Miklósi Ádám - Topál József: Kutyagondolatok nyomában

Typotex Kiadó, Budapest, 2006

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Etológia, humánetológia, kognitív evolúció, PTC

Az elmélet érvényességi területe
A szerzők sikeres kísérletet tettek arra, hogy az evolúciós pszichológiai, a genetikai, a pedagógiai, a kognitív elméleteket és kutatási módszereket az etológiai kutatásokban alkalmazzák, és így a szociotudományok számára tágabb összefüggésbe helyezzék. A könyv címe ellenére(?) az emberről, az emberré válás folyamatáról szól, ezt a perspektívát választja a kutya(ság) vizsgálatára.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A könyv fogalommagyarázó függelékében található kommunikáció-fogalom meghatározás nagyon egyszerűen fogalmaz a kommunikációt taglalva. A jeladó-jelvevő közötti üzenetek leadását a szándékossággal fűszerezi, hozzáértve a viselkedésből fakadó egyoldalú nyereséget: "A kommunikáció tágabb értelemben vett célja, hogy a jel vevője a jeladó számára előnyős (viselkedésbeli) választ mutasson". Ez a haszonelvű felfogás az etológia egyik alaptétele: a célszerűen viselkedő aktor.

A könyv szövege azonban ennél jóval korszerűbb és kifinomultabb kommunikációs felfogást tartalmaz, a PTC-t. Enélkül nem adhatott volna újszerű magyarázatokat az emberi életközösségek kialakulására, különös tekintettel a szociális kogníció megjelenésére egy mindösszesen 50 ezer éve (milyen kevés is ez evolúciós léptékkel mérve) az ember niche-ébe belépett fajjal kapcsolatban. Ezáltal tud kapcsolatot teremteni az eddig önálló területként kezelt etológia, pszichológia, a pedagógia és más, a társadalomtudományok körébe tartozó területek között.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
A szerzők számos kísérletet írnak le és hasonlítanak össze korábbi kuatásokból. Ezeket összevetik és magyarázatot adnak a korábbiaktól eltérő következtetéseikre.

A koncipiálásba bevont funkciók
Az ember szociális életével kapcsolatos viselkedésformái közül a táplálékmegosztás, a kooperáció, a szabályozott agresszió, a szociális vonzódás, a (szülői) gondoskodás, a játékosság, a csoporthűség. Megjelennek a viselkedés összehangolásának tényezői is, az utánzás, az asszociatív tanulás, a szociális tanulás, a mintakövetés, az empátia és a rítus. Nagy hangsúlyt kapnak a konstrukciós képességek, a reprezentáció és az intencionalitás.

A koncipiálásba bevont színterek
Epizodikus kultúra, mimetikus kultúra, társadalom, csoportélet és viselkedés, az agy és az elme.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A fajok kialakulásában a dinamika mindig genetikai változást jelent (az evolutív attitűdnek megfelelően). A természetes szelekciót a kutya esetében az ember által vezetett mesterséges szelekció váltja fel, ami generációról generációra nézve folyamatos változást, átmenetet mutat. Ennek következtében alakulnak ki azok a reprezentációs formák, amely egy fejlettebb kommunikáció megjelenését idézik elő.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az elmélet etológiai, biológiai és genetikai összefüggésekből indul ki, ám mivel az embert vizsgálja, szoros kapcsolatban van a kognitív tudományokkal, az ökológiával, a szociológiával, az evolúciós pszichológiával és a kommunikációkutatással is.

Az elmélet-alkotás célja
A könyvben leírt etológiai kutatások eredményeit az emberrel összefüggésben értékeli és mintegy kiterjeszti az emberi viselkedésre. A kognitív tudományoknak és az evolúciós pszichológiának az etológiában való alkalmazásával új megvilágításba kerül az ember (aki ott van) és új, az eddigiktől jelentősen eltérő magyarázatokat kínál evolúciós kérdésekre a szociális kogníció figyelembe vételével.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
etológia, biológia, kognitív pszichológia

Az elmélet háttérdiszciplínái
kognitív tudomány, evolúciós pszichológia, szociológia, ökológia, genetika

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Csányi Vilmos: Van ott valaki? Válogatott írások.Typotex, Budapest, 2006

Csányi Vilmos: Etológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

Darwin, Ch.: A fajok eredete. Typotex, Budapest, 2000.

Eibl-Eibesfeldt, I.: Human Ethology. New York, Aldine de Gruyter, 1989.

Lorenz, K.: Összehasonlító magatartáskutatás: az etológia alapjai. Gondolat, Budapest, 1985.

Az összefoglalót készítette: Szakács István
2009. december