Kiegészítés Mucsi Eszter recenziójához:
Mucsi Eszter recenziója Csabai Márta- Erős Ferenc könyvét néhány valóban lényeges
összefüggés kiemelésével mutatja be. Szakszerűen és - megítélésem szerint helyesen
- fogalmazza meg a könyv legfontosabb jellemzőit, a recenzióra megadott valamennyi
vizsgálati szempontot sorra véve. Recenziójához így csak néhány kiegészítést
fűznék.
A koncipiálásba bevont dinamikák:
Én-állapotaink, lelki közérzetünk, élethelyzetünk, mind meghatározzák a test-érzetünket,
és a testünk működését. Így vannak testközpontok, testrészek, szervek, amelyek
erősek a tudat, az észlelő számára és vannak olyan testközpontok, testrészek,
szervek, amelyek csak halványan észlelünk.
A szerzők véleménye szerint a 18. századtól a testkép észlelése olyannyira megváltozott, hogy a 20 századra az iránta való aggodalom egy kémiai hadviselést eredményezett. A fenyegetést jelző információáradat hatására egyre inkább kialakult az emberek fejében az a kép, hogy mindenütt ott leselkedik valamilyen veszély, akár mikrobák, akár gépek, akár emberek formájában. Talán legjobban szemlélteti ezt az az orvostudományi diskurzus, aminek eredményeképpen a preventív medicina és az egészségnevelés képviselői által konstruált "rizikóviselkedés", "rizikócsoport", "rizikótudatosság" fogalmai lassan a laikusok számára is a mindennapi szókészlet részévé váltak. Az egészség a modern identitás egyik központi fogalma. A könyvben a szerzők az "egészséges szelf" fogalmát használják, amit nem csupán a biológiai egészségre értenek, hanem metaforikus értelmezést is tulajdonítanak neki Az egészséges szelf magában hordozza a "rendes, tiszteletreméltó, felelős egyén" fogalmát is. A jelenkori társadalomban a test az aggódás és a veszély megtestesítőjévé vált. Azokban a társadalmakban ahol a testkontrol kiemelt jelentőségű, a kontrol elvesztésének szimbólikus értelmezése alakult ki. A másik, kontrolálatlan csoportot ugyanis "fertőzöttnek" vagy alacsonyabb rendűnek tekintik. Példaként sorolják fel a zsidók, alacsonyabb rendű munkát végzőket, bevándorlókat, homoszexuálisokat.
Az elmélet-alkotás célja:
A könyv a testhatárok és az identitás összefüggéseivel, valamint a két fogalom
közötti határokkal foglalkozik. A szerzők a mai társadalmi folyamatok megértéséhez
szükségesnek tartják, hogy a különböző magyarázó modellek ne csak szociológiai
szempontból épüljenek fel, hanem a testi identitás pszichológiai és szociopszichológiai
elméletei is bevonódjanak a magyarázatokba.
Az elmélet háttérdiszciplínái:
Biológia (evolúciós biológia), szociopszichológia, pszichológia, orvostudomány
Irodalom:
Csabai Márta: Bőrbe kötve. A test könyvei. BUKSZ, 10. 2. 1998.
Csabai Márta - Erős Ferenc (szerk.): Test-beszédek. Köznapi és tudományos diszkurzusok a testről. Új Mandátum Kiadó, 2002.
Featherston, M. és Hepworth, M.: Az öregedés maszkja és a posztmodern életút. In: Featherstone, M. - Hepworth, M. - Turner, B. S.: A test. Társadalmi fejlődés és kulturális teória. Jószöveg Műhely Kiadó, Bp., 1997, 126-150.
Készítette: Szépe Orsolya
2010. január 7.