Nyelv és internet

David Crystal: Language and the Internet

2nd Edition. Cambridge University Press. 2006

Viszonyok építése, levelezés, üzenetküldés, csevegés, információszerzés, szabadidős tevékenység - az internet életünk számos területén vált domináns tényezővé. Hogyan befolyásolja mindez a nyelvet? Nos, széles körben elterjedt nézetet, hogy az internet nyelve [1] veszélyes, romboló és elmossa a szabályokat. David Crystal ellenkezőleg vélekedik: az internetes kommunikáció hatásai kreativitásra ösztönzik a nyelvet, bizonyos rétegeiben akár gyökeresen megváltoztatva, dinamizálva azt. Az új média tehát a nyelvi szabványokra nézve nem tekinthető fenyegetőnek, ellenkezőleg, véli a szerző, aki az élő nyelv hozzáadott értékének lehetőségét látja benne.

Így indul a Language and the Internet (Nyelv és internet) második kiadása, mely az új média szöveges állományainak frissített szociolingvisztikai elemzését tűzi ki célul. 2001-ben megjelent első kiadásához képest, David Crystal 2006. évi munkája helyenként új textológiai elemzésekkel, egy teljes fejezet erejéig pedig az internetes szövegalkotás egy újabb műfajának vizsgálatával egészül ki.

Könyve első fejezetében Crystal a jelenség általános bevezetőjét tárja az olvasó elé, technikai és nyelvészeti fogalmakat tisztáz, illetve bevezeti a későbbiekben vizsgált internet-nyelv fogalmat. Mindjárt elöljáróban megjegyzi: "az internet-nyelv elemei máris túlmutatnak a világháló illetve a számítógép korlátain, noha a legtöbb felhasználó számára alig egy évtizede vált elérhetővé az új kommunikációs csatorna" (:20).

A 2. fejezet az internet szövegeinek nyelvi dimenzióit boncolgatja, megállapítva: a világháló nyelve az írás és a szöveg köztes halmazállapota. A korábbi nyelvi létmódok mellett újfajta szóbeliség és írásbeliség alakul ki ezáltal, amelynek elemei egy egészen új kommunikációs, társalgási nyelvi kultúrát jelentenek. Crystal ennek számos következményét feltételezi a hagyományos nyelviségre. Noha írott nyelvről beszélünk, az internetes írásbeliség a beszélt nyelv jellegzetességeit hordozza, ennek adaptációja. Ugyanakkor "az internet nyelve inkább értelmezhető olyan írott nyelvnek, amely a beszéd irányába mozdul el, mint beszélt nyelvnek, amely leírásra kerül" (:51)

A 3. fejezet részletesen mutatja be a Wired tíz használati elvét, Hale és Scanlon (1999) nyomán, úgy mint: játék a hanggal, szubkulturális jártassággal való kérkedés, köznyelvi fordulatok, tiszteletlenség, globalizmus, játék a szimbolikus írásbelisséggel - azaz a netspeak sajátosságainak általános elemzését olvashatjuk.

