Geert Hofstede: Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere

Az 1960-as években kerültek Geert Hofstede érdeklődése középpontjába a különböző kultúrák közti különbségek. Ekkor e téren még nagy volt a hiány a tudományos megalapozottságú információkban, s 1980-banmegszületett Hofstede "A kultúra következményei" című, könyve, ezt követte 1991-ben a "Kultúrák és szervezetek. Az elme szoftvere" című kötete. A kulturális különbözőségek témája nem csak szakembereket, hanem mindenkit érint, aki szűk környezetén kívüli emberekkel találkozik, így a könyv nem csak szakemberek számára készült. Igyekszik kívül hagyni a társadalomtudmányi szakzsargont, közérthető formában magyaráz a szükséges helyeken.

Geert Hofstede szerint, mivel a Föld gömbölyű, bármely pontja egyaránt tekinthető középpontnak, ezért minden nép -joggal- saját országát tekinti a világ közepének, s eszerint is cselekszik. A cselekvést tehát az elme szoftvere, a kulturális hovatartozás határozza meg, melyet Hofstede nemzeti alapon tételez.

A könyv a Bevezetőn kívül további három fejezetre tagolódik. A Bevezetőben szó esik a (Hofstede szerint) univerzális problémákról, a kultúráról, mint mentális programozásról, illetve annak rétegeiről. A szerző a kulturális relativizmust a következőképp tételezi: "nem jelenti azt, hogy az embernek nincsenek normái saját maga vagy társadalma számára, ... fel kell függesztenünk az ítélkezést, amikor sajátunktól eltérő csoportokkal vagy társadalmakkal van dolgunk. Az ítélkezést és a cselekvést mindig meg kell, hogy előzze a társadalmak közötti kulturális eltérések természetére, gyökereire vagy következményeire irányuló tájékozódás."A továbbiakban szó esik értékekről, nemzeti kultúrák jellemzőiről, és a Hofstede által végzett IBM-kutatás eredményeiről, megítéléséről, kritikáiról.

Az I. rész a nemzeti kultúrák dimenzióit veszi igen részletesen górcső alá, mint hatalmi távolság, individualizmus-kollektivizmus, maszkulin és feminin kultúrák, bizonytalanságkerülés, hosszú és rövid távú orientáció. Hofstede egyik legfontosabb tétele ugyanis, hogy az emberek a világon mindenütt hasonló problémákkal küzdenek, csak a megoldásaik mások, melyek a kultúrák különbözőségeiben gyökereznek. Ezeket a megoldásokat vizsgálja a megadott dimenziókon. Egységesnek, mondhatni teljesen homogénnek tekinti a nemzeti kultúrákat, ellentmondásba kerülve önmagával, hiszen a Bevezetőben maga Hofstede hívja fel a figyelmet a kultúra rétegeire, melyek a nemzeti határokon belül léteznek.

A II. részben Hofstede a szervezeti kultúrákat vizsgálja, a menedzsment - vállalatirányítás szempontjából, és arra a következtetésre jut, hogy a nemzetiség meghatározza a szervezeti racionalitást. Ismerteti a szervezeti kultúra hat modelljét és a foglalkozási kultúrákat.

A III. részben interkulturális találkozásokról esik szó, interkulturális konfliktusról, a sztereotípiákról, melyek meghatározzák a más nemzetek képviselőivel szembeni attitűdöket, illetve a szerző útmutatót ad a túlélésre a multikulturális világban.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése:
szervezeti kommunikáció, interkulturális kommunikáció.

Az elmélet érvényességi területe:
kultúrák, szervezetek kommunikációja.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa:
a különböző nemzetek kultúra-jellemzőivel foglalkozik, s a különböző kultúrák képviselőinek interakciójakor felmerülő konfliktusokat, konfliktus-forrásokat elemzi, különös tekintettel a szervezetekben, multikulturális közegben zajló kommunikációjára.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró.

A koncipiálásba bevont funkciók:
szervezetek működése és menedzsmentje.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek:
a kultúra kiterjedése, dimenziói, a szervezeti struktúra, teljesítmény, interkulturális találkozások.

A koncipiálásba bevont színterek:
a vállalati multikulturális színtér.

A koncipiálásba bevont dinamikák:
kulturális programozás, kulturális és érték-különbségek, a hagyma-modell, szervezeti felmérések, nyelv, kommunikációs technológiák, terjeszkedések és fúziók, nemzetköziesedés, globalizáció, erkölcs.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:
némely kommunikáció elmélettel szintézisben, másokkal ellentétben állnak Hofstede tézisei.

Az elmélet-alkotás célja:
elméleti jártasságot ad multikulturális színtérben való eligazodáshoz, nem csak szakemberek számára.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
kommunikáció.

Az elmélet háttérdiszciplínái:
pszichológia, szociológia, nyelvészet.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel:

Geert Hofstede and associates: Masculinity and Femininity: The Taboo Dimension of National Cultures. Thousand Oaks CA: Sage Publications, 1998.

Geert Hofstede: Culture's Consequences: Comparing Values, Behaviors, Institutions and Organizations Across Nations, 2nd Edition. Thousand Oaks CA: Sage Publications, 2001.

Az összefoglalót készítette: Török Judit,
2010. június