Susan Greenfield: Agyunk titkai. Betekintés érzelmeink, ötleteink világába

Alexandra kiadó, 2000

Összefoglaló lektorálása, kiegészítések Suhajda Virág recenziójához

Kiegészítés: Személyes vélemény:

Virág kutatási témájához relevánsan kapcsolódó kutatásokkal, esettanulmányokkal szolgál Greenfield, Susan munkája, a társadalomtudományi diszciplina számára is bizonyos kutatási területek tekintetében hasznos anyag. A biológia és a medicína számára talán a legfeltáratlanabb szerv az emberi agy. Mit rejt az agy és az elme kapcsolata? A tárgy szempontjából nagyon érdekesnek tartom a könyvet, amit Virág a téma általános keretei között jól recenzált. Néhány kiegészítés részemről.

Valóban nem kommunikációelméletről van szó, azonban a nyelvi jelenségek kódolása, dekódolása agyunk két agyféltekéjének produkciója.

Az elmélet érvényességi területe így a Virág által említetteken kívül a neurolingvisztika és a neuropszichológia is. A részben leíró és a részben magyarázó elmélet Susan Greenfield elszánt próbálkozása az agy fizikai felépítésének következtében generálódó gondolatok és érzelmek feltérképezésére.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa és kapcsolata más elméleti konstrukciókkal: Kiegészítésem: Az agy "tervrajza" éppúgy, mint az összes többi testrészé, genetikailag meghatározott. Mégis van egy lényeges különbség az agy és a többi szerv között. A nem specifikálható véletlenszerűség, amely minden testszövet mikrostruktúráját jellemzi, a többi szerv működését nem befolyásolja, az agyét azonban igen. Greenfield szerint az agyi idegsejtek közötti milliárdos nagyságrendű kapcsolatok a születéskor az öröklött gének által nincsenek szigorúan, minden részletükben meghatározva. Így azután születéskor az öröklés és a véletlen komponens együtt alakítja az agystruktúrát. Ezt később az érzékszervi üzenetek szünet nélkül bombáznak és minden ilyen észlelés, ha egészen jelentéktelen mértékben is, de módosíthatja az agyi információs kapcsolódásokat. A külső hatások mellett a belső események, a gondolkozás is alakítják a neutronhálót. Agyunk egyik pillanattól a másikig változik, soha nem ugyanolyan, mint az előzőben volt, következésképpen szüntelenül generál új gondolatokat és viselkedést. Itt hozható valóban szóba ennek ellentéteként a sémaelmélet is, amit Virág is említ más elméleti konstrukciókkal való összefüggésben. Más alkalmazási terület lehet még a neurológia is.

Lektorálta: Görözdi Dóra
2010. január 24.