A 4-8. fejezetekben a szerző részletesen elemzi a különböző internetes műfajok nyelvi sajátosságait. Crystal 6 műfajt közönböztet meg: e-mail (4. fejezet), chat (5. fejezet), virtuális valóság (6. fejezet), web (7. fejezet), blog illetve azonnali üzenetátvitel (instant messenger, 8. fejezet). Az elemzés struktúrája olykor furcsán hat, utóbbi fejezet esetében például különösen furcsának tűnhet a blog és az azonnali üzenetátvitel együtt tárgyalása a felsorolt szövegtípusok ismerői számára, lévén a chat és a messenger funkcionálisan szinte teljesen azonosak, a blog pedig mind stílusát, mind reflexiós lehetőségeit, mind interaktivitási fokát, mind nyilvánossági fokát tekintve merőben különbözik a csevegéstől, egyidejű beszélgetéstől. Ugyan leggyakrabban szintén személyes jellegű tartalmat hordoz, ám mégis a web teljes nyilvánosságához szól. Monologikus, nem vagy a kommentárok révén legfejlebb közvetett módon interaktív. Egyszerűsített internetes megjelenése, könnyen frissíthető. Tematikája a legszélesebb palettát öleli fel, a személyes naplótól a politikai, társadalmi vagy médiakritikán át az üzleti önérvényesítésig. A személyes stílus és hangvétel azonban általánosan jellemzi a blogot. A publicisztikai műfajok közül talán a kommentár műfajával azonosíthatjuk leginkább. A csevegő, elmélkedő nyelvi fordulatok számos példáját láthatjuk ezekben. Mitöbb, némileg közel állnak a tárca illetve a glossza műfajához is, bár a blog-bejegyzéseknek, szemben ezekkel nincsenek terjedelmi korlátai. Ám a blogra is a rövidség, a tömör tartalom a jellemző. Ezzel szervesen illeszkedik a virtuális térben talán első számú szabályszerűségnek mondható gazdaságossághoz. A blog legismertebb definíciója mégis az internetes napló kifejezés. Ugyanúgy nincsenek vagy igen kötetlenek a formai követelményei, stílusa ugyanúgy személyes, lehet irodalmi, sőt akár a legdurvább argó is. Ezen műfaji hovatartozásában gyakran ezt erősíti meg a hipertextualitás [2] jelenléte is. Crystal könyvének strukturális felépítésében a szerzői munka időrendűsége fedezhető fel, a 4. és 5. fejezetekben részletesen elemzett műfajok utáni általános internet-nyelvi vizsgálat, mitöbb a fikció és szerepjáték nyelvi elemzésének beékelése a web globális trendjeinek vizsgálata elé, feltételezhetően a szerző érdeklődési dinamikáját is követi, míg a 8. fejezetben nyilvánvalóan azért kerül egymás mellé blog és azonnali üzenetátvitel (messenger), mert a könyv első kiadásában leírtakhoz képest Crystal ezeket újszerűeknek véli, mellesleg a második kiadás újdonságául is szolgálnak. Talán szerencsésebb lenne, egyben a szakszerű rálátást, a következtetések tisztaságát is segítené a műfaj szerinti vizsgálat, az egyes internetes szövegtípusok módszeresebb vizsgálata és az eszerinti strukturális rendezettség.

Az említett fejezetekben, az egyes műfajokra nézve Crystal a következő megállapításokat teszi:

" Az internet legelterjedtebb kommunikációs műfaja az elektronikus levél. Döntő különbség a hagyományos levelezés és az elektronikus levelezés között, hogy az e-mail-ben az üzenettovábbítás összehasonlíthatatlanul gyorsabb. Akár csak a többi műfaj esetében, a gyorsaság itt is látható nyomokat ejt, az e-mail-ek nyelvhasználata kevésbé rendezett, szövegük sűrűbb információkban, terjedelmük kisebb, felületességük mértéke nagyobb. A személyes üzeneteken túl, a levelezőlistás üzenetek információs folyamként, aszinkron, késleltetett közösségi kommunikációként foghatók fel, amelyben a résztvevő felek egymás gondolataihoz csatlakozva, esetenként már-már egymás szavába vágva, akár egy beszélgetésben, több levélen keresztül fejlesztenek adott kommunikátumokat. Ugyanez megfigyelhető kétoldali levélváltásokban is. A szövegek többsége rövidebb (vagy egészen rövid), a gondolati- és mondategységek terjedelme pedig jellemző módon rövid. Korábbi kutatásokkal egybehangzóan (Condon-Cech 1996: 74-80) Crystal rámutat: ugyanazt a kommunikációs célt rövidebben, gyorsabban érjük el internetes kommunikáció során, mint élőszóban, hiszen az interneten a nyelvhasználat formai elemeit a hatékonyságnak rendeljük alá. Eképpen könnyen lazulnak a szövegformálás szabályai is.

