Karl-Erik Sveiby: Szervezetek új gazdagsága

Fellner Zoltán Ákos recenziójának kiegészítése


Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Társadalmi kommunikáció, azon belül az intézményi kommunikáció területe.

Az elmélet érvényességi területe
Az elmélet a public relations, valamint a szervezetelmélet számára ad érvényes megálapításokat.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A könyv javaslatokat kínál az immateriális javak mérésére, mint a kompetens és kreatív alkalmazottak, a szabadalmak, a márkanevek vagy a társaság hírneve. Számos, való életből vett példa segítségével gyakorlati tanácsokkal szolgál ahhoz, hogyan alakítsunk ki tudásközpontú stratégiát, és megmutatja, hogyan tárjuk fel az ügyfelek és az alkalmazottak tudását, annak érdekében, hogy minél sikeresebb szervezetet építsünk.

A koncipiálásba bevont színterek
Sveiby jól érzékelteti, hogyan befolyásolják az immateriális javak a szervezet pénzügyi eredményét. A kötethez Tudásmenedzsment Magyarországon címmel Boda György menedzsertanácsadó írt bevezető tanulmányt, melyben többek közt tárgyalja a magyarországi adaptáció speciális problémáit, és gyorsfényképet ad a magyarországi vállalatok tudásvagyonának alakulásáról a tőzsdei jelzések alapján.

A koncipiálásba bevont dinamikák
Sveiby az immateriális vagyon kibontásával többek között a "hírnév" fogalom menedzsment szempontú felértékeléséhez járult hozzá. Egyértelműen megindokolja, miért vált szervezeti gyakorlatban a public relations önálló menedzsment funkcióvá. Ugyanis amíg a marketing materiális vagyont hoz létre, addig a public relations immateriális (azaz eszmei) vagyont teremt. Ez utóbbi pedig - a nemzetközi statisztikák szerint - egyre nagyobb szerepet játszik a cégek vagyonának alakulásában.

Az elmélet-alkotás célja
Sveiby kötetében mára már klasszikusnak mondható idézetek kaptak helyet. Így pl: "A valódi szakember ismertetőjegye nem az, ha visszamondja és alkalmazza a szabályokat, hanem az a magabiztosság, mellyel képes áthágni és jobbakkal helyettesíteni azokat." (95. old.), vagy "A legnehezebb nem az, hogy meggyőzzük az embereket az új eszmék elfogadtatásáról, hanem az, hogy rábeszéljük őket a régiek elhagyására." (91. old.). Később ezekből vezeti le a tudásszervezeteket aminek a lényege, hogy az információt tudássá változtatják.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Az elmélet egyik kiemelkedően fontos alkalmazási területe a public relations, mely elsősorban a hírnevet gondozza. Utóbbi pedig immateriális vagyonként egyre nagyobb jelentőséggel bír egy vállalat életében. Ez a tudásalapú szervezetek kultúrájának a lényege. Innen már csak egy lépés annak a megértése, hogy a hírnév építése nem költség, hanem befektetés, később pedig vagyon.

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Ferenczy Kiadó. 1995.: Daniel L. Yadin: Hatékony marketingkommunikáció

Daubner - Horváth - Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula, Budapest. 2002

Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. Budapest, Perfekt, 2004

Jan Carlzon: Lapítsd le a piramist! 2V Kiadó, Budapest, 1986

Berill Torekull: Ingvar Kamrad - Az IKEA titka. Móra Kiadó, Budapest 1999

 


Készítette: Radetzky András,
2010. január 15.