Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseMechanikus -taktilis interperszonális kommunikáció
Az írás nyomonköveti a Braille-jelrendszer gyógypedagógia-történeti előzményeit,
majd rávilágít az említett szerkezet szerepére, funkciójára, jelentőségére a
szurdo-, az oligofrén- és az integrált pedagógia valamint a hétköznapi interperszonális
kommunikáció területén.
"A süketvakokkal való érintkezés - mint ismeretes - a taktilis utat követi."
Ez jelentkezik a süket-vak gyerekek oktatásánál, illetve a süketvakok személyközi
kommunikációjában egyaránt, hiszen az ő esetükben egyedül a tapintó érzék képes
a szellemi érintkezés közvetítésére.
A Szily Adolf (szemészprofesszor) által szerkesztett mechanikus gép, mely a
Braille- féle pontírás módszerére épül, a süket-vak személyek interperszonális
kommunikációját segíti. A könyv e gép típusait és alkalmazását taglalja. Szily
végső célja a géppel a süket-vakok kollektív oktatásának megteremtése volt.
A gép a jeladásra és jelfogásra egyaránt és szimultán alkalmas. Szily gépe mellett
a 30-as években már ismert volt egy külföldi szerkezet is: a Picht-rendszerű.
Azonban ez a gép továbbfejleszti a Picht-t.
Gyakorlati jelentősége és problematikája:
A mű a gép fejlesztési fázisait veszi sorra értékelve a használata során jelentkező különböző problémák megoldásait. Többek között: A prototípusok megkövetelik a nem süket-vak személytől is a Braille- jelrendszer ismeretét. Továbbá: Továbbfejlesztett változataiban két gépet szereltek egybe, illetve kettő mechanika kerül kábelkapcsolatba. Figyelembe véve, hogy a különböző jeleket tapintással milyen elhelyezésben, hogyan és milyen mennyiségben képes érzékelni a gépet használó személy. Végül: E gépek miként segítik az edukációt - a tanár diák kommunikációt, miképp képes a hagyományos tantermi pedagógiai interakciót.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Mechanikus -taktilis interperszonális kommunikáció
Az elmélet érvényességi területe
Gyógypedagógia, integrált, oligofrén- és szurdopedagógia,
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Taktilis kommunikáció, mechanikus kommunikáció
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó is.
Az elmélet-alkotás célja
Az elméletalkotás célja egy mechanikus író és olvasógép süket-vak személyek
és gondozóik közötti használatának, használhatóságának és jelentőségének vizsgálata
elsősorban a személyközi kommunikációban, másodsorban az edukációban.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe:
Gyógypedagógia, szurdopedagógia, oligofrénpedagógia, integrált inkluzív pedagógia
Az elmélet háttérdiszciplínái:
Szemiotika-szemantika, anatómia, pszichológia, neurológia
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Cseresnyés Ferenc: A Gyógypedagógiai értekezések I.
Cseresnyés Ferenc: A siketvakok jelábécéi. (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye, 1942. Bp.)
Szily Adolf: A süketvakokkal való érintkezésről. (Magyar Gyógypedagógia. Bp. 1909.)
Brandl Vilmos: Vélemény a Göllesz- László -Tóth-féle siketvak és látásfogyatékos segédeszközről (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye 1968.)
Az összefoglalót készítette: Czékus Jób,
2010. június