" A leginkább interaktív elektronikus nyelvi forma, műfaj az internetes csevegés, a chat. Létrejöttét sajátos virtuális felületek, programok teszik lehetővé. A chat, klasszikus formájában, leginkább közösségi és nyilvános csevegésre értendő. Szemben az azonnali üzenetátvitel (instant messenging, ang.) személyes jellegével, amelyben valamennyi felhasználónak saját címe, elérhetősége, csevegő "fiókja" van és a beszélgetés csak előzetes ismeretség révén jöhet létre, azaz miután engedélyt (felvételt) kapunk a partneri listájára, személyközit olyanként, hogy a beszélgető felület (csevegő ablakok) alapvetően két fél számára teszi lehetővé a kommunikációt, ritkább, hogy beszélgető csoportok igénybe vegyék az egyébként létező "konferencia" funkciót, a chat-közösségekben álnévvel szereplő személyek, mindenki mindenkivel, mindenki láttára vagy privát ablakokban, egyidejűleg válthat élőben üzenetet. A chat-en szociális interakció, közvetett csoportos és kétoldalú kommunikáció zajlik egyszerre. A diskurzus mindkét esetben igen gyors, írásos formájú, de felér az élő beszéd gyorsaságával. Formailag is közelebb áll az élő szóhoz, a csevegő fórumokon a nyelvi szabadosság, akár az alapvető grammatikai, nyelvhelyességi normák megsértése a gyakori divatjelenséges és az erős csoportnyelviség, a résztvevők teljes névtelenségével illetve a korlátozott nyilvánossággal magyarázható. A chat-en a korlátozott intonációs és paralingvisztikai jelölési lehetőségeket helyesírási stratégiákkal kompenzálják, így a megformálási szabályokkal való szakítás sok esetben tudatos, célzatos nyelvhasználati jelenség. A nyelvhasználat a gyorsaságnak és a még éppen érthető, releváns szintnek van alárendelve. Különösen itt figyelhető meg az internetes közleményekre általában is jellemző rövidség, tömörség. A rövidült nyelvi kifejezésmód a chat és messenger technikai környezetére is visszavezethető: képernyőméret, minimális reagálási idő, átlagos gépelési sebesség.

" A honlapok a legnyilvánosabb és egyben a legkevésbé interaktív műfajok. Nyilvános kommunikátumokat tartalmaznak, amelyek azt a lehetőséget nyújtják, hogy (viszonylag) bárki (viszonylag) bármilyen tartalmat publikáljon vagy ehhez hozzáférjen a világhálón. A nyelvi, stilisztikai, tartalmi kontrollt a nyilvánosság és a kontrollálhatóság biztosítja a honlapokon honlapokon történő eredményes kommunikációhoz közös kognitív környezet, megfelelő (közös) kód és kontextus szükséges.

" E-mail, chat, fórum, azonnali üzenet, honlap, blog - valamennyi műfaj közös vonása az elektronikus kölcsönhatások világában a tárgy valóságos volta, azaz hogy a való világ valóságos témáin alapszik. Ez a fejezet az ellentétes forgatókönyvet veszi górcső alá: olyan elektronikus kölcsönhatást taglal, amelyben a tárgy teljesen képzeletbeli, ugyanígy a szereplők, eseményeket és környezet kizárólag virtuálisan létező. A MUD [3] világába a 6. fejezet nyújt betekintést.

Munkájának említett fejezeteiben, Crystal valamennyi műfaj esetében egyértelmű jelét állapítja meg annak, hogy "kialakult egy jellegzetesen sokrétű nyelv, amelynek jellemzői ugyanolyan szorosan kapcsolódnak a technológiai háttérhez, mint felhasználói szándékaihoz, tevékenységéhez és (bizonyos mértékben) személyiségéhez" (:258) Azt már nem tudjuk meg, hogy miként tükrözné az internet általi kommunikáció nyelve a belső motívumainkat és diszpozícióinkat - netán másként, mint az élő hétköznapi szituációkban. "Az internet nyelve összetett és vegyes üzeneteket tartalmazó forgatókönyv" - állapítja meg a szerző, "amely csakis az egyes helyzetek alapos tanulmányozásával érthető meg" (:98). Crystal könyvében az olvasó gyakran találkozhat hasonlóan fennkölt, ám mélységeiben meglehetős hiányérzetet keltő konklúziókkal.

A könyv kitér az internet nyelvoktatási lehetőségeire is. Ez a "szélesedő, stilisztikai szempontból egyre sokrétűbb" (:107) médium noha radikális grafológiai devianciával is jár, az írás- illetve fogalmazási készséget javíthatja, fejlesztő hatással lehet a stiláris képességekre illetve a felelős nyelvi döntések kialakulására - állapítja meg a szerző. Az internet általi kommunikáció "érdekes és innovatív módon tágítja a nyelv stilisztikai határait. Meglátásom szerint ez sokkal inkább lehetőség, nem pedig fenyegetés a nyelvoktatásra nézve" (:128).

