Kiegészítés Csiszér Annamária
c. művéhez írt recenziójához
Richard Münch egy társadalomtörténeti vizsgálódásának eredményeit tartja kezében
az olvasó, melynek fókuszában az európai modernség egyetemes érvényessége, különösségének
és típusainak társadalomelméleti vizsgálata áll. A kiindulópontot Münch számára
Parsons és Weber szociológia- és társadalomelmélete jelenti, melyből új koncepciót
megalapozó nézőpontot merít. A parsonsi program két nagyhatású műben éles kritikát
kapott (Luhmann: Sozyale Systeme, illetve Habermas: Theorie des kommunikativen
Handelns), és már felbomlani látszott, s ennek a programnak a kritikája tartotta
fenn hosszú ideig a német társadalomelméleti diskurzust. Münch azonban kiállt
az eredeti parsonsi program mellet, s megjelentek z Európa projekt előfutáraként
tekintendő művek: Theorie des Handelns, Struktur der Moderne, Kultur der ModerneI-II.
Kibontakoztak a modernség történeti típusainak körvonalai, mely az európai,
illetve amerikai fejlődés különbözőségeit és hasonlóságait ragadja meg. A modernség
különböző történeti típusainak közös vonását az a dinamika és problémamegoldó
kapacitás adja, mely egyes struktúrák összefonódásából keletkezik.
A modern társadalmakban Münch olyan kihívást lát, melyre a szellemi kapacitások újrarendezésével lehet válaszolni. A fő kérdés, hogy Európa milyen esélyekkel bír ahhoz, hogy kibővült formájában létrehozza a megújulás és probléma-megoldó kapacitás, tehát az újabb modernség feltételeit? Münch szerint a megoldás, ha folytatódik a több évszázados hagyomány, mert a modernség befejezetlen projekt, s Európának így kell felvennie a versenyt Japánnal, az USA-val. Ám, ez a program kritikai is, mert Európa nincs felkészülve erre a versenyre, s Münch ezzel kijelöli a feladatot a tudomány számára, mely egyszerre empirikus és elméleti is.
Lektorálta: Török
Judit,
2010. január 5.