Kiegészítés Csiszér Annamária 
c. művéhez írt recenziójához
  Richard Münch egy társadalomtörténeti vizsgálódásának eredményeit tartja kezében 
  az olvasó, melynek fókuszában az európai modernség egyetemes érvényessége, különösségének 
  és típusainak társadalomelméleti vizsgálata áll. A kiindulópontot Münch számára 
  Parsons és Weber szociológia- és társadalomelmélete jelenti, melyből új koncepciót 
  megalapozó nézőpontot merít. A parsonsi program két nagyhatású műben éles kritikát 
  kapott (Luhmann: Sozyale Systeme, illetve Habermas: Theorie des kommunikativen 
  Handelns), és már felbomlani látszott, s ennek a programnak a kritikája tartotta 
  fenn hosszú ideig a német társadalomelméleti diskurzust. Münch azonban kiállt 
  az eredeti parsonsi program mellet, s megjelentek z Európa projekt előfutáraként 
  tekintendő művek: Theorie des Handelns, Struktur der Moderne, Kultur der ModerneI-II. 
  Kibontakoztak a modernség történeti típusainak körvonalai, mely az európai, 
  illetve amerikai fejlődés különbözőségeit és hasonlóságait ragadja meg. A modernség 
  különböző történeti típusainak közös vonását az a dinamika és problémamegoldó 
  kapacitás adja, mely egyes struktúrák összefonódásából keletkezik.
A modern társadalmakban Münch olyan kihívást lát, melyre a szellemi kapacitások újrarendezésével lehet válaszolni. A fő kérdés, hogy Európa milyen esélyekkel bír ahhoz, hogy kibővült formájában létrehozza a megújulás és probléma-megoldó kapacitás, tehát az újabb modernség feltételeit? Münch szerint a megoldás, ha folytatódik a több évszázados hagyomány, mert a modernség befejezetlen projekt, s Európának így kell felvennie a versenyt Japánnal, az USA-val. Ám, ez a program kritikai is, mert Európa nincs felkészülve erre a versenyre, s Münch ezzel kijelöli a feladatot a tudomány számára, mely egyszerre empirikus és elméleti is.
 
  Lektorálta: Török 
  Judit, 
  2010. január 5.