Bár a műben Crystal említést tesz a nyelvi globalizmusról, elemzése során kizárólag az angol nyelvet vizsgálja, így épp az angol nyelvi dominancia, illetve az angolnak más nyelvekre kifejtett hatása marad ki abból. Pedig számos kutató egyetért abban, hogy az angol nyelv uralma az elektronikus kommunikáció legfőbb nyelvi hatását jelenti, egyben olyan tényező, amely a nem szöveges kommunikáció során is domináns marad. Az informatika révén megszülető új eszközök és eljárások idegen megnevezései folyamatosan illeszkednek be más nyelvekbe, továbbá egészülnek ki az internetes technológia akusztikai és képi eszközeivel - állapítja meg a téma neves magyar kutatója, Bódi Zoltán (2000). Ezért csökken az írott nyelv információközvetítő szerepe. "A köznyelvi norma kontrolljának hiányában ezek a globális nyelvi jelenségek a társadalmi, gazdasági szerveződésre is hatást gyakorolnak." (Bódi 2000: 219-220) Másrészt, a globalizációval együtt jár a lokalizáció is, vagyis a nemzetközileg elterjedő ismereteket a befogadó nemzetek, közösségek a maguk igényeinek megfelelően emelik át, az idegen eredetű nyelvi elemek mintájára anyanyelvi megoldásokat alkalmaznak. Az interneten terjedő nemzetközi írásbeli divatok magyar adaptálása is jól megfigyelhető, főként a fokozottan interaktív internetes kommunikációs műfajokban. Az idegen, zömmel angol kifejezések és nyelvi minták terjedése, meghonosodása egyértelmű. Egy részük konkrét információtartalom nélküli játékos vagy modoros elemnek tekinthető, ezekhez társulnak az idegen elemek szimbólum-kombinációi illetve rövidült írásképei. Egy friss elemzés ugyanakkor azt állapítja meg, hogy a szövegek többsége nem tartalmaz idegen főneveket, mellékneveket és igéket, ez pedig azt jelenti, hogy ennek a beszélt nyelvhez közel álló jellegzetességeket mutató műfajnak a szóhasználata nagy mértékben magyaros, a mégis benne szereplő idegen elemek alapvetően trendi, azaz divatos idegenszerűségek. (Román 2009) Az angol szavak, kifejezések gyakran magyarosított alakban jelennek meg, mozaikszó alakjában vagy fonetikus írásmódban. Találunk példát arra is, hogy az angol kölcsönszó töve megmarad eredeti alakjában, de magyar ragozásúvá válik, olykor az interferenciajelenségek, kódváltások a kreatív játékossággal keverednek.

A nyelv tökéletes tükre a társadalmi változásoknak, az internet megérkezése, terjedése pedig radikális társadalmi változással jár - érvel David Crystal könyve utolsó, kilencedik fejezetében. Sajnos nem tudjuk meg mélyrehatóan, hogy a szerző itt mire gondol. Crystal könyvének második kiadása, mellesleg több tucatnyi tanulmány, esszé és előadás után is kiaknázatlan kommunikációtudományi és szociolingvisztikai területnek véli az elektronikus nyelv explorációját: "az internet nyelvi kutatása még kezdeti szakaszában jár ahhoz képest, hogy évezredes nyelvfejlődési jelentőséget hordoz magában" (:272), illetve hogy "a nyelvi kommunikáció egy-egy új médiuma nem jelentkezik túl gyakran a történelem versenyében" (:272).

