Csányi Vilmos: Az emberi természet

Vince Kiadó, Budapest, 1999

Kiegészítés Szépe Orsolya recenziójához

Két fontos / érdekes gondolatot, gondolatmenetet emelnék ki Csányi könyvéből, kiegészítendő Orsi recenzióját.

Szuperorganizmusok kialakulása:

A csoportméret növekedésének - csoportszerkezet szorosabbá válik. Ennek feltételei:
a) agresszió visszaszorulása. Csányi kifejezetten hangsúlyozza, hogy akármit is gondolunk magunkról, és az ember agressziójáról, valójában az állatvilágban található rokonaihoz képest az ember sokkal kevésbé agresszív. (Erre hozza a példát, hogy gorillából messze nem lehetne annyit bezárni egy metrófülkébe anélkül, hogy ne gyilkolják le egymást).
Az agresszió visszaszorulásának egyik eredménye a táplálékmegosztásra való hajlam.
A csoporton belüli agresszió visszaszorulása mindenesetre a csoportok közötti agresszió növekedését hozza maga után (lásd idegengyűlölet), mondja Csányi.
b) a szexualitás funkcióváltozása, a csak szaporodástól az örömszerzés, párkötés funkciók felé. Erre az állatvilágban még az oroszlán a példa (az emberen kívül), ahol egy utódra 3000 aktus jut (az embernél 2000, a legtöbb állatnál maximum néhány).
c) csoport iránti hűség

A szoros csoportstruktúra, a szinkronizációs készség a tagok között, és a konstrukciós aktivitás zárt visszacsatolási hurkokat hoz létre: az izolált csoport konstrukciós aktivitása a csoportra irányul, amit a szinkronáció felerősít, és csoporthűség tartósít. Ily módon a csoport önmagát konstruálja, tehát a csoport rendszerként viselekedik, ily módon egyfajta SZUPERORGANIZMUST alkot.
(Rendszerként a csoport immáron több, mint az egyedek összessége, saját tulajdonságokkal bír az így létrejött szuperorganizmus).

Egytagú csoportok kialakulása:

A megapopulációban lefolytatott élet humánökológiai következményei újszerű viselkedéseket produkálnak. Ennek egyike az egyszemélyes csoport kialakulása. A modern társadalom Csányi szerint egyszemélyes csoportokból áll, amelyek szövetségeket alkotnak.
Az egytagú csoport akkor jön létre, amikor az egyén nem tud egy adott csoporthoz illeszkedni, annak kultúráját átvenni. A modern személyiség számtalan mintából maga választja ki azokat az értékeket, kulturális komponenseket, amikhez utóbb alkalmazkodik. Így egy személyben mutatja a csoport jellegzetességeit.
Csányi ezt kifejezetten negatív jelenségként tárgyalja - az Emberi viselkedés c. munkájában sokkal részletesebben.

További kapcsolódó bibliográfiai tétel:

Bereczkei: Evolúciós pszichológia
Pléh-Csányi-Bereczkei: Lélek és evolúció
Bereczeki: A génektől a kultúráig

Lektorálta: Suhajda Virág
2010. január 10.