szakmai aktivitás.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A könyv közérthető megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a PA iránt érdeklődők könnyen áttekinthető formában ismerkedjenek meg a témával. A kötet elsődleges alkalmazási területe az üzleti szféra, a politika, valamint a felsőoktatás.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Tömegkommunikáció-elmélet, szervezeti kommunikáció, közgazdaságtan, marketing, marketing-kommunikáció, politológia, vezetéselmélet, szervezet-menedzsment

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Ferenczy Kiadó, 1995.: Daniel L. Yadin: Hatékony marketingkommunikáció

Pratkanis, A. - Aronson. E.: A rábeszélőgép (élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével) Budapest, Ab ovo Kiadó, 1992.

Daubner - Horváth - Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula Kiadó, Budapest, 2002

Dennis, Mcquail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris, 2003.

Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat, 2001.

Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. Budapest, Perfekt, 2004.

Bauer András - Berács József - Kenesei Zsófia: Marketing alapismeretek. Aula Kiadó, Budapest, 2007.

Csath Magdolna: Versenyképesség-menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010.

Oliver, Sandra: Public Relations Stratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009.

Ogilvy, David: A reklámról. Budapest, Park, 1992.

Ogilvy, David: Egy reklámszakember vallomásai. Budapest, Park, 1995.

Sándor Imre: A reklám alapjai. Budapest, Közgazdaság-tudományi Egyetem, jegyzet, 1990.

Sándor Imre: Marketingkommunikáció. Budapest, KJK, 1987.

Az összefoglalót készítette: Radetzky András,
2010. június 5.