A könyvének stílusa könnyed, olvasmányos, közérthetősége és szerzői lelkesedése könnyen magával ragadja mind a laikus, mind az internetes kommunikációban jártas olvasót. Elemzése korrekt, kritikus szakavatottakban mégis hiányérzetet kelthet a vizsgálat egysíkúsága. Kétségtelen a mű első kiadásának úttörő szerepe: elsőként kínálta a tárgyalt új kommunikációs formák átfogó, specifikusan nyelvi elemzését a nemzetközi porondon. 2006-ban megjelent második kiadása bár kiegészül az új média időközbeni nyelvi fejleményeinek elemzésével, követve a technika és a szélesedő elérhetőség trendjeit, ám változatlanul kizárólag szövegelemzésre alapszik, miközben például hazai kutatások kvalitatív és kvantitatív módszereket is alkalmaznak (ld. Bódi 2004, Bódi - Veszelszki 2006), illetve kitérnek olyan kérdésekre is, mint az önreflexió, a nyelvi attitűd, verbális szerepjátékok stb. Ehhez képest Crystal rácsodálkozó megállapításai 2006-ban kritikusai szemében akár felületesnek is tűnhetnek. Bizonyos mértékig épp annak a kérdésnek a részletes vizsgálata hiányolható munkájában, ami a legizgalmasabb és egyben a legbonyolultabb, tudniillik hogy a médium hatásai hogyan érhetők tetten a nyelvi sztenderdben. Az, hogy az internet-kommunikáció hatással van a köznyelvre, a vizsgált elemek és sajátosságok némelyikénél feltételezhető, annak érvényes megállapításához azonban, hogy miként befolyásolják a köznyelvet az internetes műfajok elemei, mennyiben hatnak a nyelvhez való viszonyulásokra, egyáltalán hogyan és mennyire visszaható az elektronikus nyelvhasználat és a köznyelv kapcsolata, összetettebb, pontosabb, módszertani eszközeiben kiforrottabb, reprezentativitás tekintetében széleskörűbb hatásvizsgálatok egész sora szükséges még.

Az internetes kommunikáció nyelvi hatásainak elemzése során, Crystal a változásokat kimondottan a technikai környezetben szemléli. Ezzel a szerző valamennyi hatást a technológiai korlátok nyomásának tulajdonít, ami többnyire igaz is, azonban figyelmen kívül hagyja a társadalmi és pszichológiai tényezőket, melyek motívumai szintén szerepet játszanak az internetes kommunikáció nyelvi sajátosságainak (ki)alakulásában. Ilyenek például a virtuális identitás kialakításának nyelvi elemei, amelyet Gao (2006) a Crystaléhoz hasonló kínai kutatása igazol, vagy az on-line személyiségjegyek kommunikációs eszközei (Wallace 2002). "A nem verbális kommunikáció és a benyomáskeltésben játszott szerepének kutatása igen kiterjedt, és nem kérdésés, hogy szavaink - amit éppen mondunk - más jelzésekhez képest háttérbe szorulnak, amikor a megfigyelő képet alkot rólunk." - írja Wallace (2002: 31). Az interneten azonban a begépelt szavaink központi helyet foglalnak el, és a megfigyelőnek alig van a QWERTY karaktereknél több támpontja, hogy természetünkről képet kapjon. A korai kutatások, amelyek az online társas érzelemkifejezéseket vizsgálták, azt mutatták: mindannyian hűvösebbnek, feladat-orientáltabbnak és lobbanékonyabbnak tűnünk, mint amilyenek valójában vagyunk. Starr Roxanne Hiltz és Murray Turoff vizsgálata szerint a virtuális térben több egyet nem értést fejezünk ki és lényegesen feszültebb helyzetek alakulnak ki a társalgásokban, mint a közvetlen kommunikációban. (Hiltz, Turoff 1978) Az ember-számítógép érintkezési felületet vizsgáló Rodney Fuller, a Ballcore egyik kutatója, egy az MBTI-ből [4] kiinduló teszt [5] használatával, ugyancsak azt találta, hogy a melegszívűséget és a hidegséget illetően igen gyakoriak a tévedések. Az e-mail-partnerek gyakran túlbecsülik a másik személy racionalitását, és alulértékelik a partner személyorientációjának lehetőségét (azt, hogy érzelmi alapon közelíthet). A virtuális tér tehát mondhatni barátságtalan skatulyákat gyárt. Rise és Love (1987: 85-108) társas-érzelmi tartalmakat vizsgált a Compuserv elektronikus hirdetőn megjelenő küldeményekben. Azt találták, hogy az üzenetek majdnem 30 százaléka a társas-érzelmi kategóriába esett, 18 százalékuk meglepő módon a "szolidaritást mutat" csoportból került ki. Az emberek tehát korán túljutottak az új felülettel folytatott kezdeti küzdelmen, az érzelmi tartalmak verbális kódolása igen gyorsan kialakult. Ebben a vákuumban jöttek létre az emotikonok és más emocionális jelzések, nyelvi játékok [6]. A kommunikációt mindezek határozatlanabbá és visszafogottabbá, árnyaltabbá teszik, technika fejlődésével már hangokat és statikus- illetve mozgóképeket is kölcsönözhetünk a leírtaknak. "Mindez annak a szükségletnek az eredménye, hogy nonverbális jelzésekkel felolvasszuk az internet jeges vidékét és több társas érzelmet fejezzünk ki." (Wallace 2002: 48)

