Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:A kvalitatív módszerek kognitív pszichológiája, csoportdinamika, fókuszcsoportos módszer.
Kossuth Kiadó, Budapest, 2006
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
A kvalitatív módszerek kognitív pszichológiája, csoportdinamika, fókuszcsoportos
módszer.
Az elmélet érvényességi területe
A szerző a fókuszcsoportot a kvalitatív kutatási módszerek között helyezi el.
Ezen belül a fókuszcsoportot olyan gondosan megtervezett beszélgetésként határozza
meg, melynek célja, hogy egy meghatározott érdeklődési terület percepciójáról
ismereteket lehessen szerezni engedékeny, nem fenyegető légkörben. A fókuszcsoport
megkülönböztető jegye, hogy nyíltan alkalmazza a csoport-interakciót annak érdekében,
hogy olyan adatokhoz és felismerésekhez jussanak hozzá, amelyek ezen csoport-interakciók
nélkül kevésbé volnának hozzáférhetőek.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Személyközi kommunikáció
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó
A koncipiálásba bevont funkciók
A fókuszcsoport egyik legnagyobb előnye, hogy képes csoport interakciókat
kihasználva mélyebb motívumok, érzelmek feltárására, amelyeket más módszerekkel
kevésbé lehet megközelíteni. A szerző bemutatja, hogy ebben a "mélyfúrásban"
melyek azok a projektív technikák, melyek képesek oldani a merev racionális
beállítódásokat:
Asszociációk: a szabad asszociáció lazító hatására épít.
Csoportosítás: a "mapping" módszer eljárására építve térképezi fel
a résztvevők nézőpontjából az adott jelenségkört.
Jelenetek: a parti-építés módszerének alkalmazásával a vizsgált téma elképzelése
és kibontása társas szituációban.
Hasonlatok: érzelmi attitűdök megragadására alkalmazhatóak.
Képválasztás: képkollekciók alapján, hasznos asszociációk gerjesztésére.
Kollázs: érzelmi attitűd vizsgálatára.
Hangulatrajz: hasznos információval szolgál a résztvevők érzelmi beállítódásáról.
Privát fotók: a résztvevőknek a kutatás tárgyával való kapcsolatuk kifejezésére
alkalmazható.
A koncipiálásba bevont szerkezetek, szerkezeti egységek
A szerző a fókuszcsoportos módszert a moderátor és a csoport kettős szerkezetén
keresztül tárgyalja.
Részletesen elemzi mind a csoport működését meghatározó dinamikát, mind a moderátor
intervencióit.
A koncipiálásba bevont színterek
A szerző megkülönböztet két fő színteret a fókuszcsoportos vizsgálatoknál. Az
első, a leggyakrabban alkalmazott hagyományos vizsgálatok tere, mely a vizsgálatot
végző kutató és az adatforrásként szereplő csoport személyes részvételén alapul.
Ettől eltérő az internetes fókuszcsoportos felmérés, ahol a résztvevők személyesen
nem, csak a virtuális térben találkoznak. A szerző részletesen tárgyalja a személyes
és az online színtér eltéréseiből adódó előnyöket és hátrányokat:
Anonimitás vagy személyesség: Az internetes fókuszcsoport előnye, hogy az anonimitás
révén csökkenti a résztvevők ráhangolódását a moderátorra, valamint érzékeny
témák esetén nagyobb nyíltságot tesz lehetővé a résztvevők részéről. A személyes
csoport előnye, hogy nagyobb involváltságot követel meg és ezért nagyobb az
esély a mély gondolatok érzelmek feltárásának, valamint hogy a közvetlen emberi
kommunikáció finom csatornái a maguk összetettségében és szimultaneitásában
állnak rendelkezésre.
Élőszó vagy billentyűzet: Az élőszó előnye, hogy mindenki számára automatikusan
használt médium, még a gépelési készségekben jelentős eltérések vannak. Az élőszó
hátránya, hogy hajlamosak vagyunk túl sokat beszélni és a téma szempontjából
lényegtelen kitérőket tenni.
Csoportdinamika: Az internetes csevegőszobában nincs módjuk a résztvevőknek
egymás szavába vágni, ami csökkenti a beszélgetés érzelmi hőfokát és kiiktatja
a dominancia harcokat. Az internetes módszernél ugyanakkor a nem verbális technikák
kiesése irányíthatatlan káosszá tudja tenni a beszélgetést.
