László János: Társas tudás, elbeszélés, identitás


Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
szociálisreprezentáció-elmélet, narratív pszichológia

Az elmélet érvényességi területe
kommunikációtudomány, pszichológia, pszicholingvisztika, narratológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szociálisreprezentáció-elmélet szerint a szociális reprezentációk képezik a kultúrák, egyének, és csoportok számára a társadalmi valóságot. Elsődleges funkciójuk tehát a társadalmi valóság konstrukciója, amely a kommunikáció és a szociális interakció folyamataiban zajlik. Tárgyak, események, fogalmak, amelyek korábban ismeretlenek és jelentés nélküliek voltak, a csoporttagok kommunikációjában ismerős és jelentésteli reprezentációkká alakulnak.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó

A koncipiálásba bevont funkciók
a társadalmi valóság konstrukciója

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek

a szociális reprezentáció folyamatai

1, lehorgonyzás

a, osztályozás

aa, generalizálás
ab, partikularizálás

b, megnevezés

2, objektifikáció

az emberi gondolkodás formái

személyes identitás

szociális identitás

A koncipiálásba bevont színterek
társadalmi kommunikáció
emberi gondolkodás, narratív gondolkodás
a történelem és a tudomány, mint narratívum
irodalmi műfajok

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Vannak a szociálpszichológiának olyan előzményei, amelyekben - ugyanúgy, mint a szociálisreprezentáció-elméletben - a tartalomra irányultság és a kognitív reprezentáció szociális eredete fontos szerepet játszik. Ilyen például a Thomas és Znaniecki által használt attitűd fogalom, amely közel állt a kollektív reprezentáció fogalmához, az alaklélektani hagyományokhoz kötődő pszichológusok (Lewin, Asch) munkássága vagy George Kelly személyi konstruktumok hipotézise.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
szociális reprezentációk kutatása
narratív elemzés
narratív pszichológia

Az elmélet háttérdiszciplínái
pszichológia
szociálpszichológia

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

László János (1998): Szerep, forgatókönyv, narratívum: szociálpszcihológiai tanulmányok. Budapest, Scientia Humana Társulás

László János (2005): A történetek tudománya: bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest, Új Mandátum

László János, Thomka Beáta (szerk.) (2001): Narratív pszichológia.

 

Az összefoglalót készítette: Jankovich Krisztina
2010. január