A fenti példákból is láthatjuk, pszichológiai és szociológiai tényezők egyaránt hatással vannak az interneten zajló kommunikáció nyelvi sajátosságaira. David Crystal ezeket is nagyrészt figyelmen kívül hagyja. Mint ahogy figyelmek kívül hagyja a szociálpolitikai tényezőket (Warschauer 2002) [7], a szociokulturális rétegződés tényezőit stb. Felsorolt hiányosságainak fényében inkább tekinthetjük Crystal művét egy a nagyközönséget célzó, az ő számára érdekfeszítő leíró munkának, mint kiemelkedő szociolingvisztikai tanulmánynak vagy kutatásnak.

David Crystal végkövetkeztetése szerint "a valaha tapasztalt legnagyobb nyelvi forradalom peremén állunk" (:241), amely következményei számos további vizsgálat, elemzés és kutatás fényében válnak majd tetten érhetővé. Nem tudni még pontosan, milyen új nyelvi hatásoknak nézünk elébe. De bármit is tesz az új média a nyelvvel, az érdekes és végső soron jó előremozdulást hoz - állapítja meg Crystal.

Irodalom, hivatkozások

Bódi Zoltán 2004. A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Budapest, Gondolat Kiadó

Bódi Zoltán 2005. Szimbolikus írásbeliség az internetes interakciókban. In Balázs Géza - Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 195-212

Bódi Zoltán - Veszelszki Ágnes 2006. Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság - ELTE

Collot, Milena - Belmore, Nancy 1994. In Herring, Susan C. (szerk.). Electronic Language: A new variety of English. Online

Gao, L. (2006) Language contact and convergence in computer-mediated communication. World Englishes 25(2): 299-308.

Hale, C. - J. Scanlon (1999) Wired style: Principles of English usage in the digital age. New York: Broadway Books.

Herring, Susan C. 1996. (szerk.) Computer-mediated communication: Linguistic, social and cross-cultural perspectives. Amsterdam, John Benjamins Publishing Company

Hiltz, S. R. és Turoff, M. (1978). The network nation: Human communication via computer. Cambridge, MA, The Mit Press

Román M. Mihály 2009. Írott beszéd. Az internetes csevegés és az sms nyelvi sajátosságai. Szakdolgozat. BBTE, Kolozsvár.
online: http:///misi.neobase.hu/files/litera/Irott%20Beszed%20RM%20(p)_0.pdf

Wallace, Patricia 2002. Az internet pszichológiája. Budapest. Osiris kiadó

Zimányi Árpád 2006. SMS-szövegek elemzése. In Balázs Géza - Bódi Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Tanulmányok. Budapest, Gondolat-Infonia, 269-283

Jegyzetek:

[1] a szerző terminológiájában: netspeak vagy technospeak [vissza]

[2] Olyan szöveges állományok, amelyek egymásból linkek segítségével, közvetlenül elérhetőek, és így a szövegelemek nem lineáris kapcsolatot alkotnak. [vissza]

[3] A MUD (multi-user dungeon) on-line szerepjáték, több felhasználós egyidejű, fikció alapú virtuális kommunikáció. [vissza]

[4] Myers Briggs Típusú Leltár, személyiségteszt [vissza]

[5] Keirsey, D. és Bates M.: Please understand me. Del mar, CA, 1978, Prometheus Nemesis Book Company (online) [vissza]

[6]
A nyelvi lágyítól rövid kifejezések, amelyeket arra használunk, hogy tétovázást, bizonytalanságot fejezzünk ki a téma kifejtése közben, így kevésbé tűnünk fölényesnek vagy imperatívuszokat használóknak. [vissza]

[7] David Crystal munkájának első kiadásáról írt recenzió.[vissza]

Az összefoglalót készítette: Román M. Mihály
2010. január