Richard Dawkins: Az önző gén

Szépe Orsolya ismertetőjéhez

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Személyközi illetve testen belüli kommunikáció (DNS), illetve a biológia/etológia/ állati viselkedés témakörét vizsgálja

Az elmélet érvényességi területe
Természettudományok/biológia/élettan, sejtbiológia/ DNS kutatás, etológia, állati viselkedés

"Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány. Az önző gén elmélet Darwin elmélete - kicsit más formában. A darwini életmű nem konkrét szervezetekre vonatkozó részletes elvárásokat nyújt nekünk, hanem ennél értékesebb dolgot: a vezérlő elvek megértését. Ez a könyv lényegében a neodarwinizmus logikus továbbfejlesztése, csak éppen a gének nézőpontjából szemléli a természetet. Hiszen mindannyian túlélőgépek vagyunk, amelyeknek az a dolguk, hogy megőrizzék a géneknek nevezett önző molekulákat. Richard Dawkins lenyűgöző és szellemes - immár második, bővített kiadásban megjelent - könyve az evolúció génszemléletű felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön - a szívekben éppúgy, mint az agyakban. "
(A Kossuth kiadó ajánlója az új kiadáshoz)

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző a sejtszinten való működést igen érdekesen közelíti meg, a sejteket ágensekhez hasonlatos, öntudatos lényeknek veszi, mintha akaratuk, és elhatározásaik lennének, így a tudományos szöveg könnyedebbé, olvasmányosabbá válik.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Az elmélet egyszerre leíró és magyarázó, leírja a jelenségeket, a nem szakavatott olvasó számára is közérthetően, aztán elmagyarázza a működést.

A koncipiálásba bevont funkciók
Állati és sejtközi viselkedés tanulmányozása
Funkciók: ismeretterjesztés, szórakozatás

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A leírtakon túl:
"A misztikusok "lélek"-fogalmának helyettesítése céljából az éntudat filozófiai és pszichológiai fogalmát használja. Az éntudat definícióját saját maga és más szerzők nyomán (Daniel Dennett filozófus, Nicholas Humphrey pszichológus) adta meg. Az elmélet lényege, hogy egy organizmusnak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet (= "képzelődhet"), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a tudat. Az éntudat akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is." (a Wikipédiából)

A koncipiálásba bevont színterek
Hogyan éltük és élhetjük túl az evolúciót?
Mi következik az emberek számára az állati viselkedésből? Mit kell tudjunk génjeinkről?

A koncipiálásba bevont dinamikák
Természettudományos, társadalomtudományi érdeklődésre is számot tarthat.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Tualjdonképpen kommunikációról csak elvétve szól, mégis a kommunikáció lényegét kutatja, túlélési és az egymással való kapcsolat tartás technikáit keresi

Az elmélet-alkotás célja
Dawkins egy érdekes elméletet állít fel, hogy meggyőzze az embereket a természettudományok érthető voltáról, és érdekességéről.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Dawkins művét olvasmányos ismeretterjesztő műnek szánta.

Az elmélet háttérdiszciplínái
Természettudományok/ biológia/ sejtbiológia

Lektorálta: Fazekas Piroska
2010. január