Egyéb, nem tartalmi szempontok: Az online módszer olcsóbb és gyorsabb, egyszerűbb
a logisztika és elkerülhető a szövegátiratok készítése valamint könnyebb a csoport
összeállítása.
A koncipiálásba bevont dinamikák
A fókuszcsoportos módszer működésében meghatározó a csoportdinamika, amelyet
a szerző a csoport életének egymásra következő és egy bizonyos végkifejlet felé
előrehaladó szakaszokra bont:
Kialakulás: A kialakulás kezdeti fázisában a legfontosabb kérdés, hogy mi motiválja
az embereket, hogy csoportok tagjaivá váljanak. A csoportdinamika egyik fontos
megállapítás, hogy valamilyen áldozatot kell vállalnunk ahhoz, hogy a csoporthoz
csatlakozzunk, ez növeli számunkra a csoport értékét.
Viharzás: Amikor még kialakulatlanok a szabályok, szerepek, normák, akkor a
résztvevők igyekeznek az érdekeiknek megfelelően alakítani a helyzetet. Ilyenkor
az érdekek ütköznek, ami kisebb nagyobb konfliktust idéz elő a csoportban.
Megszilárdulás: Amikor kialakul az elsődleges konszenzus a csoport működésének,
a szerepeknek a fő vonaláról, akkor elkezdődik az érdemi tevékenység, de nyíltan,
vagy burkoltan még a csoport visszacsúszhat a helyezkedésbe.
Feladatteljesítés: Ha jó csoportszerkezet alakul ki a feladatteljesítés szakaszában
egy sor csoportdinamikai folyamat ronthatja a fókuszcsoport eredményét. Ezek
szinergizmusban olyan viselkedésre vezethetnek, amely a csoportos döntéshozatalhoz
vezet.
Felbomlás: A jól vezetett, jó hangulatú csoport még rövid együttlét után is
megszenvedi a felbomlást. A résztvevők általában várnak valamilyen gesztust,
ami arra utal, hogy egyszer még folytatódik valahogyan az, amiben részük volt.
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szerző által bemutatott fókuszcsoportos módszer egyrészt a módszer kvalitatív
jellegénél fogva épít a kognitív pszichológia aktuális kérdéskörére, nevezetesen,
hogy a megkérdezettek tényleges attitűdjei, gondolkodásmódja és érzelmi reakcióinak
megragadása hogyan lehetséges. A fókuszcsoportos módszer másik elméleti konstrukcióval
való kapcsolatát a módszer személyes csoport jellege adja. Ebből következően
a fókuszcsoportos vizsgálatoknak megvan a sajátos dinamikája, amely a csoportok
szerkezetét, a szerepeket, normákat és a csoporttagok közti viszonyokat vizsgáló
csoportdinamikával kapcsolja össze.
Az elmélet-alkotás célja
A szerző egyik fő célja a fókuszcsoport fogalmi tisztázása, a módszer pszichológiai
alapjainak, kognitív pszichológiai hátterének és csoportdinamikai alapjainak
bemutatása. A szerző másik fő célja a fókuszcsoport mint módszer bemutatása,
jellemzése, meghatározása a kvalitatív kutatási módszerek között. A könyv a
legfrissebb szakirodalomra rendszerezésével és a fókuszcsoportos vizsgálatok
módszertani bemutatásával a fókuszcsoportos vizsgálatok moderátorainak hasznos
kézikönyve és átfogó információkat ad azoknak is, akik egy összetett kutatási
program részeként kívánják alkalmazni a módszert.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A fókuszcsoport, mint kvalitatív kutatási módszer viszonylag hosszú történelemmel
rendelkezik. A módszer alkalmazása visszavezethető a második világháborús propagandafilmek
tesztelésére. A klasszikus gyökereket követően a fókuszcsoport a hatvanas évek
marketingjében jelent meg újra, majd a 80-as évek végén kezdett a társadalomtudományok
kutatóinak érdeklődésébe kerülni.
Az elmélet háttérdiszciplínái
Kognitív pszichológia, csoportdinamika
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Morgan, D.L. (1988) Focus Groups as Qualitative Research, London, Sage
Rogers, C.R. (1942) Counselling and Psychoterapy, Boston, Houghton Mifflin
Wilson, T.D., P.S. Laser (1982), "Judging the predictors of one's own
mood" Journal of experimental Social Psychology, 18, 573-556 p.
Az összefoglalót készítette: Szabó
Anikó,
2010. június