Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története

Osiris, Budapest, 2007.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Nacionalizmuselmélet.

Az elmélet érvényességi területe
Átfogja a magyar nemzeteszme és nacionalizmus történetét a 19. századtól egészen napjainkig.

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A politikai elit, illetve az egyes nemzetfelfogásokhoz kötődő legmeghatározóbb gondolkodók politikai diskurzusai, nemzetről alkotott értelmezései, metaforái képezik az elemzés alapját.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Alapvetően leíró, de a szerző egyúttal magyarázatot kíván adni arra a kérdésre, hogy mi az oka a magyar társadalmat évszázadok óta megosztó törésvonalak kialakulásának és fennmaradásának.

A koncipiálásba bevont funkciók
Alapvetően immanens szövegértelmezés, néhol kontextualizáció.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A szerző hat eszmerendszer nemzetfelfogását tárgyalja a könyvben: (1) a nemzeti liberalizmusét, (2) a polgári radikalizmusét, (3) a fajvédő és fajelméleti gondolkodókét, (4) a konzervatívokét, (5) a népiekét, és (6) a szocialista/kommunista irányzatokét. Gyurgyák János ezeket nemzetkoncepciókat főként egyéni gondolati és életpályákat követve igyekszik rekonstruálni, és ezáltal a vizsgált eszmerendszerek ideáltípusait megalkotni.

A koncipiálásba bevont színterek
A nyilvánosság legkülönbözőbb színterein előforduló szövegek képezik az elemzés tárgyát.

A koncipiálásba bevont dinamikák
A mű az egyes eszmerendszereket négy alapkérdés vonatkozásában elemzi: ezek az adott ideológia (1) nemzetfogalma ("Mi a magyar?"), (2) történelemképe, (3) társadalomképe és (4) jövőképe. Bár ennek a szempontrendszernek a következetes alkalmazása egyes vizsgált felfogások, vagy azon belül egyes gondolkodók elemzése során nehézségekbe ütközik, összességében a négy alapkérdés tárgyalása áttekinthetővé és összehasonlíthatóvá teszi az különböző irányzatokat. Az egyes részek ugyanakkor reflektálnak is egymásra, mivel a szerző minden fejezetben arra keresi a választ, hogy a reformkorban érvényesülő viszonylag egységes nemzetkoncepció után miért szakadt szét a huszadik században a magyar politikai közbeszéd egymással folytonosan konfliktusban lévő, a nemzeti közösségből egymást kölcsönösen kiutasító felfogásokra.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Bár Gyurgyák János felfogása nem kerül explicit ellentétbe a társadalomtudományban uralkodó modernista, konstruktivista nacionalizmuselméletekkel, műve bevezetőjében azonban Ernest Renan meghatározására hivatkozik, amikor kijelenti, hogy nemzetet szerinte nem más, mint "közös emlék a múltból és közös terv a jövőre". Gyurgyák koncepciója tehát inkább azokhoz a nacionalizmuselméletekhez áll közel, amelyek a nemzet premodern gyökereit hangsúlyozzák. Hazai elméleti előzményként Bibó István, illetve Szűcs Jenő munkássága említhető.

Az elmélet-alkotás célja
A cél egy olyan eszmetörténeti keret felvázolása, amelyen belül érthetővé, megmagyarázhatóvá válik a magyar társadalmat megosztó törésvonalak kialakulása, illetve máig ható fennmaradása. Gyurgyák János műve azonban ezen túllépve egyfajta politikai célt is követ. A magyar nacionalizmus történetét voltaképpen "hanyatlástörténetként" írja le (erre utal az alcímnek választott Vörösmarty-idézet: "ezzé lett magyar hazátok"), majd egy új nemzetkoncepció megalkotásának szükségességét hangsúlyozza.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
Eszmetörténet

Az elmélet háttérdiszciplínái
Történettudomány, politológia, szociológia, néprajz

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Bibó István (1986-1990): Válogatott tanulmányok. I-IV. Vál. Huszár Tibor - ifj. Bibó István. Magvető, Budapest

Trencsényi Balázs - Kopeček, Michal (eds.) (2006-2007): Discourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries. I. Late Enlightenment-Emergence of the Modern 'National Idea'. II. National Romanticism-The Formation of National Movements. Central European University Press, Budapest-New York

Trencsényi Balázs: A politika nyelvei. Eszmetörténeti tanulmányok. Eszmetörténeti Könyvtár, 6. Budapest: Argumentum-Bibó István Szellemi Műhely, 2007

Az összefoglalót készítette: Juhász Attila
2010. január 19.