Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezéseA könyv a médigazdaságtant viszgálja. Gálik Mihály a terület kiváló ismerője, aki Magyarországon gyakorlatilag először foglalkozott e speciális területtel tudományos alapossággal.
Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
A könyv a médigazdaságtant viszgálja. Gálik Mihály a terület kiváló ismerője,
aki Magyarországon gyakorlatilag először foglalkozott e speciális területtel
tudományos alapossággal.
Az elmélet érvényességi területe
A médigazdaságtan interdiszciplinális terület, a tömegkommunikáció és a
közgazdaságtan metszéspontjátban található. A tárgyalás nem terjed ki a médiamenedzsment
kérdéseire, amely mára önálló diszciplínává vált.
Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A szerző elsősorban a tömegkommunikáció terminológiáit használja, mely ebben
az esetben adekvát.
Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró és magyarázó egyben.
A koncipiálásba bevont funkciók
A médiát termelő-szolgáltatóiparként azonosítja, és abba a társadalmi helyzetbe
ágyazza, amelyben az működik. A könyv a nagyközönséget mint fogyasztót állítja
a vizsgálódás középpontjába, noha a modern kor médiája jórészt, bár nem kizárólagosan,
a hirdetésekből él. Ez a szerző részéről vélhetően tudatos választás.
A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
A kötet a médiapiacokat elemzi, azaz a termékeket, a fogyasztást, a termelést,
az elosztást, a piacszerkezetet és a piacszabályozást vizsgálja. Nagy hangsúlyt
kap a működés társadalmi környezetének bemutatása, hisz a média a modern társadalmakban
nagy súllyal bíró ágazat, nem csupán egy, az iparágak közül.
A koncipiálásba bevont színterek
A kötet első része a fogalmak meghatározásával, a médiapiac általános törvényszerűségeivel
és a lappiacokkal foglalkozik, második része a rádiózást, a televíziózást és
a médiapiacok várható fejlődési irányzatait elemzi, a harmadik pedig a digitális
média, az információs technológiák területét, az új médiapiacokat is beleértve.
A koncipiálásba bevont dinamikák
A szerző a piacok leírásán túl elemez, magyarázatokat ad, értelmez, illetve
rendszerez.
Az elmélet-alkotás célja
A média az elmúlt évek során nagy átalakulásokon ment keresztül világszerte,
népszerűen ezt a folyamatot a média digitális forradalmaként szoktuk emlegetni.
A dolgok állandó változásban vannak, s e változások új gazdasági és szabályozási
kérdések sorát vetik fel. Mindenekelőtt ez indokolja, hogy a terület tudományos
alapossággal is feltárásra kerüljön.
Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A könyv közérthető megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a médiagazdaság iránt
érdekl?dők könnyen áttekinthető formában ismerkedjenek meg a témával. A kötet
elsődleges alkalmazási területe a felsőoktatás.
Az elmélet háttérdiszciplínái
Tömegkommunikáció-elmélet, médiakutatás, közgazdaságtan, marketing, marketing-kommunikáció,
public relations
Néhány fontosabb bibliográfiai tétel
Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Ferenczy Kiadó. 1995.: Daniel L. Yadin: Hatékony marketingkommunikáció
Pratkanis, A. - Aronson. E.: A rábeszélőgép (élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével) Budapest, Ab ovo Kiadó. 1992.
Közszolgálatiság a médiában. Ábránd vagy realitás? (szerk. Terestyéni Tamás) Budapest. Osiris Kiadó és MTA - ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. 1995.
Sükösd Miklós - Cseh Gabriella: A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé. Médiakutató, 2001. tavasz, 75-94. o.
Daubner - Horváth - Petró: Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. Aula Kiadó, Budapest. 2002
Tölgyesi, J. (1998) Kommunikációs konvergencia avagy a műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok közös útjai. Jel-Kép, 3. sz. pp. 49-62.
Dennis, Mcquail (2003) A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris
Griffin, Em (2001) Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat
Hellack, Gorg (1996) Presse, Hörfunk und Fernsehen in der Bundesrepublik Deutschland. Bonn, Inter Nationes
Incze Kinga - Pénzes Anna (2002) A reklám helye. Budapest, Stardust Publishing
Kertész Krisztina (2001) A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban. In Médiakutató, 2001/I, Budapest, Médiakutató Alapítvány
Meyn, Hermann (1996) Massenmedien in der Bundesrepublik Deutschland. Berlin, Edition Colloquium
Nyárády Gáborné - Szeles Péter (2004) Public Relations I-II. Budapest, Perfekt
Ogilvy, David (1992) A reklámról. Budapest, Park
Zsolt Péter (2005) Médiaháromszög. Vác, EU-Synergon
Zsolt Péter (2002) Tömegkommunikáció elméletek. Budapest, EU-Synergon
Az összefoglalót készítette: Radetzky András,
2010. január 15.