Az elmélet érvényességi területeA médigazdaságtan interdiszciplináris terület, a tömegkommunikáció és a közgazdaságtan metszéspontjában található. A tárgyalás nem terjed ki a médiamenedzsment kérdéseire, amely mára önálló diszciplínává vált.
Radetzky András ismertetőjéhez
Radetzky András könyvismertetőjében lényegre törően mutatja be az elemzési szempontokon
keresztül Gálik Médiagazdaságtan c. három kötetes munkáját. András recenzióját
annyival érdemes még kiegészíteni, hogy az eredeti kötetek megjelenését követően
az Aula Kiadó 2003-ban Médiagazdaságtan címen kiadta az eredeti Médiagazdaságtan
1. ill. Médiagazdaságtan 1-2. kötetek átdolgozott, kibővített verzióját. Ennek
utolsó fejezetében a szerző az új magyar médiapiacok kialakulását tekinti át
a kilencvenes évek történéseinek elemzésén keresztül. A könyvben az előző kiadásokhoz
képest újdonságként találjuk a tárgyalások folyamatos menetébe illesztett példákat,
amelyek közérthetőbbé teszik a leírtakat; illetve az eredeti kiadások óta eltelt
időszak miatt megújult, frissített adatokkal jelentkezik az ábrák és táblázatok
jelentős része is.
Gálik egyetemi jegyzetnek, tankönyvnek készült könyve fontos szakkönyv médiagazdasági szakembereken, vagy annak készülőknek, de a tömegkommunikáció iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv a médigazdaságtant vizsgálja. Gálik Mihály a terület kiváló ismerője,
aki Magyarországon gyakorlatilag először foglalkozott e speciális területtel
tudományos alapossággal.
Az elmélet érvényességi területe
A médigazdaságtan interdiszciplináris terület, a tömegkommunikáció és a közgazdaságtan
metszéspontjában található. A tárgyalás nem terjed ki a médiamenedzsment kérdéseire,
amely mára önálló diszciplínává vált.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző elsősorban a tömegkommunikáció terminológiáit használja, mely ebben
az esetben adekvát.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó egyben.
A koncipiálásba bevont funkciók
A médiát termelő-szolgáltatóiparként azonosítja, és abba a társadalmi helyzetbe
ágyazza, amelyben az működik. A könyv a nagyközönséget mint fogyasztót állítja
a vizsgálódás középpontjába, noha a modern kor médiája jórészt, bár nem kizárólagosan,
a hirdetésekből él. Ez a szerző részéről vélhetően tudatos választás.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A kötet a médiapiacokat elemzi, azaz a termékeket, a fogyasztást, a termelést,
az elosztást, a piacszerkezetet és a piacszabályozást vizsgálja. Nagy hangsúlyt
kap a működés társadalmi környezetének bemutatása, hisz a média a modern társadalmakban
nagy súllyal bíró ágazat, nem csupán egy, az iparágak közül.
A koncipiálásba bevont színterek
A kötet első része a fogalmak meghatározásával, a médiapiac általános törvényszerűségeivel
és a lappiacokkal foglalkozik, második része a rádiózást, a televíziózást és
a médiapiacok várható fejlődési irányzatait elemzi, a harmadik pedig a digitális
média, az információs technológiák területét, az új médiapiacokat is beleértve.
A koncipiálásba bevont dinamikák
A szerző a piacok leírásán túl elemez, magyarázatokat ad, értelmez, illetve
rendszerez.
Az elmélet-alkotás célja
A média az elmúlt évek során nagy átalakulásokon ment keresztül világszerte,
népszerűen ezt a folyamatot a média digitális forradalmaként szoktuk emlegetni.
A dolgok állandó változásban vannak, s e változások új gazdasági és szabályozási
kérdések sorát vetik fel. Mindenekelőtt ez indokolja, hogy a terület tudományos
alapossággal is feltárásra kerüljön.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A könyv közérthető megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a médiagazdaság iránt
érdeklők könnyen áttekinthető formában ismerkedjenek meg a témával. A kötet
elsődleges alkalmazási területe a felsőoktatás.
Az elmélet háttérdiszciplínái
Tömegkommunikáció-elmélet, médiakutatás, közgazdaságtan, marketing, marketing-kommunikáció,
public relations
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Ferenczy Kiadó. 1995.: Daniel L. Yadin: Hatékony marketingkommunikáció
Pratkanis, A. - Aronson. E.: A rábeszélőgép (élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével) Budapest, Ab ovo Kiadó. 1992.
Közszolgálatiság a médiában. Ábránd vagy realitás? (szerk. Terestyéni Tamás) Budapest. Osiris Kiadó és MTA - ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. 1995.
Sükösd Miklós - Cseh Gabriella: A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé. Médiakutató, 2001. tavasz, 75-94. o.
Daubner - Horváth - Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula Kiadó, Budapest. 2002
Tölgyesi, J. (1998) Kommunikációs konvergencia avagy a műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok közös útjai. Jel-Kép, 3. sz. pp. 49-62.
Dennis, Mcquail (2003) A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris
Griffin, Em (2001) Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat
Hellack, Gorg (1996) Presse, Hörfunk und Fernsehen in der Bundesrepublik Deutschland. Bonn, Inter Nationes
Incze Kinga - Pénzes Anna (2002) A reklám helye. Budapest, Stardust Publishing
Kertész Krisztina (2001) A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban. In Médiakutató, 2001/I, Budapest, Médiakutató Alapítvány
Meyn, Hermann (1996) Massenmedien in der Bundesrepublik Deutschland. Berlin, Edition Colloquium
Nyárády Gáborné - Szeles Péter (2004) Public Relations I-II. Budapest, Perfekt
Ogilvy, David (1992) A reklámról. Budapest, Park
Zsolt Péter (2005) Médiaháromszög. Vác, EU-Synergon
Zsolt Péter (2002) Tömegkommunikáció elméletek. Budapest, EU-Synergon
Lektorálta: Koltai
Andrea
2010. június 1.