Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseTársadalmi kommunikáció
Boros János könyvében nem arról ír, hogy milyen a ténylegesen megvalósult demokrácia, hanem arról, hogy milyennek kellene lennie. Bár művében elsősorban Amerikáról ír, valójában Európáról értekezik normatívan, illetve egyúttal a magyarországi demokrácia állapotához is hozzá kíván járulni. Állítása szerint az amerikai demokrácia tanulmányozása segíthet abban, hogy kialakítsuk a demokrácia olyan antropológiáját, amely kontinensektől, kultúráktól függetlenül képviselhető. Teszi mindezt Dewey perszonalista demokráciafogalmát alapul véve, valamint Rawls igazságosság-elméletére és normatív individualizmusára támaszkodva. A szerző szellemes paradoxonjában kifejti, hogy Amerika az Európából importált eszmék révén vált demokratikus állammá, míg Európa nem tudott mit kezdeni saját eszméivel. Az európai kontinensen még nem született meg az az egységes társadalmi rendszer melynek köszönhetően amerikai mintára létrejöhetne az Európai Egyesült Államok az egység, az igazságosság, a nyugalom, a közös védelem, az általános jólét és szabadság eszméi mentén. A könyv címéből adódóan az olvasó joggal várhatna demokrácia fogalmak fejtegetéseit, ezt azonban nem kapja meg. Helyette viszont megkapja azt az intellektuális élményt, mely szembesít a tökéletes eszménnyel, miközben feltárja a jelen valóság tökéletlenségeit.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Társadalmi kommunikáció
Az elmélet érvényességi területe
Antropológia, politológia, filozófia, etika, szociológia, kommunikációtudomány,
jogtudomány, államtudomány
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
Tömegkommunikáció, interperszonális kommunikáció, társadalmi kommunikáció, politikai
kommunikáció
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Magyarázó, leíró részekkel
A koncipiálásba bevont színterek
Dewey perszonalista demokráciafogalma, Rawls igazságosság elmélete, Kant etikája
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Filozófia, szociológia, politológia, állam- és jogtudomány, kommunikációelmélet,
társadalmi összehasonlító tudományok
Az elmélet-alkotás célja
Amerikai mintán bemutatva az Európából importált egységeszmék működőképességét,
illetve azok használatának kudarcát az európai kontinensen, illetve a magyarországi
demokrácia felfogás kritikája.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Politológia, társadalomtudomány, bölcsészettudomány
Az elmélet háttérdiszciplínái
Jogtudomány, politikatudomány, társadalomfilozófia, etika, politikafilozófia,
bölcsészettudomány
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Boros János (2000): A demokrácia filozófiája. Jelenkor, Pécs
Derrida, Jacques - Habermas, Jürgen (2003): Élet és Irodalom. június 13.
Gygi, Beat (2003): Neue Zürcher Zeitung Online, 1. Juni
Hamilton, Madison, Jay (1998): A föderalista. Európa, Budapest
Neue Zürcher Zeitung Online (2003): Der EU-Konvent beendet seine Arbeit. 21. Juni
Peters, Ralph (2003): Frankfurter Allgemeine Zeitung. 15. Mai 2003, 112/S. 31.
Az összefoglalót készítette: Csiszér Annamária,
2010. június