Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseA könyv a tömegkommunikáció elméletén belül a médiahatások elméletei közül az audiovizuális média hatását vizsgálja.
Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1998.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv a tömegkommunikáció elméletén belül a médiahatások elméletei közül az
audiovizuális média hatását vizsgálja.
Az elmélet érvényességi területe:
Oktatás, nevelés, pszichológia, szociológia.
Az elméletben érvényesülő kommunikációfogalom típusa:
Tömegkommunikáció, médiahatás.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
A könyv nem egy elméletet foglal magában, hanem több elmélet és kutatási eredmény
segítségével járja körül a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatását.
A koncipiálásba bevont funkciók:
Az írók célja, hogy az audiovizuális média, és leginkább ezen belül is a televízió
hatásairól tájékoztassák a hazai olvasókat: egymásnak ellentmondó vélemények
után, céljuk a teljes körű tájékoztatás a témában. Éppen ezért először adnak
a médiafogyasztásról egy általános kulturális tájékoztatást, majd haladnak a
téma egyre specifikusabb területei felé, úgy, mint a médiatermékek tartalmából
eredő, és attól független hatásai, a szocializációs hatásai, és a médiafogyasztás
káros hatásai.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), ill. szerkezeti egységek:
I. A könyv írói bevezetik a későbbiekben használt fogalmakat, és vázolják a médiafogyasztással és leginkább a televízióval kapcsolatos eddig összegyűlt aggályokat, kérdéseket.
Majd a több demográfiai csoport (kor, nem társadalmi pozíció szerint) médiafogyasztását veszi vizsgálat alá, különös tekintettel a gyermekekre és a családra.
II. A következő nagyobb szerkezeti egységben kerül sor a médiumok tartalomtól független hatásainak elemzésére:
- a direkt hatás szerint a média közvetlen és azonnali hatást gyakorol
- a korlátozott hatás szerint a média ráerősít a már meglévő értékekre, attitűdökre
- a média csak bizonyos feltételek mellett tud hatást kifejteni a befogadóra (pl. náthás emberre hatással van a nátha elleni készítmény reklámja)
A kutatók egyre inkább feltételekhez kötik a média-hatást (vagyis a harmadik álláspontot fogadják el), azonban a könyv írói kiemelik, hogy a média üzenetei erős hatást érne kel fiatalok esetében.
Ugyanebben a szerkezeti egységben tárgyalják, milyen a média által tükrözött valóság és az igazság, és ennek befolyásoló szerepét: a média nemcsak üzenetek, ismeretek átadását szolgálja, hanem értelmezési keretet is nyújt a társadalmi, politikai eligazodáshoz, ezzel viselkedésünket is alakítja. Mindez még inkább igaz a gyerekekre: hiszen tapasztalatlanok, nem képesek megfelelően értelmezni a látottakat, vagy szelektálni az információkat. Pl. az egyik oka, hogy 7-8 éves korukig félreértik a látottakat, hogy a kamera-beállítások közötti viszonyt nem tudják helyesen értelmezni.
III. A harmadik nagyobb szerkezeti egységben a médiatermékek tartalommal összefüggő hatásait járják körül a szerzők, három televíziós műfaj segítségével (reklám, híradó, szappanopera)
A televíziónak olyan előnye van, hogy a képi hatásokkal sokkal meggyőzőbb, mint az írott sajtó, hiszen a képeknek köszönhetően "mintegy" jelenlétünk lehet - úgy érezhetjük magunkat, mint egy szemtanú, erre ráerősíthet az egyidejűség garantálása is - akkor szerzünk tudomást a hírekről, amikor az éppen történik (élő adás). A gyerekek életük első szakaszában, a televíziónak köszönhetően olyan világot ismerhetnek meg, ami tele van borzalmakkal. Hiszen a hírekben ezek koncentráltabban jelennek meg.
A szappanoperák történetének szála mindig úgy alakul, hogy a nézők érdeklődését fenntartsa. Előállításuk olcsó, nagy nyereséget hoznak, ha sikerül elérniük egy nagy nézői népszerűséget.
A gyerekeke különösen 5-6 éves koruk előtt védtelenek a reklámokkal szemben, mert többinyire nem tesznek különbséget a reklámok és más programok között. Később, 7-10 éves korban már jobb a valóságértelmezésük és bíznak a felnőttek szabályaiban. 11-12 évesen már átlátják a reklámok túlzásait, azonban éppen emiatt szocializációjuk részévé válik, hogy a felnőttek világa hazug.
A IV. nagyobb fejezet a média komplex szocializációs hatásait járja körül: a média, főleg a televízió agressziót kiváltó hatása mellett a szerzők az erotikus tartalmú és a nemi szerepeket erősítő és kisebbségi csoportokat érintő sztereotípiákra is kitérnek. A számos egymásnak ellentmondó véleményt megfogalmazó kutatási eredmények és elméletek után az V. fejezet kérdése, hogy kell- e és ha igen, hogyan korlátozni a média hatását?
Fel kell-e lépni a gyermekek érdekében az erőszakos és szexuális töltetű műsorok ellen? Megvalósítható-e a médiatermékek cenzúrája? Vagy éppen ellenkező hatást, a tiltott gyümölcs csábítását váltaná ki az ilyen intézkedés?
Több szakértők a "kritikus nézést" javasolja: a médiatermékek fogyasztásával kapcsolatos nagyobb tudatosság kialakítására van szükség. Vagyis a műsorok szelektálását, a televíziózásra fordított idő csökkentését, de fontosnak tartják a tévében látottak kommentálását, magyarázatát a gyerekek részére.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
Pedagógia
Az elmélet háttérdiszciplínái:
pedagógia, szociálpszichológia, pszichológia, szociológia, társadalmi kommunikáció.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:
Halász L.: Vége a Guttemberg-galaxisnak? Bp., 1985.
Winn, M.: Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp. 1990.
Brant, J.-Anderson, D.: Children's Understanding of Television. London - New York, 1983.
Az összefoglalót készítette: Kovács
Anna,
2010. június 25.