Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseTársadalmi kommunikáció, azon belül az intézményi kommunikáció területe.
Fellner Zoltán Ákos recenziójának kiegészítése
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Társadalmi kommunikáció, azon belül az intézményi kommunikáció területe.
Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet a public relations, valamint a szervezetelmélet számára ad érvényes
megálapításokat.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A könyv javaslatokat kínál az immateriális javak mérésére, mint a kompetens
és kreatív alkalmazottak, a szabadalmak, a márkanevek vagy a társaság hírneve.
Számos, való életből vett példa segítségével gyakorlati tanácsokkal szolgál
ahhoz, hogyan alakítsunk ki tudásközpontú stratégiát, és megmutatja, hogyan
tárjuk fel az ügyfelek és az alkalmazottak tudását, annak érdekében, hogy minél
sikeresebb szervezetet építsünk.
A koncipiálásba bevont színterek
Sveiby jól érzékelteti, hogyan befolyásolják az immateriális javak a szervezet
pénzügyi eredményét. A kötethez Tudásmenedzsment Magyarországon címmel Boda
György menedzsertanácsadó írt bevezető tanulmányt, melyben többek közt tárgyalja
a magyarországi adaptáció speciális problémáit, és gyorsfényképet ad a magyarországi
vállalatok tudásvagyonának alakulásáról a tőzsdei jelzések alapján.
A koncipiálásba bevont dinamikák
Sveiby az immateriális vagyon kibontásával többek között a "hírnév"
fogalom menedzsment szempontú felértékeléséhez járult hozzá. Egyértelműen megindokolja,
miért vált szervezeti gyakorlatban a public relations önálló menedzsment funkcióvá.
Ugyanis amíg a marketing materiális vagyont hoz létre, addig a public relations
immateriális (azaz eszmei) vagyont teremt. Ez utóbbi pedig - a nemzetközi statisztikák
szerint - egyre nagyobb szerepet játszik a cégek vagyonának alakulásában.
Az elmélet-alkotás célja
Sveiby kötetében mára már klasszikusnak mondható idézetek kaptak helyet.
Így pl: "A valódi szakember ismertetőjegye nem az, ha visszamondja és alkalmazza
a szabályokat, hanem az a magabiztosság, mellyel képes áthágni és jobbakkal
helyettesíteni azokat." (95. old.), vagy "A legnehezebb nem az, hogy
meggyőzzük az embereket az új eszmék elfogadtatásáról, hanem az, hogy rábeszéljük
őket a régiek elhagyására." (91. old.). Később ezekből vezeti le a tudásszervezeteket
aminek a lényege, hogy az információt tudássá változtatják.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az elmélet egyik kiemelkedően fontos alkalmazási területe a public relations,
mely elsősorban a hírnevet gondozza. Utóbbi pedig immateriális vagyonként egyre
nagyobb jelentőséggel bír egy vállalat életében. Ez a tudásalapú szervezetek
kultúrájának a lényege. Innen már csak egy lépés annak a megértése, hogy a hírnév
építése nem költség, hanem befektetés, később pedig vagyon.
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Ferenczy Kiadó. 1995.: Daniel L. Yadin: Hatékony marketingkommunikáció
Daubner - Horváth - Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula, Budapest. 2002
Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. Budapest, Perfekt, 2004
Jan Carlzon: Lapítsd le a piramist! 2V Kiadó, Budapest, 1986
Berill Torekull: Ingvar Kamrad - Az IKEA titka. Móra Kiadó, Budapest 1999
Készítette: Radetzky András,
2010. január 15.