Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
szociálisreprezentáció-elmélet, narratív pszichológia
Az elmélet érvényességi területe
kommunikációtudomány, pszichológia, pszicholingvisztika, narratológia
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szociálisreprezentáció-elmélet szerint a szociális reprezentációk képezik
a kultúrák, egyének, és csoportok számára a társadalmi valóságot. Elsődleges
funkciójuk tehát a társadalmi valóság konstrukciója, amely a kommunikáció és
a szociális interakció folyamataiban zajlik. Tárgyak, események, fogalmak, amelyek
korábban ismeretlenek és jelentés nélküliek voltak, a csoporttagok kommunikációjában
ismerős és jelentésteli reprezentációkká alakulnak.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó
A koncipiálásba bevont funkciók
a társadalmi valóság konstrukciója
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
a szociális reprezentáció folyamatai
1, lehorgonyzás
a, osztályozás
aa, generalizálás
ab, partikularizálásb, megnevezés
2, objektifikáció
az emberi gondolkodás formái
személyes identitás
szociális identitás
A koncipiálásba bevont színterek
társadalmi kommunikáció
emberi gondolkodás, narratív gondolkodás
a történelem és a tudomány, mint narratívum
irodalmi műfajok
Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Vannak a szociálpszichológiának olyan előzményei, amelyekben - ugyanúgy, mint
a szociálisreprezentáció-elméletben - a tartalomra irányultság és a kognitív
reprezentáció szociális eredete fontos szerepet játszik. Ilyen például a Thomas
és Znaniecki által használt attitűd fogalom, amely közel állt a kollektív reprezentáció
fogalmához, az alaklélektani hagyományokhoz kötődő pszichológusok (Lewin, Asch)
munkássága vagy George Kelly személyi konstruktumok hipotézise.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
szociális reprezentációk kutatása
narratív elemzés
narratív pszichológia
Az elmélet háttérdiszciplínái
pszichológia
szociálpszichológia
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
László János (1998): Szerep, forgatókönyv, narratívum: szociálpszcihológiai tanulmányok. Budapest, Scientia Humana Társulás
László János (2005): A történetek tudománya: bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest, Új Mandátum
László János, Thomka Beáta (szerk.) (2001): Narratív pszichológia.
Az összefoglalót készítette: Jankovich
Krisztina
2010. január