(Botond Kiadó Bp., 2007)
A 2007-ben megjelent Média Mágia című kötetet kívánom recenzálni a lenti szempontsor
alapján. Dr. Botond Gyula pszichiáter, hipnoterapeuta, akinek kötete hiánypótló
műként jelent meg. Könyvében az emberi kommunikáción belüli szuggesztív mechanizmusokat
tárja fel.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A kommunikáción belüli pszichés folyamatok.
Az elmélet érvényességi területe
A vizsgált folyamatok a szuggesztibilitás hátrányosan érvényesülő, vagy tudatosan
manipulációra használt területén érvényesek.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A kommunikációt mint a szuggesztió egyik mechanizmusát írja le.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet leíró és magyarázó
A koncipiálásba bevont funkciók
A szuggesztió alapeseménye
A realitás formái
A tudat bemenő csatornái
Megtévesztés
Adaptív szuggesztibilitás
Kölcsönös tudás
Minősített információk
Tiszta tudat
Hamis tudat
Fokozott szuggesztibilitás
A koncipiálásba bevont szerkezetek és színterek
mainstream médiumok, realitástermelési technikák, uniformizmus, posztmodern
dogmatika, ideologizmis, a szuggesztibilitás alapeseményei és termékei
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal és háttérdiszciplinái
A szöveg a modern ember és társadalom szinte minden problémáját fel tudja fűzni
a hátrányosan érvényesülő, vagy tudatosan manipulációra használt szuggesztibilitás
fonalára. A "szuggesztibilitás", az a lelkiállapot, amire Le Bon a
tömeg egyes tagjainak megfigyelhető engedelmességéből következtetett, mely engedelmesség
alávetette őket a tömeg egy más tagjától származó sugallatoknak. A "szuggesztibilitás"
valójában se nem több, se nem kevesebb a szómágiánál, s ez ismét példa arra,
hogy a háttérben álló oki mechanizmusra abból a jelenségből következtetnek,
amelyet a mechanizmus hivatott megmagyarázni.
Az elmélet-alkotás célja
A posztmodern tömegmédia az emberi tudatot felkészületlenül érte, hatásaival
szemben védtelenek, kiszolgáltatottak vagyunk. - írja a szerző. Célja, hogy
segítsen megértetni a kommunikáció természetét úgy, hogy bemutatja a posztmodern
tömegmédia a szuggesztibilis emberi lélekhez kapcsolódó folyamatait és azt,
hogy mindezek a folyamatok miként képesek létrehozni olyan termékeket, melyek
napjaink valóságos realitását képezik. A szerző megállapítása szerint mindez
alapvetően természetes és hasznos folyamat, baj csak abból származik, ha rosszindulatú
hamisítványok kerülnek az üzenetek közé. A kötetben számos aktuális és globális
esemény kerül tárgyalásra, végül pedig a hamis üzenetekkel szembeni védekezés
néhány lehetőségét vázolja fel a szerző. Könyve a kommunikáció természetének
megértéséhez kíván hozzájárulni remélve, hogy képesek lehetünk hatékonyan védekezni
a jelekkel való visszaélés, a hamis szuggesztiók ellen.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
pszichológia, orvostudomány, társadalomlélektan
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Le Bon G. A tömegek lélektana. Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 1993.
Freud S. Tömegpszichológia és én-analízis. In: Erős F. (szerk) Tömegpszichológia, Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1995.
Brown R. A tömeg pszichológiájáról: Menekülési és beszerzési pánik. In: Hunyady Gy. (szerk) Szociálpszichológia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978.
Festinger, L., Pepiton, A., Newcomb, T. M. (1973) Egyéniségvesztés a csoportban. In: Hunyady Gy. (szerk.) Szociálpszichológia, Gondolat, Budapest.
Pataki F. (1999) Új fejlemények. In: A tömegek lélektana, Osiris Kiadó, Budapest
Cartwright, D., Zander, A. (1980) A csoportdinamika keletkezése. In: Pataki F. (szerk.) Csoportlélektan, Gondolat, Budapest
Meier, N. C., Mennenga, G. H., Stoltz, H. J. (1981) A tömegviselkedés vizsgálatának kísérlati megközelítése. In: Csepeli Gy. (szerk.) A kísérleti társadalomlélektan főárama, Gondolat, Budapest.
Az összefoglalót készítette: Görözdi
Dóra,
2010. szeptember