Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseA könyv alapvetően nem kommunikációtudomány területéhez sorolható, de elemzési szempontjai kitérnek a társadalmi kommunikáció és a tömegkommunikáció területére is.
Nyitott Könyvműhely, Budapest 2008.
Szentesi Balázs recenziója mellé
José Eugenio Abajo Alcalde spanyol kulturális antropológus, pszichopedagógus,
gyakorlati szakember és kutató.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv alapvetően nem kommunikációtudomány területéhez sorolható, de elemzési
szempontjai kitérnek a társadalmi kommunikáció és a tömegkommunikáció területére
is.
Az elmélet érvényességi területe
A könyv nevelési, oktatási témát jár körül, központi témája főleg antropológiai
nézőpontból, de az író éppen azt hangsúlyozza, hogy a cigány gyermekek iskolai
pályafutásának helyes elemzéséhez többféle tényező, nézőpont kell megvizsgálni,
így a pedagógiai, az antropológiai elméletei és adatgyűjtési módszerei mellett
a pszichológia, pszichopedagógia, a szociológia és a kommunikáció területén
is mozog elemzésével.
Kutatásának hátterét jelenti három fő elmélet: a tanuláspszichológia, a kulturális antropológia és a klinikai pszichológia területéről ered.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Közösségi, társadalmi kommunikáció.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Alcade célja, hogy ne "tisztán leíró"elemzést adjon, hanem a kutatásba
bevont többféle tudományág nézőpontjából magyarázatokkal is szolgáljon a cigány
gyermekek iskoláztatásáról és az ebben résztvevő szereplők közötti kapcsolatról,
kommunikációról.
A koncipiálásba bevont funkciók
A szerző rendszerelvű és nem determinisztikus megközelítést alkalmaz a cigányok
iskoláztatásának vizsgálatában, hiszen többtényezős témáról van szó. A cigány
gyermekek iskoláztatását három elmélet segítségével vizsgálja.
1. A tanuláspszichológia kognitív elméletei (Piaget, Vigotszkij, Ausubel, Novak, Bandura) szerint a tanulás nem egyoldalú közvetítés, ahol a diák csak passzív befogadó, hanem interperszonális folyamat, amely a diák és a tanár, valamint a többi diák közötti interrelációban alakul ki.
2. A marginalizáció társadalmi jelenség (Teresa San Román elmélete), mely versenyhelyzetből ered, legitimálja a kirekesztést, és olyan folyamat, mely valamilyen kirekesztő/befogadó feszültség része, mely függ a szociokulturális rendszertől és a kirekesztett tulajdonságaitól.
3. A kommunikáció fontossága a tanulás fejlődésében és a kettős kötés elméletében: A tanulási folyamat és a megismerés fontos eleme a kommunikáció. Azonban az ellentétes kommunikáció, a kettős üzenet bizonytalanságot és értetlenséget eredményez a gyerekeknél (Beatson kettős kötés-elmélete). Kettős kötésű szituáció akkor alakul ki, amikor a gyermek számára fontos személy vagy csoport egymással ellentétes üzenetet közvetít. A befogadó/gyerek így olyan helyzetbe kerül, amelyben nem találja az üzenet logikáját és nem tud rá megfelelő választ adni.
Alcade szerint a cigány gyermekek kettős kötésű üzeneteket kapnak az iskolával kapcsolatban: ha egy szegregációtól sújtott negyedben él; ha a család bár beíratja a gyermeket az iskolába, de nem bízik iskolai sikerében, vagy nem kíséri figyelemmel iskolai szereplését, vagy nem próbálnak alkalmazkodni az iskolai viszonyokhoz (órarend, tanszerek, értekezletek); ha az iskolában nem bíznak a gyermek sikerességében, vagy nem szentelnek neki kellő figyelmet - ilyenkor nincsenek interakciók, vagy csak a büntetésre koncentrálnak.
A kettős kötésű helyzetek, vagyis az ellentmondásos üzenetek sok cigány gyermek esetében befolyásolja és veszélyezteti a tanítás-tanulás interrelációs folyamatát. Attól függően, hogy a családi üzenet mennyire egyértelmű, nő vagy csökken a gyerek biztonságérzete, így nő vagy csökken annak esélye, hogy alkalmazkodni tudjon az iskolai követelményekhez. Az iskolai üzenetnek pedig a gyermek befogadását kell sugallnia. Bármilyen nyíltan vagy burkoltan gyanakvást sugalló üzenet ellentmondásossá válik.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A nevelés vizsgálatában, azt a társadalmi integráció keretén belül értelmezve,
több egységet vesz elemzés alá az író:
1. háztartási csoport: cigány családokkal készült interjúk Aranda de Duero-ban
2. a településiskolái, illetve az iskolák és a lakosság különböző csoportjai közötti kommunikáció
3. a település, mint társadalmi színtér: személyek és csoportok közötti interakciók
4. társadalmi háttér vizsgálata: a vizsgált cigány családok antropológaiai, szociológiai elemzése
A koncipiálásba bevont színterek
Az iskolai oktatás társadalmi kommunikációjának dimenzióját vizsgálja a szerző.
A nevelés társadalmi interakció segítségével valósul meg: a nevelés egy interperszonális
tevékenység, egy folyamat, melyben mind az iskolán belüli, mind azon kívüli
szereplők is részt vesznek. Elemzésében az interperszonális kapcsolatok mellett
a tömegkommunikáció akkulturációban szerepet játszó hatására is felhívja a figyelmet.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Abajo szerint három csapásirány van, melyek körülményeiben bekövetkező változások
pozitívan hozzájárulnak a cigány gyermekek iskoláztatásához:
1. a társadalmi-gazdasági feltételek javulása
2. érzelmi- kapcsolati tengely: a gyermekek taníttatásában szerepet játszók (tanárok, szűkebb és tágabb családi környezet, osztálytársak, szomszédok) ösztönző hatása
3. szakmai- pedagógiai tengely mentén pedig oktatáspolitikai fejlesztéseket javasol: a tanárképzés fejlesztését, a nevelési eszközök bővítését, és öt pedagógiai cselekvéstervet javasol: kritikai, konstuktivista, kooperatív, plurikulturális, szívből jövő pedagógia.
Mindezek mellett a cigányság bevonását is javasolja minden cigányságotérintő oktatáspolitikai változtatás esetében, valamint javítani kell az iskola ésa cigány családok közötti kommunikáción - itt mindkét szereplő szemléletbeli elmozdulását szükségesnek látja.
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
A szerző egy oktatáspolitikai kérdést, a cigány gyermekek iskoláztatásának javítását
több korábbi elmélet segítségével járja körül.
Felhasználja a tanuláspszichológia kognitív elméleteit (Piaget, Vigotszkij, Ausubel, Novak, Bandura), melyek szerint a tanulás egy interperszonális folyamat, amely a diák és a tanár, valamint a többi diák között, ahol a diák nem pusztán passzív befogadó.
Beatson kettős kötés- elméletét is felhasználja, mely szintén a kommunikáció területére irányítja a figyelmet: kettős kötésű szituáció, amikor a befogadó számára fontos csoport/személyek ellentétes üzenetet küldenek.
Valamint Teresa San Román akkulturáció, társadalmi és identitásbeli marginalizáció közötti kapcsolatoknak az elméletét is felhasználta kutatásához.
Az elmélet-alkotás célja
A kutatás elkészítésének és a könyv megírásának célja az volt, hogy ezzel is
közelebb kerülhessünk a cigány gyermekek iskoláztatásának kérdéséhez: az e mögött
meghúzódó okok és a különböző szereplők közötti kapcsolatokat próbálta feltárni.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Nevelés, oktatás
Az elmélet háttérdiszciplínái
Antropológia, pedagógia, pszichológia, pszichopedagógia, szociológia, gyógypedagógia,
társadalmi kommunikáció.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Teresa San Román: La marginalización como dominio conceptual. Comenatioi sobre un proyecto de cruso. In: Antropología de los pueblos de Espana, Editorial Taurus, Madrid, 1991.
Piaget, J. - Inhelder, B.: Gyermeklélektan, Budapest, Osiris, 1999.
Piaget, J. - Inhelder, B.: A gyermek logikájától az ifjú logikájáig: A formális műveleti struktúrák kialakulása Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967.
Vigotszkij, L. Sz.: Gondolkodás és beszéd Budapest, Akadémia Kiadó, 1971.
Albert Bandura (1962): Szociális tanulás utánzás útján In: Pataki F. (szerk.) Pedagógiai szociálpszichológia, Gondolat 1976.
Az összefoglalót
készítette: Kovács Anna
2010. június 23.